Kövess minket!

Tech

Hillary Clintonék tech-cégen keresztül kémkedhettek Trump után

Hillary Clinton, demokrata párti elnökjelölt 2016-os kampánystábjának munkatársai egy tech-cégnek fizettek, hogy “beszivárogjanak” többek között a Trump Tower, később pedig a Fehér Ház szervereibe és így kémkedjenek Donald Trump után – adta hírül hétfőn az amerikai sajtó a John Durham különleges ügyész által a hétvégén beadott bírósági beadványra hivatkozva.

Fotó: MTI/EPA/Gary He

Clinton kampánystábjának munkatársai “Trump elnököt Oroszországgal összekapcsoló narratíva létrehozására tettek erőfeszítéseket” – olvasható Durham beadványában. A különleges ügyész egyébként az egyik korábbi FBI-vizsgálat miatt nyomoz, amely azt kutatta, hogy Trump 2016-os kampánycsapata és Oroszország között történt-e együttműködés.

A dokumentum középpontjában a Clinton-kampánystáb volt jogászával, Michael Sussmann-nel kapcsolatos esetleges összeférhetetlenség áll. Sussmannt azzal vádolták, hogy hazudott a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársának, amikor 2016 szeptemberében azt mondta: nem dolgozott “semmilyen ügyfélnek”, amikor bemutatta az FBI-nak azokat a “fehér papíroknak” nevezett dokumentumokat, amelyek állítólag titkos kommunikációs csatornát lepleztek le Trump cégóriása, a Trump Organization vállalat és a Kremllel kapcsolatban álló Alfa Bank között.

Durham mostani beadványa azonban felfedi, hogy Sussmann “legalább két konkrét ügyfél – az egyik amerikai székhelyű internetes cég vezetője, valamint a Clinton kampánystáb – nevében gyűjtötte össze és továbbította a vádakat az FBI-nak”. A Durham-dokumentum szerint 2016 nyarán a tech-cég vezetője és Sussmann egy nyomozóirodával, valamint a tech-cég munkatársaival dolgozott együtt az “adatok” gyűjtésében.

A különleges ügyész szerint a tech-cég vezetője kihasználta, hogy “hozzáfért a nem nyilvános és/vagy védett internetes adatokhoz”. Durham azt írja, hogy az egyik, amerikai székhelyű egyetem kutatóinak segítségét is igénybe vették, akik “nagy mennyiségű internetes adatot kaptak és elemeztek folyamatban lévő szövetségi kormányzati kiberbiztonsági kutatási szerződéssel kapcsolatban”.

A kutatók feladata az volt, hogy olyan “következtetést és “narratívát hozzanak létre, amely Trumpot Oroszországhoz köti” – állítja a különleges ügyész, aki azt írta: a tech-cég vezetője jelezte, hogy bizonyos “VIP-ügyfelek” kedvében jár, utalva egy ügyvédi irodára és a Clinton-kampánystáb munkatársaira.

“Ez nagyobb sztori, mint a Watergate-ügy” – írta hétfői közleményében Donald Trump volt amerikai elnök. “Totálisan korruptnak és szégyentelennek” nevezte az amerikai vezető médiaszolgáltatókat, amelyek nem számoltak be a Clinton-botrányról. Trump szerint már “önmagában botrány”, hogy az emberek nem kapnak tájékoztatást egy, a “nemzet jövője szempontjából fontos” történetről.

Trump emlékeztetett arra, hogy a vezető médiaszolgáltatók az elnökválasztás előtt nem számoltak be a Joe Biden amerikai elnökhöz köthető korrupciós botrányokról sem. “El tudják képzelni, mi történne, ha a szerepek felcserélődnének, és a republikánusokat, vagy Donald Trump elnököt azon kapnák, hogy illegálisan kémkednek az elnöki hivatalban? Elszabadulna a pokol, és visszahívnák a nyugdíjazásából a villamosszéket” – fogalmazott a volt elnök.

A The Wall Street Journal ezzel kapcsolatban hétfőn  megjegyezte: Hillary Clinton kampánystábjához fűződik az az úgynevezett Steele-dosszié is, amelyet egy Christopher Steele nevű, korábbi brit hírszerző állított össze, valótlan információk alapján arról, hogy Donald Trump kampánycsapata 2016-ban együttműködött Oroszországgal az elnökválasztás befolyásolása érdekében. Steele-t a Clinton-kampány fizette, a hamis dossziét pedig eljuttatták az FBI-hoz, amely később erre hivatkozva indított vizsgálatot a már elnök Trump ellen.

Tech

A digitális gazdaság női példaképeit díjazták

Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.

Közzétéve:

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.

A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.

Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.  

Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.

A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.

Tovább olvasom

Tech

Minden harmadik magyar kártyabirtokos fizet rendszeresen mobillal

A bankkártyát használó magyarok digitalizáltsága tovább nőtt, elsősorban a mobilfizetés és az online vásárlás terén, de a külföldi utazások és költések is újra elérték a pandémia előtti szintet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A 97 százalékos magyarországi bankkártya-penetráció mellett tovább nőtt és eléri a 63 százalékot azok aránya, akik nagyon gyakran, egy héten többször is bankkártyával fizetnek bolti vásárlásaik során, a kártyát napi szinten használók aránya pedig már 23 százalék. A banki ügyfelek 85 százalékánál hetente egyszer biztosan bankkártyával történik a bolti fizetés. A kártyát fizetésre egyáltalán nem használók tábora tovább csökkent, arányuk ma már mindössze 3 százalék – írja az MTI a Mastercard Bankkártyahasználati szokások és attitűdök című kutatásának eredményeire hivatkozva.

A megkérdezettek 63 százaléka kártyával intézi az online számlafizetéseket, a csekkes befizetések aránya pedig 41 százalékról 36-ra csökkent.

A hagyományos bankok szolgáltatásai mellett két év alatt két és félszeresére nőtt azok száma, akik valamelyik neobanknál nyitottak számlát. A növekedés főleg a fiatalok körében volt kiugró, ahol 4 százalékról 17 százalékra nőtt a nem hagyományos banki ügyfelek aránya. A magyar neobanki ügyfelek 10 százaléka már ezt a kártyáját használja minden vásárlása során, ugyanakkor a többség inkább csak kisebb összegeket tárol rajta. A neobanki kártyák esetén a külföldi webshopos vásárlás (68 százalék) és a külföldi tartózkodás során történő fizetés (60 százalék) a használat leggyakoribb módja.

A kártyás fizetés népszerűsége a magyarok körében nem csak belföldön, de nemzetközi útjaik során is nőtt. Az utazás során a megkérdezettek 69 százaléka használta a kártyáját (63 százalék vásárlásra és mindössze 6 százalék aki kizárólag pénzfelvételre).

A magyarok egyharmada (33 százalék) kezdeményezett tavaly mobilfizetést, szemben a 2022-es év 26 százalékos arányával. A mobilfizetés szintén a fiatalok körében a leggyakoribb, itt a megkérdezettek 43 százaléka adott pozitív választ, de az idősebb korosztálynál is eléri a 21 százalékot azok aránya, akik rendszeresen fizetnek így.

A 18-65 év közötti, bankszámlával rendelkező városi lakosságra reprezentatív eredményt mutató kutatás szerint 88 százalék tud a mobilbanki applikációk létezéséről és 68 százalék használja is azt; ez 8 százalékos növekedést jelent egy év alatt, öt év alatt pedig közel 40 százalékot. Leggyakrabban átutalásokra, egyenleg lekérdezésre, tranzakciók ellenőrzésére és online fizetés hitelesítésére használják.

A Covidot követően némi megtorpanás volt tapasztalható az online térben, hiszen míg a járvány idején 87 százalék volt az online vásárlók aránya, ez a világjárvány után 81-83 százalék közé állt vissza. 2023 őszére azonban újra csúcsot döntött a vásárlási láz: a megkérdezettek 88 százaléka vett valamit az interneten a felmérést megelőző fél évben.

Az internetes vásárlások során használt fizetési módok közül az online bankkártyás fizetés a legnépszerűbb (67 százalék), ezt követi a kártyás utánvét (44 százalék), majd a készpénzes utánvét (40 százalék).

Az adatok összesítése után az látszik, hogy 85 százalék azok aránya, akik fizetnek online vásárláskor kártyával.

A megkérdezettek közel ötöde (18 százalék) vásárol rendszeresen külföldi webshopból, 45 százalék ennél valamivel ritkábban, míg 37 százalék azok aránya, akik még sosem tettek így.

A felmérésben résztvevők kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélési kísérletet az interneten, a legtöbb esetben ebből szerencsére semmilyen káruk nem lett, 15 százaléknál viszont a veszteség többnyire (az esetek 61 százalékában) 50 ezer forint alatt maradt.

Tovább olvasom

Tech

Hekkertámadás: sokmilliárdos kár érte a magyarországi Pepcót

A cég feljelentést tett, de nem tudják, vissza lehet-e szerezni az ellopott pénzt.

Közzétéve:

A Pepco egyik budapesti üzlete, fotó: MTVA/MTI/Róka László

Adathalász-támadást intéztek a Pepco magyarországi üzletága ellen – írja a Világgazdaság. A Pepco bejelentése szerint mintegy 15 millió eurót veszített a hackertámadásban. 

Ez átszámítva mintegy 6 milliárd forintnak felel meg.

A Pepco csoport úgy fogalmazott, egyelőre nem világos, hogy a pénzösszeget vissza lehet-e szerezni. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy erőfeszítéseket tesznek a banki partnereiken és a rendőrségen keresztül is ennek érdekében.

Némiképp megnyugtató, hogy a jelenlegi információk szerint úgy tűnik, az incidens nem érintett semmilyen ügyfél-, beszállítói vagy dolgozói adatot. A Pepco azt is hangsúlyozta, hogy a csoport erős mérleggel rendelkezik, több mint 400 millió eurós likviditással készpénz- és hitelkeretből, illetve továbbra is erős cash flow-t termel a működéséből. További részleteket azonban nem közölt az adathalász-támadásról, így azt sem tudni, az pontosan mikor történt.

Azt ugyanakkor leszögezték, hogy rendkívül komolyan veszik a pénzügyi ellenőrzéseket és az informatikai biztonságot, éppen ezért most a teljes informatikai rendszer és az összes folyamat csoportszintű felülvizsgálatát végzik, hogy a jövőben ezek erőteljesebben biztosítsák az üzletmenetet.

A Pepcónak 248 üzlete van Magyarországon, az első negyedévben pedig csoportszinten 1,9 milliárd eurós árbevételt ért el.

Tovább olvasom