Kövess minket!

Médiapiac

Interjú a svéd Kalózpárt alapítójával

A digitális technológiák hatása kettős: egyfelől minden korábbinál nagyobb lehetőséget adnak az állampolgároknak a kormányok tevékenységének kontrollálására, a transzparencia növelésére, másfelől a politikusok számára is módot teremtenek az emberek ellenőrzésére. Az, hogy soha nem látott szabadság vagy orwelli idők jönnek-e, elsősorban azon múlik, hogy kié lesz az interneten a hatalom – véli az Enter!Digital konferencia alkalmából Magyarországra érkező Rick Falkvinge. A svéd Piratpartiet (Kalózpárt) alapítóját a Foreign Policy magazin tavaly a világ száz legjelentősebb gondolkodója közé választotta, nemrégiben pedig a Time magazin jelölte a legbefolyásosabbak közé.

Rick Falkvinge

Az Enter!Digital konferenciára érkezik Magyarországra. Az előadása címe pedig az lesz, hogy Print Screen: Media in a Post-Copyright Climate. No de valóban a “szerzői jog utáni” korról beszélhetünk? A SOPA (Stop Online Piracy Act) és az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement) nem erről tanúskodnak.

Jogi értelemben még valóban nem beszélhetünk a szerzői jog utáni korról, de a gyakorlatban a szerzői jogok már csak a bírósági termekben léteznek. E monopólium iránt az emberek a nullánál is kisebb tiszteletet mutatnak. Amikor az ember vállalkozást indít, mozgó célpontra lő: most így áll a helyzet, de ki tudja, mi lesz tíz év múlva, amikor a történet az érett szakaszba lép?

 

A SOPA tervére példa nélküli tiltakozással válaszoltak internetszerte. Mi volt a siker kulcsa? S persze az is kérdés: mit várhatunk az ACTA kapcsán?

A kulcs mindig az, hogy az emberek képesek legyenek közvetlenül, szűrők nélkül kommunikálni. Régen, amikor csak újságok meg a tévé létezett, a szerkesztők dönthették el, miről vitázhatnak az emberek tömegesen, egymás között. A net viszont mindezt megváltoztatta. Most emberek millióit lehet elkötelezni nulla belépési költséggel. És ezek a milliók készek arra, hogy harcoljanak e képesség megtartásáért.

 

Ön alapította néhány évvel ezelőtt a svéd Kalózpártot. Magyar szemmel a “kalózosdi” szinte csak kis színesnek tűnhet, jelenleg ugyanis földhözragadtabb dolgok foglalkoztatják a közvéleményt. Mégis, miért kellene a kalózgondolatoknak beépülniük a fősodorba?

A Kalózpárt programjában a munkavégzés, a kommunikáció és az együttműködés teljesen új kultúrája testesül meg. Ez az, ahogyan a netgeneráció éli az életét az online közegben, és azt kell mondjam, hogy ez milliószor hatékonyabb, mint bármely generáció előtte az emberiség történetében. Mindez közvetlenül igaz a termelésre, a gazdaságra, a vállalkozói felfogásra és a társadalom minden más elemére.

 

Az ön pártja támogatja a WikiLeakset. Mit gondol a Julian Assange alapító körüli visszásságokról? Hibázott ön szerint, vagy mindez csak arról szól, hogy így próbálják elhallgattatni?

Sajnos nem mondhatok véleményt az eset tanulságairól. Nagyon fontosnak tartom ugyanakkor, hogy különválasszuk Julian Assange személyét és a WikiLeakset mint jelenséget. Szintén különbséget kell tennünk Julian Assange személyes jogi problémái és újságíróként végzett díjnyertes munkája között.

 

El szokott hangzani az az érv, hogy a WikiLeaks sokkal több fontos titkot szivárogtatott ki hónapok alatt, mint a hivatásos média együttesen évek alatt. Ön szerint bűnös a hivatásos média abban, hogy a kényelmetlen titkok továbbra is a sötétben maradnak?

Bizonyos országokban nyilvánvaló bizonyítékokat találunk arra nézve, hogy a hatalom birtokosai – médiások, politikusok, vállalatvezetők – távol tartják a nyilvánosságot a számukra kényelmetlen történésektől. Aztán persze ott vannak a médiatulajdonosi érdekek, amelyekkel ugyan nehezebb (vissza)élni, mióta van internet. Könnyű úgy idealizálni a média szerepét, hogy a dolga az igazság feltárása oly módon, ahogy a valóságban az újságíró találkozott vele, a valóság azonban sokkal komplexebb ennél. Az emberek folyton egymás hátát védik, szívességeket tesznek egymásnak.

 

Mikor a média szabadságáról beszélünk, többnyire a politikai presszióval foglalkozunk. Ön szerint melyik a rosszabb: a politikai vagy a pénzügyi (hirdetői) nyomás?

A pénzügyi nyomással kapcsolatban legalább azt elmondhatjuk, hogy a médiának van lehetősége új hirdetőt találni ahelyett, aki befolyást próbált gyakorolni rá. A politikai nyomással az a baj, hogy nehezebb új törvényeket találni a régiek helyett.

 

Az ön pártja azt állítja, nincs szükség titkokra, s mindenkinek képesnek kellene lennie arra, hogy ellenőrzést gyakoroljon a kormányzatok tevékenysége felett. Erre a digitális eszközök nagyon is alkalmasak. De hogyan lehet azokat bevonni, akik továbbra is “digitális írástudatlanságban” élnek?

Ez mindig kihívást jelent a fontos kulturális, technológiai vagy társadalmi változások esetében. Például még mindig vannak olyanok, akik nem tették magukévá a fenntarthatóság érdekében szükséges zöld paradigmaváltást, mert egyszerűen az előtt születtek, hogy ez a változás megtörtént volna.

Hosszabb távon a probléma önmagától meg fog oldódni. Addigra mind meghalunk, persze. Jelenleg tehát az a legfontosabb, hogy minél több kezdeményezést indítsunk a digitális szakadék áthidalására. Ez nem csupán életkori szakadék, jóléti jellege is van. Ami az életkori szakadékot illeti, a társadalmi és ezen belül is elsősorban a családi kötelékek azért tudnak segíteni valamit a dolgon. Mondok egy példát: “Fiam, letöltenél nekünk valami jó filmet ma estére a netről?”

 

Egy tanulmányban Umberto Eco azt írta, hogy a digitális korban rendelkezésre álló eszközök miatt lehetetlen titkot tartani, így nem kizárt, hogy a kormányok visszaszoknak a jó öreg konspirációs módszerekre: titkos találkozó egy sötét sikátorban, e-mailek, telefonok nélkül, egy szál papírra jegyzik le a fontos infókat. Most akkor a technológia növeli vagy csökkenti a demokrácia szintjét?

Most egy olyan kereszteződésnél állunk, ahol a technológia mindkét irányba hat. Miközben az új technológiák révén soha nem látott szintre nőhet az átláthatóság, a politikusok arra kapnak lehetőséget ugyanezen technológiák révén, hogy riasztó mértékben képesek legyenek lenyomozni és ellenőrizni az állampolgárokat. Végső soron a világháló feletti kontroll alakulása dönt arról, hogy a demokrácia új szintjére jutunk-e, vagy egy annyira rémisztő orwelli társadalomba, amely még egy évtizeddel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna.

 

Manapság talán a leginkább ikonikus technológiai óriás az Apple, amely a zárt és ellenőrzött rendszerek híve. Eközben egy másik fontos szereplő, a Google nyitott rendszereket épít, viszont adatvédelmi kérdésekben nem áll mindig a helyzet magaslatán. Szóval, Apple vagy Google?

A fentebb említett okok miatt inkább Google. Az Apple szép, csillogó dolgokat készít, és magam is szeretek rájuk nézni, de soha nem bíznám az adataimat egy olyan cég termékeire, amely úgy határozott, hogy nem bízik bennem. Nos, pont ebből az okból GNU/Linuxot és Androidot használok. Eközben viszont jónak tartom, hogy az Apple nyomást gyakorolt a többi kütyügyártóra, és így olyan eszközök készülnek végre, amelyekre ránézni is jó érzés.

 

2011-ben a Foreign Policy a világ száz legfontosabb gondolkodója közé választotta. Az ennek kapcsán készült rövid interjúban azt mondta, hogy John Stuart Mill filozófus-közgazdász a múzsája. Mi a leginspirálóbb a gondolataiban?

Mai kontextusban nagyon is releváns az a gondolat, hogy a szólásszabadságot pusztán azért korlátozzák, hogy fenntartsák a status quót. Az általa fontosnak tartott szabadságjogoknak ugyanúgy érvényre kell jutniuk a világ online részében, ahogy sok éven át az offline részében érvényesültek.

 

A Foreign Policy elismerése után most a Time magazin is jelölte a száz legbefolyásosabb személy közé. Azért ez kölcsönöz az embernek valamiféle tekintélyt. Csakugyan, mit gondol a tekintélyről?

Meg vagyok róla győződve, hogy miután az ötletek, a gondolatok a nyilvánosság elé kerülnek, azoknak a maguk útját kell járniuk, maguknak kell kiharcolniuk a helyüket. Sokkal inkább, mint hogy annak a személynek az autoritásától függjenek, aki éppen beszél róluk.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom