Trending Now
Éric Zemmour francia publicista: Nem fognak tudni elhallgattatni
Nagy összegű pénzbírsággal sújtották a világhírű francia esszéistát egy műsorban tett kijelentései miatt. Zemmour sajtóközleményt adott ki a történtekkel kapcsolatban, elmondása alapján nem fogják tudni elhallgattatni. Az esszéista állítását alátámasztotta az egyik republikánus politikus, aki arról beszél egy felvételen, hogy az egyik nagyvárosban őrizetbe vett bűnelkövetők 40 százaléka úgynevezett kísérő nélküli kiskorú migráns.
Jelentős összegű, 10 000 eurós pénzbírságra ítélte a bíróság a világhírű francia esszéistát, Éric Zemmour-t egy 2020-ban a CNews hírportál műsorában tett kijelentése miatt. A műsorban tavaly októberben Zemmour kijelentette, hogy a kísérő nélküli kiskorú migránsok egytől egyig tolvajok, gyilkosok és erőszaktevők, akiknek semmi keresnivalójuk Franciaországban – emlékeztet cikkében a V4NA hírügynökség.
A bíróság rasszista gyűlöletbeszéd miatt Zemmour távollétében hozta meg az ítéletet, mely szerint száz napon keresztül napi 100 eurót, azaz összesen 10 000 eurót kell fizetnie az esszéistának, hozzátéve, hogy abban az esetben, ha nem fizet, akár börtönbe is kerülhet – írja a Le Point nevű lap, a határozatot azonban január 17-ig felfüggesztették.
Zemmour távolmaradásáról ügyvédje, Olivier Pardo nyilatkozott a sajtónak, elmondása alapján védence nem szerette volna, hogy a bíróság politikai vagy média színtérré váljon.
Maga Zemmour is reagált a történtekkel kapcsolatban, sajtóközleményt adott ki, melynek azt címet adta, hogy nem fogják tudni elhallgattatni. Az esszéista szerint az ellene folyó per nem más, mint megfélemlítési kísérlet, majd Nicolas Chamfort 18. századi francia írót idézte, aki szerint Franciaországban azt üldözik, aki megkongatja a vészharangot, azt pedig békén hagyják, aki a tüzet gyújtotta. Zemmour úgy véli, hogy hasonló módon, a szabadságtipró törvények alapján vádat emelnek ellene azért, mert bírálta azokat az embereket, akik saját elmondásuk alapján azért vannak Franciaországban, hogy kifosszák. Olyan illegális bevándorlókról van szó, akik a legtöbb esetben nem kiskorúak és nem is kísérő nélküliek, ellenben bűnözők.
Faux « Mineurs isolés » : on ne me fera pas taire !#JeSoutiensZemmour pic.twitter.com/KIT4DTTZxO
— Eric Zemmour (@ZemmourEric) November 17, 2021
Éric Zemmour állítását alátámasztja Gérard Collomb volt belügyminiszter, Lyon egykori polgármesterének azon nyilatkozata, amelyet a kísérő nélküli kiskorú bűnözőkkel kapcsolatban tett a BFMTV nevű hírportálnak. Elmondása alapján a város egyik fő problémáját a kísérő nélküli kiskorú migránsok jelentik, a rendőrség adatai szerint a tavalyi évben őrizetbe vett 4000 bűnelkövető 40 százaléka közülük került ki.
Gérard Collomb (@gerardcollomb) sur l’insécurité à Lyon: “Le problème de fond, c’est l’attitude de la municipalité, du président de la métropole” pic.twitter.com/LL5ypyCoCr
— BFMTV (@BFMTV) November 17, 2021
A kialakult helyzetért Collomb a városvezetést hibáztatja, Lyon egykori polgármestere sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy utódai, Grégory Doucet és Bruno Bernard nem kívánnak foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, továbbá felszólította őket, hogy bővítsék a kamerás megfigyelőrendszert és vizsgálják felül a migránsok kezelését. Bár rövid távon a belügyminiszter és a prefektus erőfeszítései javítanak a helyzeten, az alapproblémát ez nem fogja megoldani. Gérard Collomb szerint a gondok forrása az önkormányzat hozzáállása, mivel nem akarják megoldani a problémákat és tárt karokkal fogadják a bevándorlókat.
A város bizonyos részein, például a la Guillotière negyedben lévő Gabriel-Péri téren már olyan rossz a migránsok miatt a közbiztonság, hogy néhány üzlet kénytelen volt szigorításokat bevezetni. A Casino szupermarket például hétfőtől szombatig csak délután 5 óráig van nyitva, a McDonald’s pedig 15 óra után csak elvitelre szolgálja ki vendégeit, így próbálják meg elejét venni a rendbontásnak.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.