Kövess minket!

Marketing

MRSZ: 161,71 milliárdos volt tavaly a reklámpiac

Nyilvánosságra hozta a tavalyi évre vonatkozó nettó becslését a Magyar Reklámszövetség (MRSZ). Ha csak azokat a médiumokat nézzük, amelyek tavaly és idén is benne voltak a mérésben, akkor 6 százalékkal csökkent a reklémköltés. Viszont idén módszertant váltott az MRSZ, így végül 161,71 milliárd forintos 2010-es piacméretről számolt be. Ha ebbe belevesszük a mérésbe első alkalommal bekerült médiatípusokat is, akkor pedig 171,62 milliárdos a piacméret, ami messze meghaladja a 2009-es 162,02 milliárdot.

Idén új módszertannal készítette el becslését az MRSZ, ami némileg megbonyolította a számokat. Mint kiderült, ha csak a tavalyi mérésben is szereplő médiumokat vesszük, 6 százalékos csökkenés volt a reklámpiacon 2010-ben. Nem ez volt azonban a kutatási projektet vezető Skriba Judit által kommunikált fő szám, hanem a 161,7 milliárdosra becsült nettó költés, amely alig kevesebb, mint a 2009-es 162 milliárd. A két szám azonban nem vethető össze teljesen. (Ráadásul, ha mindent összeadunk, tehát nem csak kibővült mérésű szegmenseket, hanem az új médiatípusokat is, akkor 171,62 milliárdot kapunk!)

Reklámköltés változása (MRSZ becslés)

Idén ugyanis több szakmai szervezetet bevontak a becslés elkészítésébe, így abban részt vett a MEME, a MAKSZ, az MLE, az MKMSZ és az IAB is. Így több olyan adatsorra is támaszkodhattak, melyeket egy független bizalmi kéz összesített (MEME, IAB esetében). A később “felnettósított” MEME netnet számokban ráadásul a barter nem szerepelt, a szponzoráció viszont igen. Emellett új reklámeszközökkel, médiumokkal is bővült a mérés.

A sajtó szegmensbe bekerültek az önkormányzati lapok, a közterületbe az óriásplakátok és a citylightok mellett “egyéb eszközök” is helyet kaptak. Ez utóbbiba viszont nem tartoznak bele az ambient felületek, amelyek külön tételként kerültek a tortába. Ez utóbbi viszont azt jelenti, hogy – szemben a korábbi törekvésekkel – nem egységesen, tágabb out-of-home szeletként került be a közterület, hanem két részletben.

A módszertani változás miatt van az is, hogy bár a tévénél szereplő 2010-es 68,6 milliárd forint magasabb, mint a 2009-es 65,39 milliárd, mégis 3 százalékos csökkenésről számolt be az MRSZ. (Tavaly az MRSZ becslését használták, idén pedig a MEME adatokból csináltak nettó számokat). A sajtó 50-ről 43,7 milliárdra esett, ami 12,6 százalékos csökkenés. Viszont utóbbi szegmensben bekerültek az önkormányzati lapok 2,9 milliárddal. Az internetes költés 23,3 milliárdról 27,27 milliárdra emelkedett (+16%).

Reklámköltés 2009/2010 (MRSZ becslés)

A közterület stagnált és 14,3 milliárdot tett ki 2010-ben. Ez utóbbi szegmens viszont duplán bővült, mivel a “normál” közterület szeletbe bekerültek a nem hagyományos plakáthelyek, épülethálók, tb. is, ezzel bővítve a költést, ráadásul, külön tételként bejött az ambient is, 2,55 milliárd forinttal. A rádiónál simább, bár szomorúbb a helyzet: 8,19 milliárdról 7,14 milliárdra csökkent. A mozi a 2009-es 0,8 után 2010-ben 0,7 milliárdos nettó költést vonzott.

Reklámtorta 2010 (MRSZ becslés)

Ezzel a tavalyi reklámtorta legnagyobb szeletét a tévé hasította ki 40 százalékkal, melyet a sajtó (27,2%), az internet (15,9%), a közterület (10,9%), a rádió (4,2%), az ambient (1,5%) és a mozi (0,4%) követett.

A megkérdezett szakemberek a tévé, a sajtó, a közterület és a rádió kapcsán inkább csökkenésre, a mozi esetében stagnálásra számítanak 2011-ben, míg a net mindenki szerint nőni fog.

Marketing

Kevesebbet költenek a cégek reklámra

Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy

a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.

Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.

Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.

Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy

a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben

– írták.

A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom