Médiapiac
Enter!Digital: megdőltek a játék sztereotípiák
A márkatulajdonosok egy jelentős része azt hiszi, hogy a videójáték a pattanásos kissrácok világa, ám ez már rég nincs így. A TNS Hoffmann és az NRC közös kutatása szerint a reklámvaksággal, reklámelkerüléssel kapcsolatos félelmek sem feltétlen helytállóak. A gamerek itthon sem alkotnak egységes csoportot, nemcsak az alapján oszlanak meg, hogy mennyire játszanak sokat, hanem a motivációk szintjén is. Mindez pedig jelentősen befolyásolja, hogy mit várhat egy márka attól, ha a játékokhoz kapcsolódik.
Növekvő érdeklődés, sok sztereotípia
Mára a videójáték-ipar jelentős tényezővé vált, mint Szávuly Krisztián a frissen alakult Gaming Hungary elnöke az Enter!Digital konferencián elmondta: méreteiben, fejlődésében a moziiparral vethető össze. Az sem igaz már, hogy csak a hardcore gamerek játszanának sokat, és a célcsoport is kiszélesedett, azaz a nem tipkusan videójáték rajongónak gondolt idősebbek és nők is rákattantak a szórakozás e formájára.
A gamification trend erősödésével párhuzamosan a reklámipar is egyre inkább felfedezi magának a játékokban rejlő lehetőségeket. Ez nem pusztán azt jelenti, hogy játékokban hirdetnének a márkák vagy játékosan kommunikálnának, hanem hogy igyekeznek megtanulni a gamingből azt, ami arra érdemes. Ilyen a bevonás, a motiválás, a figyelem fenntartása, vagy a fogyasztói hűség megőrzése.
Ugyanakkor a marketingesek nem minden esetben mernek a játékok felé nyitni. Mint Orbán Gábor, a TNS Hoffmann szakembere elmondta: számos olyan sztereotípia él, amely távol tartja a márkákat a gamingtől. Ezek jellemzően a következők:
- a videójátékok csak a kisfiúkat érdeklik
- a játékok nem illeszkednek a márka imázsához, így az hozzájuk kapcsolódva infantilissá válna
- a játékosok olyannyira bevonódnak, hogy nem figyelnek a reklámokra, nem észlelik azokat
- a játékosok egységesen elutasítják a hirdetéseket, így ha észreveszik azokat egy játékban, akkor a márka nemhogy rokonszenvet nem vált ki, hanem egyenesen utálni fogják.
4 millió játékos Magyarországon
A kutatási szakember szerint a magyarországi felmérés nem igazolta ezen állítások igazságtartalmát, legalábbis nem minden játékos csoportra vonatkozóan. A netezők körében készült kutatás szerint valójában a honi netes populáció 85 százaléka játszik valamilyen rendszerességgel, negyedük napi szinten.
Ebben szinte minden célcsoport képviselteti magát, talán az 50 év felettiek kevésbé. Erre a csoportra viszont az jellemző, hogy ha rákap a digitális játékokra, akkor nagyon beszippantja ez a világ. A kamasz srácokról szóló sztereotípia annyiban sem állja meg a helyét, hogy 30 alatt is többségben vannak már a lányok.
A férfiak egy különösen érdekes csoportja a 30-49 éveseké, akik afféle kapuzárási pánikban találják magukat, s második gyerekkoruk megélése érdekében játszanak. Nem egyszer a gyerekük konzoljával, hiszen jó ürügy, hogy neki vették a kütyüt… Ők aztán rengeteg pénzt képesek játékra költeni.
Mivel a kamaszok nem feltétlen számítanak vonzó célcsoportnak a vásárlóerejük alacsony volta miatt, jó hír lehet a hirdetőknek, hogy a gamer közösségen belül igen erősek a magasabb státuszú és végzettségű felhasználói csoportok.
Miért játszik a magyar?
A kutatók egy amerikai szegmentációt vettek alapul, s ez alapján vizsgálták a honi játékosokat. Ennek alapján a következő motivációs csoportokat találták:
- time filler (44%): jellemzően bármikor megszakítható játékokat játszó, 30 alatti, nőies célcsoport, magas reklámelfogadási szinttel
- guilty pleasurist (27%): 30-39 éves vagy 50 év feletti, magas végzettségű, jellemzően férfi felhasználó, aki azért játszik, mert ki akarja engedni a fáradt gőzt, ez annyiban necces a márkának, hogy e játékos lelkiállapota kérdéses
- recharger (17%): késő délután, kora este játszó, a játékban feltöltődést, pihenést kereső, inkább nőies, befogadó lelkiállapotú, magas végzettségű és státuszú célcsoport, amely nem zárkózik el alapból a reklámoktól, de nagyon válogatós, s csak a jó reklámokat szereti
- virtual me (19%): a klasszikus játékos sztereotípia megtestesítője, azaz 15-19 éves fiú, aki nem észleli játék közben a hirdetéseket, vagy ha igen, utálja őket
- gaming enthousiast (15%): ők is 15-19 éves fiúk, alapvetően nem szeretik a reklámokat, kivéve ha azok valóban nekik szólnak
- bujkálók (12%): az egyetlen csoport, amelyet vitán felül kerülnie érdemes a márkáknak, mivel ez a csoport ugyan játszik, de nem szereti ezt (kényszerbeteg? menekülő? pótcselekvő?)
Inkább márkázzák a játékot, mint reklámozzanak
Az tehát nem igaz, hogy egységesen, minden játékostípus elutasítaná a reklámot és a márkák jelenlétét, valójában ezek a felhasználók kisebbségben vannak. Ahogy a kutatás szerint a reklámvakság is limitált: 65% emlékszik arra, hogy látott hirdetéseket a játékban.
Az ugyanakkor korántsem mindegy, hogy milyen jelenléte van egy márkának az adott játékban. A legkisebb elutasítottsága azoknak a játékoknak volt (4%), amelyekben nem szerepelnek klasszikus reklámok, hanem maga a játék márkázott. A hangsúlyos márkajelenlét tehát nem gond, csak a játék folyamatát ne zavarja.
Ha pedig mégis hirdetne a játékban egy márka, akkor jobban teszi, ha a legkevésbé zavaró formátumok mellett voksol. Ilyen például egy sportos játékban a pálya körüli palánkon elhelyezett reklám. Az ilyen hirdetések csak 6 százalékot idegenítenek el, míg a “belemászósabb”, a játék folyamatát nagyobb eséllyel zavaró formátumok jóval többeket.
Médiapiac
A Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás – bár néha olyannak tűnik
Így használd a közösségi médiás profilodat – II. rész: Sokkal többet szabad annak, aki kritizál vagy parodizál.
Sokan sok mindent közzétesznek a közösségi médiában, ám a megjelenő tartalmakat nem mindig lehet szabadon elvinni, átvenni. A Facebook és a többi információs közösségi médiafelület tehát nem olyan, mint az utcai lomtalanítás, onnan nem lehet mindent hazavinni, ami csak tetszik. Bizonyos esetekben azonban mégis. Hogy mikor, arról a médiahatóság adott útmutatást.
Mind többször hallani, hogy a közösségi média egyre inkább az álhírek, a hitvány információk és performanszok gyűjtőhelyévé silányul. Ennek ellentmond, hogy megannyi olyan tartalom lelhető fel a különféle platformokon, amelyeket utóbb – bármilyen céllal – idéznénk. De milyen szabályok kötik azt, aki részben vagy egészben átvenné mások bejegyzését? A kérdést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakemberének, Fáczán Gábornak tette fel a Médiapiac.com.
Előnyben a humorista
A szervezet Online Platformok Főosztályának vezetője azzal kezdte: attól függ, milyen minőségű tartalomról van szó. Ha szerzői alkotásról, vagyis például zenéről, videóról, irodalmi műről, úgy a szerzői jog szabályai alapján feltételezni lehetne, hogy minden esetben engedélyt kellene kérni az eredeti alkotás szerzőjétől, hogy posztolni lehessen a tartalmakat. – Ugyanakkor – mutatott rá a főosztályvezető – akadnak bizonyos kivételek.
A felhasználók mások posztjait engedély nélkül is felhasználhatják, ha kritikát fogalmaznának meg azzal kapcsolatban, ha paródiát készítenének, de akkor is, ha véleményüket fejeznék ki vagy tudósítanak, beszámolnak róla. A kutatás is olyan eset lehet, amikor nem kell beszerezni a bejegyzés eredeti szerzőjének engedélyét.
A főosztályvezető megemlítette, a kérdés kapcsán maga a Facebook is ad iránymutatást arról, miként érhető el, hogy a felhasználó által közzétett tartalom ne sértsen szerzői jogot. Eszerint attól, hogy egy tartalmat megvásárolt az adott felhasználó, vagy az interneten talált egy képet, amit posztolni szeretne, még megsértheti a szerzői jogot. A platform ezért azt tanácsolja, hogy védett tartalom megosztása előtt általában véve tanácsos írásos engedélyt kérni a szerzőtől. – Egy ismert sportolóról készült kép közzététele előtt érdemes tájékozódni, hogy az adott felvétel élvez-e szerzői jogi védelmet. Ha igen, engedélyt kell kérni a fotó eredeti posztolójától – húzta alá Fáczán Gábor.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett, sokan idejük igen jelentős részét töltik ezen a felületen. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, fénykép.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Átadták a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat díjait
A 42. Magyar Sajtófotó Pályázat MÚOSZ Nagydíját Mohos Márton, az André Kertész Nagydíjat pedig Erdős Dénes vehette át csütörtökön Budapesten, a pályázat képeiből rendezett kiállítás díjátadóval egybekötött megnyitóján.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Nagydíját Mohos Márton (24.hu) Fokozódó nyomás a magyar-szerb határon című sorozatával nyerte el, a legjobb emberközpontú dokumentarista fotográfiáért járó André Kertész Nagydíjat pedig Erdős Dénes (The Associated Press) A lakhatás alapjog című sorozata érdemelte ki. A fotóriporteri életműdíjat Balogh László vehette át.
A kiállítást Karikó Katalin nyitotta meg. A Nobel-díjas kutatóbiológus fontosnak nevezte a fotóriporterek munkáját és a képeket, amelyek üzenetet hordoznak. Karikó Katalin szerint a fotózás és a tudományos kutatás abban hasonlít egymásra, hogy az emberek látják az eredményeket, de nem tudják megnevezni, hogy azt ki hozta létre, kinek a munkája áll mögötte.
Karikó Katalin felidézte, hogy az általános iskola ötödik osztályában a fotószakkör tagja volt, képeket hívtak elő, fixáltak, szárítottak, a tanár fényképezőgépével készítettek fotókat. Nyolcadikos korában az országos élővilág versenyen harmadik helyezést ért el és jutalmul egy Smena fényképezőgépet kapott, amellyel a családról, az iskoláról és a barátokról készített képeket. Ezt a gépet később a Szegedi Tudományegyetemnek ajándékozta – tette hozzá.
Karikó Katalin a megnyitón megkapta Koszticsák Szilárdnak, az MTI/MTVA fotóripoterének fotóját, amely a Nobel-díj átadása előtti napon készült róla és Krausz Ferenc fizikusról a svédországi magyar nagykövetségen.
Kőrösi Orsolya, a 42. Magyar Sajtófotó Kiállításnak helyet adó Capa Központ ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy tavaly ünnepelte fennállása 10. évfordulóját a fotográfiai központ, és az alkalomból megnyílt a Robert Capa munkásságát bemutató állandó kiállítás is. Az első emelet termeit is felújították, így a sajtófotó-kiállítás is megszépült környezetben várja a látogatókat – mondta.
Kitért arra is, hogy jövő szerdán Burger Barna-emlékkiállítás nyílik a Természettudományi Múzeumban a 2017-ben elhunyt fotóriporter Kék vándor című könyvéből.
A Magyar Sajtófotó Pályázatra ebben az évben 250 fotográfus 2470 pályaművel, összesen 6801 képpel nevezett – hangsúlyozta Bánkuti András, a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztályának elnöke, hozzátéve: Az év fotói 2023 című évkönyv a kiállítás megnyitójával egy időben jelenik meg.
Bánkuti András átadta a sajtóban dolgozó fotóriporterek teljesítményét, életművét elismerő Arany Kamera-díjakat is, amelyet minden évben hárman kapnak meg. Idén Balázs Attila fotóriporter (MTI/MTVA), Révész Tamás fotóművész, fotóriporter és Szlukovényi Tamás fotóriporter, kurátor, a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat zsűrijének elnöke kapta meg az elismerést.
A csütörtöki eseményen átadták a sajtófotó pályázat tizennégy kategóriájának első három díját és számos különdíjat is, amelyeknek nyerteseit már februárban nyilvánosságra hozták.
A Magyar Sajtófotó kiállítás június 2-ig tart nyitva a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.
Borítókép: A díjazottak a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat eredményeit ismertető sajtótájékoztatón a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában 2024. február 15-én
Médiapiac
VIP különkiadással indul a Zsákbamacska április 27-én
Új műsorvezető párokkal és új játékokkal tér vissza a TV2 képernyőjére a Zsákbamacska. A második évadban Szente Vajk és T. Danny, valamint Marics Peti és Pető Brúnó garantálják a jó hangulatot.
Április 27-én szombaton VIP adással indul a Zsákbamacska második évada a TV2-n. Az évtizedek után tavaly visszatért műsor sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 2023-as év legnézettebb műsora volt a tavaly március 12-én adásba került Zsákbamacska nyitóepizódja mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, A18-49, A4+).
A teljes lakosság körében ez 1,3 milliós átlag nézettséget (AMR) jelentett.
A mostani különkiadásban Demcsák Zsuzsa, Stohl András, Sydney van den Bosch, Ördög Nóra, Krausz Gábor, Lékai-Kiss Ramóna, Gáspár Győző és Gáspár Bea, valamint Tilla és a Kincsvadászokból ismert műtárgykereskedő, dr. Katona Szandra játszanak majd, és az első évadhoz hasonlóan jelmezben érkeznek. A fergeteges hangulatú adásban nem csak alkudozás lesz, hanem zrikálás is rendesen, még egy pofon is elcsattan a sztárok között – derül ki a TV2 közleményéből.
A megújult game-show április 29-én folytatódik minden hétköznap este, ezúttal is közel 60 féle játékot próbálhatnak ki a szereplők. A régi jól beváltak mellett olyan látványos és izgalmas próbatételek is lesznek, mint például az óriás társasjáték, ahol a játékos maga a bábu, aki lépked a pályán, de lesz pénzlapátolás bekötött szemmel, és egy különleges golyóderbi, ahol minden a száguldó golyókon múlik, na meg a szerencsén.
Szente Vajk és T. Danny, valamint Marics Peti és Pető Brúnó folyamatosan hozzák a buli hangulatot, de nemcsak ők, hanem a játékosok is, hiszen énekes, táncos performanszokból ezúttal sem lesz hiány. Ahogy értékes nyereményekből sem: több autó is gazdára talál az új évadban, de egyéb értékes tárgynyereményekkel és akár milliós pénznyereménnyel is hazatérhetnek a szerencsések.
A műsorvezetőket most is egy-egy hölgy segíti a vetélkedőben: Kárpáti Rebeka és Stana Alexandra.