Tech
Nagy Márton: a digitalizáció a magyar gazdaság kitörési pontja
A magas színvonalú hazai technológiai infrastruktúra – összhangban a Nemzeti digitalizációs stratégiával – gyors fejlődést tesz lehetővé – hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter.
A digitalizáció a magyar gazdaság kitörési pontja. El kell érni, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió tíz digitálisan legfejlettebb országa közé tartozzon, amihez jók az alapok – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Huawei “Tech4Value – ICT Day”, azaz Technológia az értékért elnevezésű konferencia és technológiai kiállításon csütörtökön Budapesten.
Hozzátette: a digitális gazdaság már a teljes GDP legalább 25 százalékát adja, a fejlett technológiák – úgy mint az 5G, a mesterséges intelligencia, vagy a Big Data – használata pedig a gazdaságok legfontosabb kitörési pontjává vált. Magyarország célja, hogy 2030-ra az Európai Unió legjobban teljesítő tíz országa közé lépjen előre a digitális gazdasági és társadalmi fejlettséget tekintve, ebben fontos szerepet játszanak az olyan megbízható, magas színvonalú technológiát képviselő partnerek, mint a Huawei – hangsúlyozta.
A magas színvonalú hazai technológiai infrastruktúra – összhangban a Nemzeti digitalizációs stratégiával – gyors fejlődést tesz lehetővé
– mondta a miniszter.
Ismertette: a digitális gazdasági és társadalmi fejlettségi szintjét tekintve Magyarország jelenleg az uniós átlag alatt szerepel, a magyar kis- és középvállalatok körében a digitalizáció mértéke alacsony. A fejlett technológiák használata iparáganként eltérő képet mutat: miközben a hálózatba kapcsolt eszközök (Internet of Things – IoT) alkalmazása egyes ágazatokban – például a logisztikai szektorban – az uniós átlag feletti, a többi között a mesterséges intelligencia használata terén a magyar vállalatok – a pénzügyi szektort kivéve – jelentősen elmaradnak az uniós tagországok átlagától.
Kiemelte: az e-kormányzati szolgáltatások felhasználóinak száma ugyanakkor jelentősen nőtt az elmúlt években, a hálózati kapcsolatok terén hazánk a legjobban teljesítő kelet-közép európai ország Szlovénia után. A szélessávú hozzáférést tekintve a legjobb értékekkel rendelkezik Magyarország az EU 27 tagállama között és vezető helyen áll a nagysebességű internet előfizetők számát tekintve is.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadásában azt hangsúlyozta, hogy a magyar-kínai kapcsolatok rendkívül jól működnek. Kína vezető szerepet játszik a high-tech forradalomban, amely átrendezheti a világ erőviszonyait. A digitális gazdaság a teljes nemzetgazdaság motorjává válhat az új technológiákkal mint az 5G, a felhő alapú szolgáltatások, vagy a mesterséges intelligencia. A kamara továbbra is elkötelezett a digitális gazdaság fejlesztése mellett – tette hozzá.
Sun Tao, a Huawei Technologies vállalati üzletágának alelnöke arról beszélt, hogy több mint 170 országban és régióban vannak jelen, több mint 207 ezer munkatárssal. A gazdasági fejlődés új korszakát a digitalizáció és a karbonsemlegesség kombinációja diktálja. A Huawei, mint az egyik globálisan vezető infokommunikációs (IKT) technológia szállító, folyamatosan újít a környezetbarát megoldások elősegítése érdekében, és hozzájárul a modern, intelligens világ kialakításához – mondta.
A vállalat 23 kutatás-fejlesztési központot működtet világszerte, K+F kiadásai 2021-ben elérték a 22,3 milliárd dollárt, éves árbevételének 22,5 százalékát. A Huawei valamennyi üzletága jelen van Magyarországon, és itt működik a vállalatcsoport Kínán kívüli legnagyobb logisztikai és gyártóbázisa, a Huawei Európai Ellátó Központ, ahol több mint kétezren dolgoznak.
A budapesti eseményen bemutatták a vállalat legújabb technológiáit, köztük a zöld adatközpontot, vagy az okos egészségügyi és intelligens oktatási megoldásokat. A Huawei szerint az egészségügy digitalizációja olyan területeken hozhat átütő megoldást, mint a távoli diagnosztika vagy a betegfelügyelet. A Huawei okos kórterem megoldása lehetővé teszi a különféle diagnosztikai eszközök és gépek hálózatba kötését, ezáltal az orvosok, ápolók így távolról is nyomon követhetik a beteg állapotát.
Tech
Hekkertámadás: sokmilliárdos kár érte a magyarországi Pepcót
A cég feljelentést tett, de nem tudják, vissza lehet-e szerezni az ellopott pénzt.
Adathalász-támadást intéztek a Pepco magyarországi üzletága ellen – írja a Világgazdaság. A Pepco bejelentése szerint mintegy 15 millió eurót veszített a hackertámadásban.
Ez átszámítva mintegy 6 milliárd forintnak felel meg.
A Pepco csoport úgy fogalmazott, egyelőre nem világos, hogy a pénzösszeget vissza lehet-e szerezni. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy erőfeszítéseket tesznek a banki partnereiken és a rendőrségen keresztül is ennek érdekében.
Némiképp megnyugtató, hogy a jelenlegi információk szerint úgy tűnik, az incidens nem érintett semmilyen ügyfél-, beszállítói vagy dolgozói adatot. A Pepco azt is hangsúlyozta, hogy a csoport erős mérleggel rendelkezik, több mint 400 millió eurós likviditással készpénz- és hitelkeretből, illetve továbbra is erős cash flow-t termel a működéséből. További részleteket azonban nem közölt az adathalász-támadásról, így azt sem tudni, az pontosan mikor történt.
Azt ugyanakkor leszögezték, hogy rendkívül komolyan veszik a pénzügyi ellenőrzéseket és az informatikai biztonságot, éppen ezért most a teljes informatikai rendszer és az összes folyamat csoportszintű felülvizsgálatát végzik, hogy a jövőben ezek erőteljesebben biztosítsák az üzletmenetet.
A Pepcónak 248 üzlete van Magyarországon, az első negyedévben pedig csoportszinten 1,9 milliárd eurós árbevételt ért el.
Tech
Karbantartás miatt nem lesz elérhető a Telekom alkalmazása
A Magyar Telekom informatikai rendszereinek ütemezett karbantartása miatt 2024. március 14-én 18 órától várhatóan 2024. március 16-án 8 óráig a Telekom alkalmazás, a Telekom fiók, a telekom.hu és az Üzleti önkiszolgáló portál nem lesz elérhető, valamint március 14-én csütörtökön a cég üzletei is a szokottnál hamarabb, 18 órakor bezárnak – közölte a szolgáltató szerdán.
Az MTI-nek küldött közleményük szerint
a karbantartás ideje alatt a 1414-es lakossági és a 1400-ás üzleti telefonos ügyfélszolgálat korlátozott funkciókkal áll rendelkezésre és a várakozási idő is az átlagosnál hosszabb lehet.
Közölték: az ütemezett karbantartás ideje alatt a mobil- és otthoni szolgáltatások működni fognak, a Telekom ügyfelei a mobil díjcsomagjukban foglaltak szerint tudnak majd telefonálni és mobilnetezni, valamint az otthoni szolgáltatások: az otthoni (vezetékes) telefon, internet és a TV szolgáltatás is működni fog.
Mivel a karbantartás időszaka alatt a hazai, EU-s és EU-n kívüli netbővítő vásárlása nem lesz elérhető, a Telekom ezen időszakra korlátlan netet biztosít minden lakossági és üzleti mobil ügyfele számára belföldön, melynek aktiválása automatikus. Külföldi tartózkodás esetén pedig az Európai Unióban 5 GB netet, míg az EU-n kívül 2 GB EU-n kívüli netet biztosít, melyet szintén automatikusan aktivál, az ügyfeleknek nincs ezzel teendője – közölték.
Tech
Az iskolai számítógépek történetéről rendeznek kiállítást
Az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány időszaki tárlatát március 8-tól Túrkevén, május második felétől pedig Budapesten láthatják az érdeklődők.
A School-Computer – a digitális kultúra megjelenése a közoktatásban című kiállítás március 8-tól május 1-ig Túrkevén, a Finta Múzeum Vadász Pál Kiállítótermében, majd május második felétől Budapesten, a Neumann Társaság Báthori utcai székházában lesz látható – közölték a szervezők az MTI-vel.
Az időszaki kiállítás a magyar középiskolai informatikaoktatás történetéből nyújt áttekintést az 1980-as évek első felére fókuszálva, mert ekkor kezdték el egy kormányzati program segítségével ellátni a magyar iskolákat számítógépekkel.
A tárlaton több mint kétszáz, az ITMA szegedi gyűjteményéből és a Neumann Társaság szegedi Informatika Történeti Kiállításából származó, muzeális értékű számítógép, továbbá kazetták, szoftverek, dokumentumok is láthatók lesznek.
A tárlat tablóin nagy informatikatanárokról, példaképekről is olvashat majd a közönség, köztük Kovács Mihály piarista tanárról és Vincze Sándorról, a kisújszállási Móricz-középiskola tanáráról, akik már az 1950-es évek végén elkezdték a modern informatika előzményét, a kibernetikát tanítani.
A tárlaton látható lesz egyebek mellett a Híradástechnika Szövetkezet HT1080Z számítógépe, amelynek 16 és 48 kilobájt RAM memóriájú változatai, fekete-fehér grafikával, beépített kazettás magnóval nagyobb tömegben jelentek meg az iskolákban. Az alapvetően a BASIC nyelv oktatására szánt számítógépekre a legnagyobb sikert a Galaxy Invasion című amerikai játékprogram aratta. A játék azért terjedhetett el, mert a magyar iskolagép egy távol-keleti számítógép licence volt, amely kompatibilis volt az 1977-ben gyártott amerikai TRS–80 számítógéppel. A tárlaton az eredeti, amerikai TRS–80 Model 1 egyik példánya is látható lesz.
Kiállítják továbbá a Budapesti Rádiótechnikai Gyár BRG ABC–80 számítógépét is, amely 16 kilobájt RAM-mal és fekete-fehér grafikával szintén a 8 bites Basic számítógépek klasszikusai közé tartozik.
A szerkezet még a HT gép megjelenése előtt, néhány száz darabos nagyságrendben jelent meg a magyar iskolákban. A gép egy svéd–magyar kooperáció eredménye volt, a svéd számítógéphez Jánosi Marcell mérnök tervezett kazettás adattárolót, és ő volt az, aki később a világ első mikrofloppyját is megalkotta.
A Videoton TV Computerét (TVC) is meg lehet majd nézni. A székesfehérvári vállalat színes grafikás, beépített botkormánnyal rendelkező számítógépe már sokkal profibb megjelenítést tett lehetővé, mint a HT számítógép, de megjelenésekor, az 1980-as évek közepére a Commodore, majd később a PC gépek győzedelmeskedtek az iskolagép kategóriában is. A tárlaton a Novotrade cég által forgalmazott Commodore gépek is láthatók lesznek, köztük a magyar iskoláiban is elterjedt Commodore–16 és plus/4 típusok.
A felsoroltakon kívül látható lesz még a magyar számítástechnika-oktatásra jelentős hatást gyakorló, a SZTAKI-ban fejlesztett, 1984-es Primo házi számítógép is, amely érintős, kapacitív billentyűzete miatt nem volt az iskolák számára a legjobb választás, viszont annál kedveltebb lett az otthoni felhasználók körében. A Primo népszámítógép is a tárlat ékességei közé tartozik.
A School-Computer kiállításon interaktív műtárgymásolatokkal, például a Homelab–2, az Aircomp–16 és a Mickey–80 ritka magyar számítógépek működő másolataival, valamint egy online tudásbázissal is találkozhatnak az érdeklődők. Ez utóbbi és a tárlaton elhelyezett QR-kódok segítségével konferenciaelőadások, tárgyleírások, életrajzok és érdekes videók lesznek elérhetők a Neumann Társaság Informatikatörténeti Adattárából a témában.
A kiállítást Képes Gábor, a Neumann Társaság igazgatója rendezte.