Kövess minket!

Művház

Kiállítás az Intermédia tanszék 30 éves fennállása alkalmából

Reprezentatív kiállítással ünnepli az Intermédia tanszék fennállásának 30 éves jubileumát a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE). Az És mégis mozi a föld! IMXXX című tárlat december 14-én nyílik a Barcsay Teremben, az intézmény MKE150 elnevezésű nagyszabású, egész tanévet átívelő, jubileumi programsorozata részeként.

A jubileumi kiállítás a tanszék hallgatóinak jelen tárlatra készített műveire helyezi a hangsúlyt, felvillantva – a kiállítóteremben és a virtuális felületeken is – az intermédia szak történetének egy-egy eseményét, személyiségét, alkotását – tájékoztatta az intézmény az MTI-t.

Mint írják,

az intermédia szak sajátossága, hogy bármilyen művészi kifejezésre alkalmas technika, módszer, médium használata megengedett.

“A tárlat központi elemének a mozgó kép médiumait választottuk, mivel az elmúlt három évtized legradikálisabb átalakulása ehhez köthető” – idézi a tájékoztató Peternák Miklóst, a kiállítás kurátorát, aki a kezdetektől részt vett az Intermédia Tanszék irányításában.

A reprezentatív tárlat kiállítói egyebek mellett Bácsi Barnabás, Barnaföldi Anna, Botos Martina, Csököly Adél, Hoóz Anna, Kovács Gyula A., Lestál Hella, Melykó Richárd, Németh Dániel, Németh Noémi, Pamuk Lili, Pátkai Rozina, Plesznivy Ákos, Sárvári Regina, Séfer Evelin, Szécsényi-Nagy Loránd, Tihanyi Áron, Tulisz Hajnalka.

A kiállítást Lázár Eszter művészettörténész, Sugár János, az Intermédia Tanszék vezetője nyitja meg, zenél Pátkai Rozina, az intermédia szak hallgatója.

Az MKE Intermédia Tanszéke 1990 és 1993 között jött létre, a régióban bekövetkezett történelmi átalakulásokkal párhuzamosan, jórészt az egyetemi hallgatók követeléseinek hatására.

Az intermédia szakprogramjának kidolgozását és megvalósítását a tanszék két tanára – Sugár János, a tanszék jelenlegi vezetője és Peternák Miklós – kezdte el, a hallgatókkal való szoros együttműködésben.

A tanszék kezdeti időszaka leginkább kísérleti műhelyhez hasonlított: rugalmas tanmenetben képezték a diákokat. A komplex oktatási programban éppúgy nagy gondot fordítottak a különleges művészeti események szervezésére, mint a külföldi előadók, művészek meghívására.

Az intermédia szak a kezdetektől fogva feladatának tekinti a művészképzés kiterjesztését olyan műformák és művészeti technikák felé, amelyek a 20. századi képzőművészetben jelentek meg először: fotó-kinetikus és elektronikus művészetek, multimédia, installációs és akcióművészet, valamint új kommunikációs technikák

– áll a tájékoztatóban.

Az MKE150 az intézmény nagyszabású eseménysorozata, amelynek célja, hogy megmutassa a széles nagyközönségnek az intézményben folyó sokrétű alkotói és oktatói munkát.

Művház

A Dal 2024 – Szombaton jön a döntő a nemzetközi fődíjért

Kialakult A Dal 2024 döntőjének mezőnye. Szombaton a Duna csatornán tíz produkció közül kerül ki Az Év Dala 2024 cím nyertese, aki komoly nyereményben részesül.

Közzétéve:

MTI/Máthé Zoltán

A Dal 2024 tíz döntős versenydala szimfonikus változatban hangzik el, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Balassa Krisztián vezényli. A győztes fődíja egy nyolcdalos lemez elkészítése a világhírű berlini Hansa Studios-ban

– közölte az MTVA Marketing és Sajtó Irodája az MTI-vel.

A múlt szombati elődöntőből a négytagú zsűri – Szandi, Németh Alajos, Egri Péter és Ferenczi György – értékelése alapján három produkció maximális pontszámmal, míg egy 39 ponttal jutott tovább. A dalok az eredetitől eltérő műfajban hangoztak el, az átdolgozásokat a hazai könnyűzene elismert művészei segítették.

A 40 ponttal döntőbe jutott Phoenix Rt Félszavak című dala világzenei stílussá alakításában Mező Misi, a Magna Cum Laude frontembere segítette a rock metál együttest. Szintén a fináléba jutott a Roy Galeri, amelynek Kiáltás című dala Madarász Gábor, A Dal session zenekarának gitárosa segítségével kapott rock köntöst. Sárik Péter zongoraművész két továbbjutó produkcióban működött közre, a Negál Nem lehetek más és Kökény Dániel Ugyanaz a ház című számának dzsesszes feldolgozása hallható lesz a közmédia új internetes Szakcsi Rádiójában is.

A közönség szavazataival az Arcidra Egészben kell című dala került a döntőbe, a szerzemény balladává formálásában a zenekart Bocskor Bíborka, a Magashegyi Underground énekese látta el szakmai tanácsokkal.

A március 23-i döntőbe már korábban, az első elődöntőből bejutott Bradics Jácint (dalának címe: Miért félnék álmodni), a Junkies (Királyi többes), Kocsis Tibor (Egy életen át), László Evelin (Legényes), valamint a Sugarloaf (Nászinduló).

A döntőben a zsűri tagjai a tíz produkció elhangzása után osztják ki 10-es, 8-as, 6-os, 4-es pontszámaikat, és a négy legmagasabb pontszámot kapó versenydalra voksolhat a közönség. A győztesről a nézők döntenek, a legtöbb szavazattal rendelkező nyeri meg Magyarország dalversenyét és Az Év Dala 2024 elismerést.

Extra tartalmakért érdemes követni A Dal Facebook- és Instagram-oldalát, hivatalos YouTube-csatornáját, adal.hu-t, valamint a műsor két házigazdája, Rókusfalvy Lili és Fodor Imre közösségi felületét.

A Dal 2024 döntője szombaton 19 óra 35 perckor kezdődik a Dunán és a Petőfi Rádióban, ismétlés vasárnap a Duna World csatornán 10 óra 30 perctől.

Borítókép: Középen Rókusfalvy Lili és Fodor Imre műsorvezetők, mellettük a versenyzők A Dal 2024 televíziós show-műsor második elődöntőjének végén a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) óbudai stúdiójában 2024. március 16-án

Tovább olvasom

Művház

Októberben rendezik a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivált

Október elején rendezik idén az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba helyező szegedi nemzetközi filmfesztivált, a nevezéseket május 31-ig várják – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Közzétéve:

Zsigmond Vilmos Film Festival/Facebook

A verseny ötlete 2016-ban, a szegedi születésű Zsigmond Vilmos halálának évében merült föl, az első fesztivált 2017-ben szervezték meg. A rendezvény évről-évre ráirányítja a figyelmet a filmkészítés egyik legfontosabb társalkotójára, az operatőrre, munkája jelentőségére, s egyúttal lehetőséget teremt a fiatal filmesek bemutatkozására. A hét eddigi versenyre ötven országból mintegy 2800 filmet neveztek.

A következő filmes seregszemlére május 31-én éjfélig lehet benyújtani a műveket. Pályázni játékfilmmel, rövidfilmmel – műfaji és technikai megkötés nélkül, legfeljebb 51 perces alkotással – és dokumentumfilmmel lehet. A versenyre korhatár nélkül jelentkezhetnek alkotók, alkotócsoportok olyan filmekkel, amelyek 2022. január 1-je után készültek.

A szervezők várják azokat a műveket is, amelyekben filmművészetet tanuló rendező vagy operatőr szakos egyetemi hallgatók részt vettek.

A versenyprogramot operatőrök, rendezők, filmes szakemberek alkotta előzsűri állítja össze, a fesztivál elismeréseit pedig a Magyar Filmoperatőrök Egyesületének (HCA) vezetője, Szabó Gábor által elnökölt nemzetközi zsűri ítéli oda. A fesztiválra érkezett pályaműveket a szakemberek az operatőri teljesítmény alapján értékelik, ugyanakkor figyelembe veszik a film egészének művészi színvonalát. Elvárás, hogy Zsigmond Vilmos munkásságához méltón, a beérkező pályaművek eredeti és kreatív operatőri megoldásokat tartalmazzanak.

A fesztivált október 8. és 12. között rendezik Magyarország egyik legszebb, több mint százéves, hagyományos filmszínházában, a Belvárosi moziban.

A fesztivál programjában idén is szerepel a tavaly indított Magyar Operatőrök Hete elnevezésű szekció, melynek filmjeit a beküldött alkotásokból a zsűri választja ki. A nyertest a HCA díjazza.

Tovább olvasom

Művház

Bemutatták a Most vagy soha! című filmet Londonban (videó)

Az alkotók és a főszereplők jelenlétében mutatták be vasárnap este Londonban az 1848. március 15-éről és hőséről, Petőfi Sándorról szóló, Most vagy soha! című történelmi kalandfilmet.

Közzétéve:

MTI/Kertész Róbert

A meghívott közönség előtt tartott díszbemutató helyszíne a Piccadilly Circus közelében lévő, premiermozijairól híres Leicester Square-en, a Vue filmszínházban volt.

A rendezvényen részt vett Kumin Ferenc, Magyarország londoni nagykövete.

Lóth Balázs rendező a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült 135 perces alkotás bemutatóján elmondta:

Petőfi Sándor Magyarországon a szabadság jelképe, akit minden magyar ismer, mégsem készült eddig olyan film, amely kifejezetten az ő életéről szól.

A rendező jelentős kihívásnak nevezte az alkotás elkészítését. Elmondta: a film öt évig készült, és a forgatás elkezdését hatalmas kiterjedésű kutatómunka előzte meg.



Rákay Philip, az 1848-1849-es szabadságharc történetét feldolgozó film forgatókönyvírója és kreatív producere a londoni vetítés után az MTI-nek elmondta: a bemutatóra brit filmes szakemberek is hivatalosak voltak, hiszen óriási az érdeklődés Magyarország iránt, ahol remek forgatási helyszínek, stúdiók vannak, igen jó szakmai körülmények alakultak ki az elmúlt tíz évben, kiválóak a magyar színészek, a magyar filmes szakértők pedig világszínvonalúak.

Hangsúlyozta: mindezt jelzi az is, hogy nagyon gyakran járnak nemcsak brit, de amerikai és indiai filmesek is Magyarországra forgatni.

“Egy kicsit azért is hoztuk el ezt a filmet, hogy megmutassuk: Magyarországon milyen eredeti és épített helyszínek, milyen szakemberek, milyen színészek vannak”

– fogalmazott a forgatókönyvíró. Hozzátette: a londoni magyaroknak is nagy örömmel mutatták be az alkotást.

Rákay Philip elmondta: nagy igény lenne még több történelmi magyar filmre, hiszen a magyar történelem elképesztően színes, és “napestig lehetne sorolni” azokat a történelmi családneveket, amelyek viselőiről szintén filmeket kellene készíteni.

Elmondta azt is, hogy a Most vagy soha! kreatív csapata majdnem egy éve Mohács történetén is dolgozik, hiszen 2026-ban lesz a mohácsi sorstragédia 500. évfordulója. “Azon dolgozunk majdnem egy esztendeje, hogy miként lehetne filmes nyelven a mai fiatal nemzedéknek, a mai kor emberének elmagyarázni, hogy mi történt ötszáz évvel ezelőtt, hova mutatott ez a tragédia és mit tanultunk belőle” – fogalmazott Rákay Philip a vasárnap esti londoni bemutatón.

A Most vagy soha! című alkotást alig néhány nappal a magyarországi bemutató után vetítették Londonban.

Borítókép: Kiss-Szabó Márk forgatókönyvíró (b), Lóth Balázs rendező (b2), Berettyán Nándor (b3), aki Petőfit és Mosolygó Sára (b4), aki Szendrey Júliát és Horváth Lajos Ottó (j), aki Farkasch, a titkosügynököt alakítja a Most vagy soha! című történelmi kalandfilm londoni díszbemutatóján a Leicester Square Vue filmszínházban 2024. március 17-én

Tovább olvasom