Médiapiac
Közmédia: itt a közös levél
Nyilvánosságra hozták a levelet, amelyben az áthelyezések elhalasztását kéri a négyből három közmédium üzemi tanácsa a három fő közjogi méltóságnak.
A magyarországi közmédia teljes átalakulás előtt áll. Óriási a feladat: úgy szeretnénk megőrizni értékeinket, hogy tudásunkat az új rendszerbe átörökítve, az új anyagi és szervezeti lehetőségek fel- és kihasználásával, még inkább a közjó hasznára fordíthassuk. A Duna Televízió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda üzemi tanácsai azonban úgy látják, az átalakítás még félúton sem jár, a várható folyamatok nincsenek végiggondolva, a szakmai, érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetekkel semmilyen párbeszéd nem kezdődött el, noha a jobbára csak a mi intézményeinkben megszerezhető szakmai tudás és tapasztalat alighanem elengedhetetlen az átalakítás sikeréhez. Munkatársaink bizonytalanok, aggódnak a változások miatt, a sorsukat érintő, kötelezővé tett titkolózás nem segített növelni a bizalmukat – írják.
Mi, ÜT-elnökök, nemcsak a közmédia 3300 dolgozójáért aggódunk, hanem azért a tizenötmillió magyar ajkú nemzettársunkért is, akiknek megítélésünk szerint alanyi jogon jár a tisztességes és szerethető közszolgálati rádió, televízió, hírszolgáltatás. Minden tudásunkkal hozzá szeretnénk járulni tehát a sikerhez. Csakhogy egy ilyen átalakítás nem megy egyik napról a másikra. Egy ilyen átalakítást egy emberöltő alatt csak egyszer lehet végrehajtani – és egyszer lehet elrontani. Biztosan tudjuk, hogy a kapkodásnak csak tévedés lehet a vége – áll az MTI honlapján elérhető dokumentumban.
Jelzik: ezért levelet írtak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének, a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatójának, illetve a Duna TV, az MTI és az MTV vezérigazgatóinak, amelyben azt kérték, hogy „ne rohanjunk, hagyjunk időt a folyamatoknak, az új rendszerre való átállásnak. Óva intünk a kapkodástól, az improvizálástól és a szakmaiatlanságtól, ezért javasoljuk, hogy az új médiatörvény megszületése inkább csak a startpisztoly eldörrenését jelentse. Sikeres továbbfejlődés csak akkor lehetséges, ha a szakma képviselőit bevonják a döntések előkészítésébe”.
Nem ismerünk érvet, ami ez ellen szólna. Viszont ismerjük Orbán Viktor 2010. február 8-án tett nyilatkozatát. A Magyar Televízióban 7 óra 56 perckor ezt mondta: A médiarendszeren belül minden mozdulatot ötször-hatszor meg kell gondolni! Tehát semmilyen kapkodásra, összevonásra, szétválasztásra, itt, legalábbis rövid távon, föltétlenül szükség – nincsen. Azt javasolnám a következő kormánynak, hogy üljön le a médiumok képviselőivel, gondolja át az egész rendszert, kezdődjön egy megbeszélés, adjunk magunknak időt – ebben az ügyben a tatár nem hajt bennünket – ez lehet fél év, vagy egy év, és próbáljunk a médiavilág szereplőinek, vagy legalábbis fontosabb szereplőinek megegyezésével, vagy konzultációjának az alapján valami közös változást kialakítani!
Az idézet minden szavával egyetértünk. Ám egyelőre nem ebben a szellemben zajlik minden idők legnagyobb médiaátszervezése. Sem az idézetben sugallt időigényes megfontolást nem látjuk, sem azt, hogy maguk a munkavállalók, a közszolgálati sajtómunkások, a médiavilág fontosabb szereplői lennének. Az államfőnek, a házelnöknek és a miniszterelnöknek írott levélben hangsúlyozzák: levelükkel nem panaszkodnak, csak a helyzetet ábrázolják. Megítélésük szerint a munkaügyi intézkedések elhalasztása nem hátráltatja a közmédiumok működésének átalakítását, hanem éppen ellenkezőleg, lehetőséget teremt a feladatok és tevékenységek körének pontos meghatározására, s ezt követheti a megfelelő eszköz- és feltételrendszer kialakítása. „Részt akarunk venni az átalakításban, rendelkezésre kívánjuk bocsátani szakmai tapasztalatainkat, hogy egyúttal fel is készülhessünk a változásokra, és a kollégákat is segítsünk felkészíteni. Magunk is a jelenleginél sikeresebb közmédia kialakításán szeretnénk fáradozni, ezért arra kérjük, emberi és hivatali tekintélyét vesse latba, hogy fent vázolt kéréseink meghallgatásra találjanak” – zárul az MTI honlapján elérhető levél.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás