Médiapiac
Hivatal Péter: a Metropol bátran újított
A Metropol nagyobb ütést kapott a piactól, mint az előfizetőkre, lapvásárlókra is támaszkodó kiadók. De bátran és gyorsan lépett, amelynek eredményeképpen mára többen olvassák, és ez a bevételekben is visszaköszön. Hivatal Péter vezérigazgató még nem látja a piaci helyzet drámai javulását, de apró, pici jeleket érzékel, amelyek a fogyasztók bizakodását is megerősíthetik.
Sokan úgy tartják, akinek jelentős előfizetői bázisa vagy lapeladása van, az könnyebben vészelte át a válság nehezét. A Metropol kizárólag hirdetésből élt. Hogyan zártátok a 2009-es évet, és mit ígér 2010?
Abban sok igazság van, hogy jelentős előfizetői bázisra támaszkodva könnyebb túlélni egy válságos időszakot. Ugyanakkor mindenkinek van kisebb-nagyobb mértékben hirdetésekből származó bevétele is, és abban elég komoly visszaesés következett be gyakorlatilag már 2008 utolsó negyedéve óta.
Nagyon sokan megpróbáltak lépni, modernizálni a működésüket, alkalmazkodni a válsághoz. Mások azt mondták, majd csak túl leszünk rajta, és szerintem olyanok is voltak, akik leegyszerűsítve a problémát azt mondták, különböző költségcsökkentések árán valahogy túléljük.
Rajtunk nagyobbat ütött a válság, mint bármelyik fizetős lapon, úgyhogy lépnünk kellett, méghozzá keményen és gyorsan. A 2009-es év az egész médiapiacot tekintve komoly visszaesést hozott, és ez ránk is igaz. Akár a magazinokról, akár a napilapokról beszélünk, a visszaesés két számjegyű volt, sokaknál a 20-30 vagy akár még magasabb százalékot is elérte. Miközben tudjuk, ha egy a kiadó 10 százalékos marginra képes, akkor már egészen jól működik. Ebből egyenesen következik, hogy a kiadók elég jelentős része tavaly mínuszba fordult.
Ebből a nagy mínuszból azok voltak képesek kikeveredni, akik bátran újítottak és sokat változtattak. A válság 2008 végén beköszöntött, de nem lehetett 2009. január 1-vel mindent egy csapásra megváltoztatni és fantasztikus évet produkálni. Előbb át kellett alakítani a bizonyos dolgokat, amelyek révén egyes kiadók elindultak a pozitív változás útján.
Az igazi választóvonal a 2010. év. Akik csak „patkolták” a rendszert, azok maradtak a mínuszban. Akik viszont képesek voltak gyökeresen váltani, azoknál most már mutatkoznak a fejlődés jelei.
A válság régiónként másként hatott a lapokra. Ázsia, Dél-Amerika nagy piacai kevésbé estek vissza, viszont a fejlett világban – Egyesült Államok, Európa nyugati fele – nagyobb volt a visszaesés. A Metro International egészében mit produkált, és ehhez képest hogy áll a magyar Metropol?
Cégszinten bekövetkezett egy viszonylag éles váltás. A Metro International nagyon sokáig úgy működött, hogy azt a profitot, amit mi és más, régebben működő cégek megtermeltek, azt egy az egyben beletolta az új piacokba. Részben fejlesztett, de bizonyos ballasztokat is hordozott magával. Most már a Metro International is megválogatja, hogy merre nyit. A nagy piac Ázsia, az oroszoknál is elég komolyan megyünk előre, Dél-Amerikában szintén egymás után nyitjuk a városokat és az országokat, és ott nagyon-nagyon jól megy. Európában a konszolidáció a fontos. Megszabadultunk ballasztoktól, azoktól a cégektől, amelyekről lehetett látni, hogy hosszú távon sem lesznek igazából nyereségesek, és csak azért, hogy presztízsből megtartsuk őket, annak nem lett volna értelme.
Ennek eredményeként ebben az évben a Metro International (ha a rolling, gördülő évet nézzük) átfordult nyereségbe. Eddig is pluszban lett volna, ha nem fektet be, hanem csak a meglévő és nyereséges cégekkel dolgozik. De most, amikor a gazdaságok még mindig nem dübörögnek olyan nagyon, különösen fontos volt rendbe tenni a céget.
Év elején igen nagy fába vágtátok a fejszéteket, kisebb lett a formátum, új a layout, új a lap stílusa, koncepciója. Hogyan fogadta a piac ezeket a lépéseket?
Természetesen a szükséges kutatásokat elvégeztük előtte, és azokra építve már bátrabban vágtunk bele az átalakításba. Az előzetes eredmények is azt mutatták, hogy az olvasók szívesen fogják venni az újdonságainkat. És persze megtámogattuk a váltást egy nagy reklámkampánnyal. A lap hármas változáson ment keresztül, más lett a formátum, a layout, és bizony szempontból a tartalom is. Világosabban csoportosítható tartalmakra, részekre osztottuk a lapot, és azt gondolom, hogy az átláthatóság is sokat javult. Ez így együtt pozitív hatással volt az olvasókra: növekedett az olvasottságunk, amit szerintem manapság elég kevesen mondhatnak el magukról.
Ez üzletileg is hozza majd az elvárásokat? Lehet az olvasószámot rögtön forintra konvertálni? A hirdetési piacban, a médiaügynökségek hozzáállásában benne van a növekedési lehetőség?
Azt gondolom, hogy benne van a potenciál. Ha a médiaanalízisben megjelenik egy magasabb olvasószám, másnap nem rohanhat az ember a médiaügynökséghez, de egy következő tarifaemelésnél ez már egy nagyon-nagyon fontos érv lehet. Azok a lapok a nyerők, amelyek olyankor tudnak árat emelni, amikor a többség csökkent. Az emelkedő trendet a médiaügynökségek is értékelik.
Készül egy jótékonysági akciótok. Mi a célotok ezzel, illetve a hozzá kapcsolódó példányszám-emeléssel?
A példányszámot már egyébként is emeltük a tavalyihoz képest. A mostani akcióban három fontos dolog van: jól járjanak az olvasók, a hirdetési partnerek, és remélhetőleg a rászorulók is jól fognak járni.
Az akció napján 500 ezer példányban nyomjuk a Metropolt. Az olvasók már előtte szavazhatnak arra, hogy az aznapi hirdetési bevételünk 10 százalékát melyik szervezetnek adjuk az előre kiválasztott három, a Magyar Vöröskereszt Árvízkárosult Alapja, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat közül. Egyébként ezt a kört sem volt könnyű kiválasztani, hiszen volna hova tenni a pénzt, azonkívül pedig olyan szervezetnek akartuk adni, amelyről biztosan tudjuk, hogy a pénzt eljuttatja oda, ahova kell.
Az olvasók értékelik, hogy bevonjuk őket ebbe a döntésbe. Aznap ráadásul jóval bővebb tartalmat kapnak, az 500 ezer példány pedig azt jelenti, hogy olyan olvasókhoz is eljut a Metropol, akikhez máskor nem, mert hamar elfogy.
Az akcióhoz egy játékot is hozzátettünk. A szavazók között kisorsolunk egy csomó értékes dolgot, plusz az első tízezer szavazónak másnap eljuttatjuk a postaládájába a lapot, hogy lássák, szavazatukkal melyik szervezetet juttatták pénzhez.
A hirdetők is jól járnak, hiszen aznap jóval több olvasót érnek el az üzenetükkel. Tapasztalatunk szerint a cégek azt is értékelik, hogy a hirdetésre költött pénzük egy részét jótékony célokra fordítjuk. A rászorulók meg nyilván örülnek annak, ha pénzt kapnak és jobbra fordul a sorsuk.
Lassan lezárjuk 2010-et, és bizakodva, reménykedve, aggódva tekintünk a 2011-es évre. Neked mi a privát prognózisod a gazdaságra, a reklámpiacra, a médiapiacra, illetve a saját kiadódra?
Amikor 2008-ban belekerültünk ebbe a válságba, senki nem látta, hogy meddig fog tartani. De többnyire bizakodtunk, hogy 2009 második felében már kifelé jövünk belőle. Nos, ez nem valósult meg. Utána abban reménykedtünk, majd eljön a kibontakozás 2010-ben. Hát lássuk be, 2010 első felében sem valósult meg, sőt ebben a pillanatban sem érezzük úgy, hogy valami drámai javulás lenne. De azt hiszem, apró, pici jelek azért már mutatkoznak.
Az ember ezt érzelmileg próbálja megélni. Amikor egy gazdasági elemzést olvas, hogy a fogyasztás idén -4 százalék volt, és ez jövőre +2,5 százalék lehet, akkor nem a 2,5 százalék a fontos, hanem az, hogy átfordulunk pozitívba. Ennek már lesz valamiféle hatása, és ha a fogyasztás növekedésének van esélye, akkor a cégek többet költenek kommunikációra is.
Csak senki ne várja azt, hogy innentől a Kánaán következik, és nagyon gyorsan visszaemelkedik a fogyasztás a korábbi színvonalra. A gazdaságnak egy csomó megoldatlan problémája van. De már remélhetjük, hogy a pici, apró jelek egy folyamattá erősödnek. Szerintem még mindig túl sokan gondolnak erről túl nagyot és túl sokat, de arra mindenképpen számítok, hogy 2011 második felében apró jelek helyett már egy növekedési folyamatot érzékelhetünk.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció