Médiapiac
Mihók Attila új szerepben
Mihók Attila a Ringier élén betöltött ügyvezetői igazgatói posztját megtartva június elsejétől a Népszabadság elnök-vezérigazgatói megbízatását is megkapta. Első munkanapja után megkértük, beszéljen új feladatairól, a Népszabadság helyzetéről és perspektíváiról, az idei évre várható eredményekről és az Axel Springerrel tervezett fúzió állásáról.
Június 1-jén léptél hivatalba a Népszabadság elnök-vezérigazgatójaként. Hogy telt az első nap?
A Népszabadságnál kezdtem és először technikai dolgokkal foglalkoztunk: számítógép, szoftverek, email-cím, névjegykártya, stb., valamint az elkövetkezendő két hét időbeosztását egyeztettem az asszisztensemmel. Délután a Ringier kiadó ügyei szólítottak el. Lényegében az első nap úgy telt, ahogy vártam, és ahogyan a későbbiekben is tervezem – megosztva az időmet a két cég között, fókuszálva mindkét üzletre.
Megtartod a Ringier ügyvezetői posztját is. Lesznek fix napok, amikor a Népszabadság ügyeivel foglalkozol?
Fix napok nem. Fix értekezletek vannak, mint mondjuk a Ringier kéthetente, szerdán sorra kerülő board meetingjei, vagy a Népszabadságnál csütörtökönként tartott termékértekezletek. Egyébként az igények függvényében fogom a Bécsi úton tölteni az időmet. A Ringier kiadóban sem áll meg az élet, rengeteg projekt vár megvalósításra, a munkatársak itt is ugyanúgy számíthatnak a jelenlétemre, mint korábban – ügyesen kell tervezni az időbeosztást. Emellett e-mailen non-stop elérhető vagyok.
És van rád igény?
(nevet) Egyelőre úgy néz ki, hogy több az igény, mint a rendelkezésre álló idő. Nem félek, hogy unatkozni fogok. A rugalmas munkaidő reggel még korábbi munkakezdést és még későbbi befejezést jelent majd.
Az első napot megbeszéltük. Mennyi időt tervezel még a cég élén?
(nevet) Nem átmeneti időszakkal számolok. A Népszabadság a Ringier AG többségi tulajdonában van, fel sem merült, hogy kihagyják az Axel Springerrel tervezett fúzióból. Sokszor elmondtam már, most is megerősítem, a GVH-hoz beadott fúziós kérelemben a két cégcsoport összes magyarországi vagyonelemét felsoroltuk, benne a Népszabadságot is.
Feltételezem, hogy a fúzióval kapcsolatban…
… még senki nem tud mondani semmit. Én is hallom a különböző feltételezéseket, de bármilyen struktúráról vagy egyébről szóló döntés akkor születik majd, ha a felek megkapták a fúziós engedélyt, és elkezdhetnek foglalkozni a közös működés kereteinek kialakításával. Addig a két érintett kiadó versenye ugyanúgy folytatódik, mint eddig.
Miért került a te irányításod alá a Népszabadság?
Kovács Tibor más feladatot kapott a cégcsoporton belül. Az én kinevezésem nyilván kézenfekvő döntés volt, vannak előnyei a perszonáluniónak. Információk futnak össze az én kezemben, sokat hozzá tudok tenni a Népszabadság gazdálkodásához. Az is tudható, hogy én építeni szeretek, ezt csináltam az elmúlt 13 évben a Ringier-nél, több ország vezetőjeként. Rengeteg ötletem, tervem is van, mit lehet a Népszabadsággal, illetve a Népszabadság körül tenni. Másrészt folytatni kell a megkezdett stratégiai megújulást, ami bő féléve elkezdődött.
Mi az, amit folytatsz, és mit csinálsz majd másképp, mint az elődöd?
Most voltam először a cégnél új minőségemben. Maradjunk annyiban, hogy erre a kérdésre egy hónap múlva kellene visszatérni. Eddig is tagja voltam a Népszabadság igazgatóságának, elég jól ismerem a szervezetet, de nem voltam operatív vezetője a kiadónak. A Kovács Tibor által elkezdett megújulási folyamat folytatódni fog.
Azt gondolom, hogy a cég egyre inkább alkalmazkodik a megváltozott piaci körülményekhez, és elindult egy megújulási folyamat a lap szerkesztőségében is. Ebben a folyamatban lesznek döntési pontok, amelyeknél jelen leszek és számíthatnak a segítségemre. Az utóbbi időben a Népszabadság nagy hangsúlyt helyezett az online fejlesztésekre, azok is folynak tovább, azokban is van rengeteg lehetőség. A kitűzött cél a gazdaságos működés megteremtése. Két veszteséges év és a gazdasági válság elcsitulta után ismét profitábilis működésre törekszünk.
A Népszabadságot nem csak a recesszió, hanem a szeriőz lapok általános visszaesése is sújtotta. Meg lehet ezt állítani?
A szeriőz lapok átalakulását nem feltétlenül kell elválasztani bármilyen egyéb print termék átalakulásától. A Népszabadság példányszáma arányaiban nem csökkent többet, mint mondjuk a glossy magazinoké, a hirdetési bevétele a piaci átlagnál kevésbé esett. A minőségi napilapok jobban szem előtt vannak, jobban figyelnek rájuk, és az online portálok szeretnek a Népszabadsággal foglalkozni. A példányszám-csökkenésnek is van egy határa, nem folytatódik lineárisan, az elmúlt hónapokban a példányszám-csökkenés lassult, sőt lassan megáll. Ráadásul a Népszabadság Zrt. esetén alapvetően nem egy lap kiadásáról, hanem bizonyos fajta tartalom előállításáról beszélünk, amelynek minél több csatornán kell tudnia eljutni a fogyasztóhoz. Az egyik csatorna, hogy kinyomtatjuk, és így adjuk el. Vannak más csatornák is, külön bevételi lehetőségekkel. Változnak a fogyasztói szokások, de szeriőz tartalmakra mindig volt igény, ami ezután sem szűnik meg. Ne felejtsük el azt sem, hogy a Népszabadság nagyon erős márka, hasonlóan a Blikkhez vagy a Nemzeti Sporthoz, és ebben a márkában, márkákban még rengeteg potenciál van.
Az emberek továbbra is fognak újságot vásárolni és olvasni. A példányszámok mai csökkenésének csak egyik oka, hogy változnak a fogyasztói szokások. A másik nagyon fontos ok, hogy kevesebb az emberek elkölthető jövedelme, így minden területen csökkent a fogyasztás. De senki nem gondolja, hogy – mondjuk – vége a motorizációnak, mert egyes autómárkák eladása akár 70 százalékkal is visszaesett, de említhetném a telekom szektort is, ahol jelentős visszaesések voltak az árbevételek terén.
Milyen eredményekre számítasz 2010-ben?
Nem titok, hogy a Népszabadságnál voltak leépítések. Az átszervezésnek költségei vannak, amelyek még rányomják bélyegüket erre az évre. De 2010 utolsó negyedévére a lap eredménye egyensúlyba kerülhet.
Ami a Ringier kiadót illeti, az a dolgok mai állása szerint fennállásának legjobb eredményét fogja elérni 2010-ben. Másfél éve döntöttünk a stratégiai irány mellett: a válság ellenére új online és offline termékeket indítottunk, erős költségoldali racionalizálással összekötve. Tavaly is csak egyszámjegyű visszaesést szenvedtünk el, szemben a piacon gyakori 20-30 százalékos mínuszokkal. Ebből lendületet véve idén már nagyon sok előnyhöz jutunk.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció