kreativitás

Gazdag a filmes munkássága tematikai, műfaji szempontból. Az úgynevezett easterntől, mint a Talpuk alatt fütyül a szél, a vígjátékon át, mint a Roncsfilm, a drámáig, mint A Nap utcai fiúk, minden műfajban készített filmet. Szomjas György mozgóképes munkáiban a zene is kezdetektől hangsúlyos szerepet kapott. Résztvevője volt a magyar táncházmozgalomnak, miközben a rock irányából érkezett. És persze akkor még nem beszéltünk a Kopaszkutya című kultuszfilmjéről. Az Alkotni születtünk interjúsorozat tizenkettedik része.

Volt fiatal Nárcisz, aki szeretett volna valaki lenni, aztán ez is, mint sok minden más, alakult benne. Színművész, rendező, majd a negyvenes évei elején színházigazgató lett. Puskás Tamás mindig megpróbált elmenni a falig. Már egészen fiatalon a saját útját kívánta járni, ami nem is annyira meglepő, hiszen progresszív színházi újítók között tanulta a szakmát. Székely Gábor és Major Tamás osztályába járt a főiskolán, majd a Katona József Színház alapító tagja lett. Az elmúlt tizenhét évben a Centrál Színház igazgatójaként is sikerült igencsak eltérőt létrehoznia. Az Alkotni születtünk interjúsorozat tizenegyedik része.

A dal a legsűrűbb része annak, amit művészetnek hívunk – mondja. Mégis a költészet világa ragadta magával. Persze dalszerzőként legalább annyira ismert, mint költőként. Olyan kultikus zenekarok után, mint az URH, a Kontroll Csoport és a Sziámi, vannak, akik szerint csupán az a jó, amit az underground zenei életben írt, mások szerint pedig jobban tenné, ha csak verseket írna. Miért is kellene Müller Péter Sziáminak választania? Hisz mindegyik műfajt szereti. Így éli az életét – állandóan dalokat vagy verseket ír. Amikor találkoztunk, éppen a Varázsló címűt. Az Alkotni születtünk interjúsorozat tizedik része.

Miért szeretik a nézők ma is, sok év után Mácsai Pált? Talán mert a szerepeiben megszólítja őket. Talán mert művész, a szó legtisztább értelmében, s ezzel együtt, ahogy mondja, szorongó, töprengő, önmagával feltétlenül elégedetlen ember is. Ami biztos, hogy generációjának egyik legkiválóbbja, aki igyekszik rombolni a róla kialakult illúziót. Az Alkotni születtünk interjúsorozat kilencedik része.

Több mint négyszáz jelmeztervet készített színházi produkciókhoz Magyarországon és szerte a világban, de több tucat filmes munka is fűződik a nevéhez. Tizennégyszer kapta meg a Színikritikusok Díját, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, akit egyedüli magyarként Oscar-díjra is jelöltek a kosztümjeiért. Szakács Györgyit ma is ugyanaz a szenvedély hajtja, mint kislányként, amikor az édesanyja divatszalonja felé vezető úton még csak megcsodálta a csipkegallérokat. Az Alkotni születtünk interjúsorozat nyolcadik része.

A csúcsgasztronómia világában a főszerepet ma már egyre inkább az ember és a személyes élmény veszi át. Ezt vallja a két Michelin-csillagos Onyx étterem társtulajdonosa, Niszkács Anna és a séf, Mészáros Ádám is, akik rácáfolnak arra a közkeletű tévedésre, miszerint egy topvendéglátóhelyen feltétlenül a feszes elegancia az irányadó, vagy hogy csak nehezen érthető művészi ételek szerepelhetnek az étlapon. Félre a feszengéssel, legyünk nyitottak, és ne érjük be az elfogadhatóval! Az Alkotni születtünk interjúsorozat hetedik része.

A kortárs magyar belsőépítészet egyik legeredetibb hangvételű és legsokoldalúbb képviselőjének tartják. Legfőbb ihlető forrása a magyar art deco, amiből legalább annyit merít, mint Josef Hoffmann vagy Philippe Starck stílusából. Somlai Tibor nem okoz nagy meglepetést, amikor azt mondja, akár egy kalandos életű szekrényről is lehetne sodró lendületű regényt írni, hisz lényegében az egész karrierjét egy bútordarabnak köszönheti. Az Alkotni születtünk interjúsorozat hatodik része.

Nem várható el egy bátortalan társadalomtól, hogy tagjai bátor reklámokat alkossanak. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne akadnának olyan kivételek, akik feltéve egy másfajta szemüveget bizonyos értelemben irányt mutatnak, beírva ezáltal magukat a magyar reklám történelemkönyvébe. Erdélyi Zsolt és Geszti Péter a klasszikus reklám haláláról, a digitalizáció kihívásairól, a kreatív ember szerepéről.

A szlovéniai születésű, szerb származású alkotóművész, Milorad Krstić felnőtteknek készült első animációs mozifilmjével, a Ruben Brandt, a gyűjtővel elindult a siker felé vezető úton, de ő már a következő nagy dobásra készül, hogy a nézői újra és újra megtapasztalhassák művészetének formailag liberális, progresszív és forradalmi jellegét. Az Alkotni születtünk interjúsorozat harmadik része.