Marketing
Márkaépítés a végeken
Gondolkozz digitálisan! címmel indított tavasszal kerekasztal-sorozatot a Médiapiac és a Thinkdigital. Második alkalommal az ICT-szektor szereplői osztották meg a piaccal tapasztalataikat és elvárásaikat. A beszélgetés második része következik: ügyfélszolgálatok és márkaépítés.
A kerekasztal-beszélgetés teljes egészében elsőként a Médiapiac szaklap május-júniusi számában jelent meg. Ezt a cikket közöljük online több részletben. Második rész. (Az első, a büdzsékkel foglalkozó rész elolvasható itt.)
 |
| Gondolkozz digitálisan! A második kerekasztal-beszélgetés |
Márkaépítés a végeken
Bár kifejezetten imázst építeni nehéz a jelenlegi piaci környezetben, de – összetettebb értelmezésben – márkát építeni fontos, és ez utóbbi nem áll ellentétben a hatékonysági célokkal. Szabó Béla szerint azonban át kellett azt gondolni, hogy pontosan milyen mérőszámok alapján értékelik a márka teljesítményét. Így nem az imázst figyelik, hanem azt igyekeznek kitalálni, hogy az adott márkamutatók révén hogyan lehet az üzleti célok teljesülését mind hatékonyabban támogatni. Ennek megfelelően minden, ami a márkaépítés szintjén történik, visszacsatornázódik az üzleti célokhoz.
Kallós András szerint a telekomcégek olyan mennyiségű kommunikációt folytatnak a piacon, hogy furcsa is lenne, ha már ez önmagában nem építené a szereplők márkáit, ám ez az építkezés mégis nagyon nehéz. Az egymással versengő márkatulajdonosok termékei, szolgáltatásai, a fogyasztókban róluk élő kép ugyanis olyan közel áll egymáshoz, hogy sok esetben e kommunikációs aktivitások inkább a kategóriát erősítik, mintsem az egyes brandeket. Az igazi kihívást tehát az önálló márkaépítés jelenti, s bár ez nehéz feladat, még sincs más lehetőség, mert – mint Szabó Béla hozzátette – éppen ez a kivezető út a puszta árucikké, közjószággá válásból. Ez utóbbi veszély Büttl Krisztián szerint is igen nagy, példaként a laptopok piacát hozta fel, amelynek kereskedői kommunikációját jelentős mértékben nagyra nőtt árcédulák jellemzik.
Nem luxus, nagyon is fontos – ám pragmatikus – tevékenység a márkaépítés az Invitelnél, amelyet hozzávetőlegesen egy éve irányít kommunikációs igazgatóként Liptay Gabriella. A szakember szerint az Invitel számára éppen az jelenti a kihívást, hogy a márka lakossági oldalon a viszonylagos “névtelenség” és “szürkeség” állapotából indított, kissé elavult portfólióval – és bár nagyon nehéz ebből az állapotból kitörni, mostanra láthatóvá váltak a márka megítélését érintő és az üzleti eredmények is. Ez az építkezés pontról pontra szem előtt tartotta és tartja a hatékonysági szempontokat, a ROI-szemléletet, amelyet egyébként Liptay Gabriella elmondása szerint az ügynökségi partnerek is azonnal magukévá tudtak tenni a közös munka során. A szakember hozzátette: azáltal, hogy egy viszonylagosan kisebb, régiószegmentált működésű, “utcáról utcára harcoló” márka építkezését irányíthatja, ő maga is rendkívül sokat tanult. Többek között azt, hogy “a soványabb buksza rendre előhozza a kreatív gondolatokat”, a megfontolt kísérletezés pedig busásan megtérülhet.
Bár a helyzet nehéz, Grósz Judit szerint fontos látni, hogy a piac minden szereplője jobb helyzetben van ma, mint tíz évvel ezelőtt. Saját példáját idézve: a telekommunikációs szegmensben annak idején először egy kábelvéget kellett kommunikálniuk, most pedig mindenki “szexi kütyüket” rakhat a kirakatba. Ami pedig a márkaépítést illeti, a szakember úgy véli, az jóval összetettebb, mint korábban. Nemcsak az számít ugyanis, hogy egy-egy cég mit kommunikál magáról, hiszen a marketingmunka romba dőlhet, ha például az ügyfélszolgálat nem működik megfelelően. Meglátása szerint a telekommunikációs iparágban az lesz a nyerő, akinek sikerül a legjobb ügyfélszolgálatot felépítenie, és akinél a marketing elsőként tudja hatékonyan “levinni a végekre” a márkát. Ez teszi ugyanis lehetővé, hogy a fogyasztók a céggel való találkozás teljes felületén integrált márkaélményben részesülhessenek.
Közös szobába zárva
Miközben a megfelelő ügyfélszolgálat minden ICT-cég számára fontos, maga a fogalom is átalakulóban van. Csókási Zsolt szerint tíz éve ez még egy fizikailag létező irodát jelentett, ahová a fogyasztó besétált, és ott megoldották a problémáját. Ma már azonban – elsősorban a digitális platformoknak köszönhetően – jóval komplexebb a világ, és emiatt összetettebb az ügyfélkapcsolatok felépülése, kezelése is. Mint Büttl Krisztián hozzátette: mindez ahhoz vezet, hogy sokan nem is kifejezetten az ügyfélszolgálatot keresik fel, hanem egyszerűen rákeresnek a neten a megoldásra vagy arra a forrásra, ahol megtalálni vélik a választ a kérdéseikre.
Kallós András úgy véli, egy-egy szerethető reklám kellemes emléket hagy a márkáról a fogyasztóban, de önmagában nem alkalmas a márkahűség felépítésére. Az ügyfelek legnagyobb része – a hűségszerződések által – két évre “be van zárva egy közös szobába a szolgáltatójával”. Ezen idő alatt számos kérdés, probléma merül fel, a számlák révén havi kommunikáció alakul ki. Amennyiben a szolgáltató két évig nem építi a kapcsolatot, és nem teszi magát hasznos, kellemes társsá, akkor mit sem érnek a reklámok, mert a márka nem tudja magához kötni az elégedetlen ügyfelet. Mint Szabó Ákos, a Thinkdigital country managere hozzáfűzte: a helyzetet tovább komplikálja, hogy nemcsak a szolgáltatóval tölt el két évet egy szobában az ügyfél, hanem az összes többi ügyféllel is, s ezek a fogyasztók beszélgetnek egymással abban a bizonyos szobában. A márkaélményt tehát nem kizárólag a márka és a fogyasztó kapcsolata alakítja, hanem mindenki más márkaélménye is.
Azt, hogy miként kell kinéznie a modern ügyfélszolgálatnak, a Vodafone marketingkommunikációs vezetője a Coca-Cola példájával érzékeltette. Mit tud ugyanis a kóla? Bárhol legyen is a fogyasztó, teljesen biztos, hogy az üdítő ott van tőle egy karnyújtásnyira. Szabó Béla szerint a platformgondolkodásnak éppen az a lényege, hogy bármely digitális vagy egyéb csatornán keresztül essen is be az ügyféligény, a szolgáltató ott legyen a fogyasztótól egy karnyújtásnyira, és adjon választ a kérdéseire.
A következő részben a szolgáltató marketing kerül terítékre. Magáról, a Thinkdigital szakmai támogatásával készült kerekasztal-sorozatról itt olvashat bővebben.
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.
Marketing
Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere
Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.
Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.
„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt. E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:
- SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
- SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
- SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.
A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics), Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik.
A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.