Médiapiac
Ebay: megjött a globális játékos
Sokunk kedvence a bolhapiac. Az ember néha kimegy, bogarászik, és filléres kincsekkel tér haza. Hol egy régi lemez, hol egy könyv, hol egy, a számítástechnika őskorát idéző kütyü akad horogra. Máskor olcsó hangfal, szuper virágtartó, esetleg valami történelmi emlék szépapáink idejéből. Az emberek adják-veszik az életüket, és ezzel persze pénzt is keresnek. Vannak, akik hobbiból művelik ezt, és vannak, akik szinte csak ebből élnek.
Amikor az internet éppen csak nekilendült világhódító útjának, és a weboldalak zöme még az óceán túloldalán üzemelt, elindult egy olyan site, amely ugyanezt a világot hozta el nekünk az interneten. És ahogy az igazi bolhapiacon is alku során alakul ki egy termék valódi ára, úgy e weboldal révén a neten is megvalósult ennek a lehetősége. Igaz, kicsit összetettebb módon: a vevők egymásra licitálhatnak, és a legtöbbet fizető viheti az árut.
Ez az 1995-ben indult site az eBay. Mára fogalommá vált. Aki kicsit is nyitottabb a világra, és használja az internetet, biztosan találkozott a nevével. Ez az a mamut, amelyik 15 év alatt mindent elért, amit egy ilyen szolgáltatással el lehet érni. Hiszen a piactér mellett még egy olyan fizetési eszközt is létrehozott, amely túlnőtt magán a szolgáltatáson is: a PayPalt. Ráadásul öt éve megvette az egyik legjelentősebb online azonnali üzenetküldő és netes telefonmegoldást szolgáltató Skype-ot is.
Ezek után talán meglepő, hogy az eBay csupán most, 2010-ben érkezik hazánkba, és kezdetben nem is a teljes szolgáltatáskínálattal. Még csak most jön, de nem hiányzott igazán. Van saját piacunk, saját szolgáltatásainkkal – vajon mennyire fogja ezt a piacot is meghódítani az amerikai cég?
Az igazsághoz természetesen hozzátartozik, hogy az eBay – jóllehet nem magyar nyelven – eddig is elérhető volt bárki számára. És sokan éltek is ezzel idehaza, hiszen az eBay a közeli német nyelvterületen már régóta ismert és használt szolgáltatás. Így akik számára fontos volt a nemzetközi piac, azoknak nem jelent semmi újdonságot a helyi változat indulása. Tehát a piac azon része, amelyik a nemzetközi aukciós kereskedést fedi le, nem fog jelentősen megváltozni.
Hazai versenyzők
De nézzünk szét idehaza! Talán kevesen emlékeznek rá, de a kezdetek már nálunk is tízéves távolba vesznek. 2000-ben startolt az az oldal, amely meghatározó szereplővé tudott válni. A kezdetben Kalapács.hu néven működő szolgáltatás ekkor kapta a Vatera.hu nevet, és azóta vaterázhat az, aki online piactéren szeretné eladni valamilyét.
Ez az időszak persze már olyan versenytársakat is hozott, amelyek bár más területen fejlődtek, mégis kiszolgálták a felhasználók egymás közti adásvétel iránti igényét. Az aukciós site-ok nagy konkurensei ugyanis az apróhirdetési oldalak. Igaz, ezeken nem lehet árverezni, és sok egyéb funkció (például az eladók minősítése) is hiányzik, de a szolgáltatások egyszerűsége és ismertsége ezt ellensúlyozni tudta.
Az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó szolgáltatásoknak idehaza több akadályt is le kellett küzdeniük. Ezek közül a legfontosabbak a bizalmatlanság, a mikrofizetési (illetve általában a fizetési) megoldások hiánya és a szállítási nehézségek.
A bizalmatlanság elsősorban az új csatorna újdonságából eredt, de sajnos a tudatlanság is jelentősen növelte: sokáig az volt az elterjedt nézett (és néha még ma is hallani ezt), hogy az internet nem biztonságos hely, a világhálón bizonyosan át fognak verni mindenkit, és egyébként is milyen bizarr, hogy nem is találkozik az ember azzal, akitől vesz valamit. Ez a fajta gyanakvás két ok miatt hagyott alább az idők során: egyrészt a szolgáltatók beépítettek olyan – jól működő – fékeket, amelyek kiszűrik a csalókat, másrészt nagyon nagy számban próbálták már ki a felhasználók idehaza is az aukciós oldalakat.
Fizetés és szállítás
A mikrofizetés már bővebb magyarázatot érdemlő problémakör. A gond igazi forrása a hazai bankrendszerben, a szabályozási környezetben és úgy általában az innováció nehézségében keresendő. Az már nagyon hamar kiderült ugyanis, hogy szükség van valamiféle olyan eljárásra, amelynek segítségével az interneten lehetőség nyílik kisebb összegek (akár tíz-húsz forintok) küldésére. Ez kell a csekély összeg fejében nyújtott szolgáltatásokhoz (például fizetős cikkek), de kell az aukciós megoldásokhoz is (legalábbis nem árt, ha van). A bankkártyás megoldások magas költsége és nehézsége (a mai napig vannak olyan hazai kártyák, amelyekkel nem lehet a világhálón fizetni) viszont nem tette lehetővé ennek használatát. Az utánvétes fizetés pedig (amely egy adásvétel esetén természetesnek tűnik) olyan iszonyúan drága kisebb tételek esetében, hogy nem jöhet szóba.
Megoldás a mai napig nem született igazán. Inkább olyan üzleti modellek alakultak ki, ahol ez vagy elkerülhető, vagy a meglévő nehézkes megoldásokkal valahogyan kezelhető.
Végezetül a szállítási problémák elsősorban a Magyar Posta működéséből fakadtak. Amíg nem alakult ki alternatív szolgáltatási piac a futárcégeknél, addig csak a posta szolgáltatásai voltak elérhetőek – ezek viszont túlbürokratizáltnak, drágának és pontatlannak bizonyultak.
Vagyis nem volt egyszerű az őskor, de aztán az internet fejlődésével párhuzamosan valamilyen módon megoldódtak ezek a kérdések is.
Ráadásul új szereplők léptek a piacra, és a Vatera megkapta legnagyobb riválisát, az akkoriban még a Sanomához köthető TeszVeszt. Így 2005-től két nagy és stabil háttérrel rendelkező aukciós oldal várta a felhasználókat. És persze sok-sok kisebb. Mindegyik a maga területén próbált többet, jobbat adni, de méretgazdálkodási okok miatt mégis a két nagy maradt a piac meghatározó szereplője.
Pikáns ízt ad a történetnek, hogy mára a két vezető szolgáltató egy kézbe, a Naspers-csoport irányítása alá került, november elsejétől pedig allegroup.hu néven egyesült is.
Felhasználók
Az elmúlt években az aukciós oldalak tipikus felhasználói köre is kialakult. Egy olyan piacon, ahol több mint egymillió ember fordul meg, természetesen nem lehet mindent tipizálni, de azért elmondható, hogy az ezen site-okat látogatók az alábbi három csoport valamelyikébe nagy valószínűséggel besorolhatóak: alkalmi felhasználók, rendszeres használók, vállalkozást építők.
Az alkalmi felhasználók vagy túladnak valamiféle megunt dolgon, vagy a gyors pénz reményében jelennek meg mint eladók. Az is lehet, keresnek valamit, keresőoldalról vagy hirdetésre kattintva érkeznek, vagy egyszerűen csak tudják: szinte biztos, hogy az internetes bolhapiacon megtalálják azt, ami kell nekik. Az ilyen emberek alkalomszerűen látogatják ezeket a site-okat.
A rendszeres felhasználók már majdnem itt élnek. Adnak, vesznek, néha kisebb pénzt is keresnek, de megmaradnak műkedvelői szinten: nem ebből tartják fenn magukat, ez inkább hobbi a számukra, vagy olyan beszerzési forrás, ahol reményeik szerint ár alatt juthatnak hozzá a számukra szükséges dolgokhoz.
Végezetül a vállalkozások sem hiányoznak az online piacterekről. Itt alapvetően két típust kell megkülönböztetni. Az elsőbe a bevallottan céges reprezentáció tartozik, amikor egy-egy bolt hivatalosan megjelenik az aukciós oldalakon. Erre egyre több példa van idehaza, a szolgáltatók büszkék is erre, segítik, támogatják és alapvetően ösztönzik a vállalkozásokat.
A másik csoportba tartozók úgy néznek ki, mintha magáneladók lennének. Nincs hivatalos cégnév, nincs hivatalos bolt, de abból élnek, hogy az olcsón beszerzett árukat az aukciós site-okon keresztül értékesítik. Attól igazán népszerű ez a megoldás, hogy adózás szempontjából más szabályok vonatkoznak a magánszemélyekre, mint a vállalkozásokra. Vagyis elvileg lehetőség nyílik arra, hogy számlaadás és komolyabb céges könyvelés nélkül is nagy forgalmat lehessen lebonyolítani. Ez persze törvényellenes, az utóbbi időben a hatóságok figyelik is ezeket az oldalakat, de ettől függetlenül ez a megoldás továbbra is népszerű.
Ez az a piac tehát, ahová most – egyelőre félgőzzel – megérkezik az eBay. A hazai szolgáltatók viszont nem félnek: jelentős felhasználói bázisuk, helyi tapasztalataik olyan stabil alapot biztosítanak számukra, hogy nem várnak számottevő profitcsökkenést. És bár biztosan lesz egy olyan időszak, amikor sokan kipróbálják majd a magyar eBayt, a hazai szolgáltatások is talpon fognak maradni, és ha jól csinálják, megtartják majd vezető szerepüket.
Márpedig eddig jól csinálták. Miért rontanák el éppen most?
Berényi Konrád
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás