Médiapiac
MTE: Az Ab komment-döntése veszélyezteti a véleménynyilvánítás szabadságát
Az Alkotmánybíróság május 27-i döntésével elutasította az MTE panaszát, amelyben kifogásolta, hogy egy blogposzt alatt megjelenő kommentekért jogi felelősséggel tartozik a blog gazdája.
Újabb fejezetéhez érkezett a kommentekben megjelenő vélemények jogi megítéléséről folytatott csata. Az egy konkrét személyiségi jogsértési perben eredetileg még 2010-ben a Fővárosi Bíróságon (ma: Főv. Törvényszék) hozott ítélet – amelyet később a Fővárosi Ítélőtábla, majd a Kúria is tárgyalt – Alaptörvény-ellenességének kimondását a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete kezdeményezte. Az Alkotmánybíróság május 27-én a panaszt elutasította. Az alábbiakban az MTE ezzel kapcsolatos közleményét idézzük.
„Az Ab egy korábbi, jogerős, az MTE által már kifogásolt és alkotmányellenesnek tartott ítéletet erősített most meg, amely aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás alkotmányos jogát.
Amint arra az MTE az utóbbi években rendszeresen igyekszik felhívni a figyelmet, a kommentek és a jogi felelősség problémája jóval összetettebb, mint azt az Ab minapi határozata sugallja. A komment szerzője sok esetben nem ismert, illetve polgári perben nem kideríthető, többek között ezért kerülnek célkeresztbe a könnyen és jól perelhető szolgáltatók. Az egész kérdéskör életszerű, a személyiségi jogok védelmét és a véleménynyilvánítás szabadságát egyként szolgáló megoldásához arra lenne szükség, hogy a felelős kergetése helyett a névtelen kommenteket a helyükön kezelje a jog.
Az MTE szerint nem célravezető, ha egy, a napi százezer hozzászólás között megjelenő sértő kommentet úgy kell kezelnie a bíróságnak, mint ahogyan például egy olyan közlést, ami mondjuk egy nagy példányszámú lap címoldalán jelenik meg. A megalapozottan kifogásolt, sértő kommenteket jogi fenyegetettség nélkül is készséggel eltávolítják a szolgáltatók (erre az MTE etikai kódexe is kötelezi az egyesület tagjait, vagyis a legnagyobb magyar tartalomszolgáltatókat), a korábbi gyakorlat tehát tökéletesen megfelelő volt ezeknek a problémáknak az orvoslására.
Az olyan eszközök, amelyek a kommentelés minden kilengés ellenére is egyértelműen hasznos és értelmes intézményét mint olyant fenyegetik, a társadalom érdekeivel ellentétesek. Könnyű és elegáns megoldása lenne a jelenlegi helyzetnek, ha a jogalkotó ezen szempontok alapján tisztázná, módosítaná a joganyagot. Ez megtörténhetne akár az elektronikus kereskedelmi törvény pontosításával, tisztázva, hogy a kommentelők számára nyújtott felület esetén a szolgáltatók úgynevezett tárhelyszolgáltatást nyújtanak és a sértő komment eltávolítása esetén mentesülnek a felelősség alól, vagy akár úgy, hogy a személyiségi jogi sérelmeknek – ahogyan ez egyes más jogrendszerekben működik – el kelljen érni egy bizonyos komolysági, súlyossági határt ahhoz, hogy peresíthetőek legyenek. A jogszabályoknak és a jogalkalmazónak is tekintetbe kellene vennie a kifogásolt kommentet közlő tartalomszolgáltató, vagy közösségioldal-szolgáltató reakcióját is. Azaz, ha a kifogásolt kommentet kérésre időben eltávolította, akkor akár korlátlanul is mentesíthető legyen a felelősség alól.
A most helyben hagyott ítélet alapján az valószínűsíthető, hogy a magánblog gazdája – ha azonosítható – éppúgy felelős a nála megjelenő kommentekért, mint egy portál. Azonban az már portálok esetében is alapvető probléma, hogy a komment-tartalmakat a kommentelők, és nem a tartalomszolgáltatók, közösségiplatform-szolgáltatók, vagy éppen bloggerek szolgáltatják. Emlékeztetünk arra, hogy a mostani ügy kiindulópontja is néhány, az egyesületként, tehát még véletlenül sem médiatartalom szolgáltatójaként vagy közösségi portálként működő MTE blogján megjelent hozzászólás volt. Az Ab-határozat indoklása ugyanakkor nyitva hagyja a lehetőséget arra, hogy a Facebook és a hasonló szolgáltatások más elbírálás alá essenek, ennek alapján még nem lehet egyértelműen megjósolni egy-egy majdani per kimenetelét.
Az MTE szerint – egyetértve Stumpf István alkotmánybíró a határozathoz fűzött különvéleményének vonatkozó pontjával – a szabályozásnak a személyiségi jogokat arányosan, a lehető legkisebb alapjog-korlátozással kell védenie. Az egyesület értelmezésében az Ab által megerősített döntés pedig nem ezt a célt szolgálja.
Az ügy jelenleg az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Strasbourgban is tárgyalás alatt van, döntés még az idén várható.”
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás