Trending Now
Koltay András: a biztonságos internet illúzió, de lehet növelni a biztonságot
A biztonságos internet fogalmi ellentmondás, illúzió, de lépésről lépésre növelni lehet a biztonságát, a gyerekeknek pedig meg kell mutatni, mi mindenre jó – mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke kedden Budapesten, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Együtt egy jobb internetért! című rendezvényén.
Koltay András hangsúlyozta:
a gyerekek azt gondolják, mindent tudnak az internetről, de valójában csak egy nagyon szűk szegmensét használják. Nem érdeklik őket a veszélyek, sőt kifejezetten keresik azokat, ezért meg kell mutatni nekik az internet mindkét oldalát: azt, ami hasznos, és azt, hogy súlyos károkat is okozhat
– fűzte hozzá az NMHH elnöke a 21. Biztonságos Internet Nap/Safer Internet Day rendezvényén.
Kijelentette, a hatóság dolga azért nehéz, mert a gyermekek online védelmének leghatékonyabb módja nem jogszabályi tilalmakban keresendő. A médiaszabályozás részei a korhatárkarikák és időbeli korlátozások, ami húsz éve innovatív ötlet volt, de önmagában már nem elég a gyermekek megvédésére, hiszen csupán tájékoztatás, és a család dolga, hogy “levonja a megfelelő következtetéseket” – magyarázta Koltay András.
Rámutatott:
a felelős szülői magatartást nem tudja kikényszeríteni a hatóság, a gyerekek pedig ma már elsősorban az interneten fogyasztanak tartalmakat.
A 2018-as uniós szabály a videómegosztó portálokat szabályozta, ám ezek csak “jószándékú elvárások”, ráadásul a nagy videómegosztók nem Magyarországon bejegyzettek, így nem a magyar hatóságok hatáskörében vannak – folytatta az NMHH elnöke. Közölte, internetszabályozás mint olyan nem létezik, ahány szolgáltatás, annyi szabályozás; az uniós szabályok érvényesülnek Magyarországon is, azonban a Youtube és a Meta működéséért az ír társhatóság a felelős, a magyar hatóság hatásköre korlátozott.
Koltay András beszélt az NMHH internet hotline szolgáltatásáról – amely egy forródrót, amin bejelentéseket lehet tenni -, a tíz évvel ezelőtt létrehozott gyermekvédelmi kerekasztalról és a három helyszínen működő Bűvösvölgy központról, amellyel kapcsolatban megemlítette, hogy a következő években “erőteljes ráncfelvarrást” terveznek.
Kitért továbbá a Mobil a családom országjáró programra, ahol színházi jelenetekben mutatják be az olyan családok életét, ahol mindenki a mobilját nyomkodja, és tippeket adnak a családi élet kiüresedésének meggátolására. A netcoach-programot idén indítják el az Apor Vilmos Katolikus Főiskolával együttműködve, a képzés elsősorban a médiát oktató középiskolai tanároknak szól – folytatta a felsorolást Koltay András.
Szólt az NMHH idén tavasszal induló partneriskolai programjáról, amely a középiskolák médiatudatosság-oktatását támogatja, valamint megjegyezte, hogy a hatóság Médiatudományi Intézete elemzéseket végez ebben a témában is, tavaly például a deep fake-ről szóló kötetet jelentettek meg. Hangsúlyozta, hogy együttműködnek szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel, egyetemekkel.
Edvi Péter, a Magyarország Safer Internet Centereként is működő Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) alapító elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy manapság az internet meghatározza és megkönnyíti az emberek életét, “de vannak piros lámpák, amiken nem szabad átmennünk”. A Telekom székházban rendezett biztonságos internet nap keretében a gyermekek játékos módon tanulhatják meg, mi az, amire vigyázni kell – tette hozzá.
Borítókép: Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.