Kövess minket!

Trending Now

Harry herceg: ipari méreteket öltött a telefonok feltörése

A brit bulvársajtó “ipari méretekben” törte fel az ő és a hozzá közel állók, köztük egykori barátnője telefonjait az elmúlt években – állítja a herceg.

Harry herceg, III. Károly brit király másodszülött fia a londoni legfelsőbb bíróságra érkezik 2023. június 7-én, fotó: MTI/EPA/Neil Hall

III. Károly király másodszülött fia, aki amerikai feleségével és két gyermekükkel Kaliforniában él, szerdán a londoni felsőbíróságon csaknem fél napon át vázolta a sajtóval, mindenekelőtt a Daily Mirror című brit tömeglap kiadójával (Mirror Group Newspapers, MGN) szembeni vádjait – emlékeztet legfrissebb beszámolójában az MTI londoni tudósítója.

A sussexi herceg pert indított az MGN ellen, kártérítési kötelezettség megállapítása mellett azt is kérve, hogy a bíróság nyilvánítsa törvénysértőnek a cég által kiadott lapok vele szemben alkalmazott korábbi információgyűjtő gyakorlatát.

Harry, aki másodszor jelent meg felperesként és tanúként a bíróság előtt, az estébe nyúló szerdai tárgyalási napon kijelentette: tudta, hogy

egykori barátnője, Chelsy Davy telefonszámát a Mirror újságírói is ismerték, nyilvánvalóan böngészték hívásait és ebből összeállítottak egy-egy sztorit.

A herceg elsősorban arra a cikkre utalt, amelyet a Mirror-csoport egyik vasárnapi lapja, a Sunday People közölt 2006-ban, és amelyben az állt, hogy Chelsy magából kikelve veszekedett vele, amiért látogatást tett a lenge öltözetű táncosnőkről is közismert, Spearmint Rhino nevű bárban.

Harry nem cáfolta a sztorit, ugyanakkor “bizarrnak” nevezte, hogy a Mirror-lapcsoport újságírói ilyen mélységig ismerték akkori barátnője telefonhívásait.

Hozzátette: nem hiszi, hogy Chelsy Davy adta volna meg saját telefonját a Mirror-lapok újságíróinak.

Harry “rendkívül gyanúsnak” nevezte azt is, hogy a Sunday People egy másik cikkében a barátnője és közte rendre fellángoló “monumentális veszekedésekről” adott hírt, udvari forrásokat idézve.

A herceg közölte: annál is inkább gyanús volt ez a forrásmegjelölés, mivel ő soha nem számolt be udvari illetékeseknek Chelsy Davy-vel fenntartott kapcsolatának részleteiről.

Harry elmondta azt is a bíróságon, hogy

egy ízben nyomkövető szerkezetet talált barátnőjének kocsijára rögzítve.

Kijelentette: mindez arra enged következtetni, hogy ipari méreteket öltött a Mirror-lapok által végzett lehallgatási tevékenység.

Puszta spekuláció?

A Mirror-csoport jogi képviselői ugyanakkor “puszta spekulációnak” nevezték Harry kijelentéseit, és annak a véleményüknek adtak hangot a szerdai tárgyaláson, hogy a herceg által mondottakat semmiféle konkrét bizonyíték nem támasztja alá.  

Harry előző nap 55 oldalas keresetet terjesztett a londoni felsőbíróság elé, részletezve azokat a cikkeket, amelyeket az MGN lapjai – a Daily Mirror mellett a Sunday Mirror, a The People és a Sunday People – közöltek.

Ezek a cikkek a herceg szerint olyan magánjellegű és bizalmas információkat tartalmaztak róla és ismerőseiről, amelyek annak idején nem voltak köztudomásúak, így az alperes sajtótermékei valószínűleg törvénysértő módon juthattak hozzájuk.

A keresetben ötven ilyen cikk szerepel.

Harry azzal is vádolja Piers Morgant, a Nagy-Britanniában széles körben ismert újságírót és televíziós személyiséget, aki annak idején a Daily Mirror főszerkesztője volt, hogy ő “és újságíróinak bandája” lehallgatta néhai édesanyja, Diana hercegnő magánjellegű és “érzékeny tartalmú” üzeneteit is.

Harry és bátyja, Vilmos trónörökös édesanyját, III. Károly első feleségét, aki 1997-ben, egy párizsi autószerencsétlenségben vesztette életét, végzetes útján is több tucatnyi fotós követte motorkerékpáron, és többen közülük a roncsok között haldokló Dianáról is közeli felvételeket készítettek.

Harry azóta is közismerten mélységes ellenszenvvel viseltet a bulvársajtó iránt.

A mostani felsőbírósági polgári peres eljárás várhatóan még hetekig eltart, és a bíró számos további tanú meghallgatása után dönt majd arról, hogy a Mirror-lapoknak kell-e kártérítést fizetniük.

Trending Now

A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.

Közzétéve:

Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.

Ennek senki ne tegyen eleget!

– írták.

Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.

Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.

A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.

A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.

Tovább olvasom

Trending Now

A technológiai fejlődéssel új biztonsági kockázatokra is fel kell készülni

A mesterséges intelligencia (MI) elterjedésével az információbiztonsági szakértők feladatai már kiterjednek az azzal kapcsolatos biztonsági kockázatok kezelésére is, mert újszerű kitettséget jelentenek az intelligens eszközök és az MI-vel ellátott folyamatautomatizálás is – ismerteti a Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó cég az MTI-nek küldött közleményében.

Közzétéve:

Pixabay

Barta Gergő, a Deloitte kibervédelmi osztályának vezető MI szakértője a közleményben kiemelte:

már látszanak annak jelei, hogy a technológia fejlődése új kihívások elé állítja a szervezeteket, hiszen a biztonsági incidensek már második éve a legjelentősebb működési kockázatnak számítanak világszerte.

Az ezekkel kapcsolatos költségek már 2022-ben sosem látott csúcsra emelkedtek, és a várakozások szerint a következő években többszörösükre ugranak majd – mutatott rá.

Az új biztonsági kockázatok felértékelhetik majd az információbiztonsági vezetők szerepét. Az ő feladatuk, hogy a munkatársakat oktassák, illetve a vezetőket tájékoztassák a legfrissebb kockázatokról és azok lehetséges kezeléséről.

A biztonsági szakértőknek fel kell mérniük, hogy a modellek hogyan kezelik az érzékeny adatokat, és biztosítaniuk kell, hogy azok megfeleljenek az adatvédelmi törvényeknek és előírásoknak.

A vezetőknek megbízható jogosultság-kezelési folyamatot kell bevezetniük annak biztosítása érdekében, hogy csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá a rendszerekhez, modellekhez és az adatokhoz. A szervezeteknek megfelelő naplózási képességekkel és monitoring rendszerekkel kell rendelkezniük a biztonsági incidensek észlelése és az azokra való azonnali reagálás érdekében.

A biztonsági vezetőknek kell irányítaniuk a rendszerekkel kapcsolatos képzést, és fel kell hívniuk az alkalmazottak és az érdekeltek figyelmét a releváns tudnivalókra.

A jövőre gondolva a szervezeteknek azonnal el kell kezdeniük olyan módszerek alkalmazását, mint a személyre vagy adott pozícióra szabott szakmai képzések, online tanfolyamok és tájékoztató workshopok, hogy ily módon is oktassák és képezzék a munkavállalókat a generatív mesterséges intelligencia bevezetésének lehetséges kockázatairól – ismerteti a Deloitte.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Döntött a Kúria: az Elk*rtuk filmmel nem sértették meg Hann Endre személyiségi jogait

Elutasította a bíróság Hann Endre felülvizsgálati kérelmet, amelyben azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős, másodfokú ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben.

Közzétéve:

MTI/Vasvári Tamás

A döntés előzményei között érdemes felidézni, hogy az óriási érdeklődés mellett vetített, a 2006-os véres események és Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárogtatását feldolgozó Elkxrtuk című mozifilm kapcsán Hann Endre azt állította, az alkotók rossz színben tüntetik őt föl a filmben  – írja a Magyar Nemzet.

A sértett közvélemény-kutató először peren kívüli egyezség keretében követelt hárommillió forintot és bocsánatkérést, az általa indított perben viszont már a film betiltását is szorgalmazta.

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint a Megafilm Kft. megsértette a felperes jó hírnevéhez fűződő személyiségi jogait. Emiatt sajnálkozást kell kifejeznie a honlapján, valamint másfél millió forint sérelmi díj és ötszázezer forint perköltség kifizetésére is kötelezte az alperest. Másodfokon azonban ettől eltérő döntés született.

A bíróság megállapította, hogy az elsőfokú döntés több szempontból is helytelen volt: a film nem sértette meg Hann Endre személyiségi jogait.

A jogerős ítélet ellen azonban Hann Endre felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Ebben azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. Fontos azonban elmondani, hogy a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Kúria nem a per újabb fordulóját folytatja le, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslatot kínál, amennyiben a bírósági eljárás során valamilyen hiba vagy mulasztás történt volna. Ezzel kapcsolatban tehetett tehát a Kúria megállapításokat, és meg is állapította, hogy Hann Endre keresetében egyetlen – a másodfokú bíróság által elkövetett – konkrét eljárási jogszabálysértést sem mutatott ki. Ezért úgy döntött, hogy a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A teljes cikk ITT olvasható.

Borítókép: Kálomista Gábor, a Megafilm producere A helység kalapácsa című televíziós film forgatásáról tartott sajtótájékoztatón a tordasi Westernfaluban 2022. augusztus 17-én

Tovább olvasom