Médiapiac
Miskolcon mutatják be Nemes Jeles László új nagyjátékfilmjét
A Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában lesz látható először Magyarországon Nemes Jeles László második nagyjátékfilmje, a Napszállta.
Az Oscar-díjas Saul fia rendezője, Nemes Jeles László új nagyjátékfilmjének szeptember elején a 75. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon lesz a világpremierje, majd a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon láthatja a közönség, onnan érkezik az alkotókkal együtt Miskolcra.
 |
A Napszállta 1913 nyarán, Budapesten, a béke utolsó napjaiban játszódik. Leiter Írisz (Jakab Juli) hosszú évek után tér vissza az Osztrák-Magyar Monarchia sokszínű és nyüzsgő városába. A korán elárvult fiatal lány minden vágya, hogy néhai szülei legendás kalapszalonjában kapjon munkát. Az új tulajdonos, Brill Oszkár (Vlad Ivanov) azonban elutasítja, és mindenáron igyekszik eltávolítani a városból. Az éj leple alatt egy idegen keresi fel Íriszt, és bátyja hollétét tudakolja tőle – a lány ekkor tudja meg, hogy Leiter Kálmán néven él egy testvére, akinek eddig a létezéséről sem tudott. Írisz nyomozásba kezd, s bátyja után kutatva egyre mélyebbre húzza a város labirintusa. Írisz számára egyedül a tündöklő Leiter Kalapszalon tűnik biztos pontnak, de a ragyogás mögött a legsötétebb titok tárul fel.
 |
Ott van például a cseh Aurel Kilmt rendezte Lajka, melynek címszereplője az 1957-es űrkutya, aki ez esetben nem pusztul el a Szputnyik 2 fedélzetén, hanem ő maga szakítja meg a kapcsolatot Bajkonurral, hogy az űrhajóval egy idegen bolygóra távozzon, ahol végre nem az ember a teremtés ura – mindezt bábanimációs technikával, musical műfajában elmesélve. A sci-fi műfaját gondolja át mindemellett Lazar Dobroza Ederlezi ébredése című műve, melyben Milutin az űrhajós és igen vonzó kiborg társa érzelmeiről, szerelmük kiteljesedéséről szól egy végtelen hosszú űrutazás során.
 |
A műfaji bontás és újragondolás legjobb példája a Timur Bekmanbetov rendezte Profil lesz, mely Anna Erelle: A dzsihád jegyese című regényének a feldolgozása: az álnéven publikáló újságíró leírta az élményeit arról, ahogy több hónapon keresztül oknyomozott az Iszlám Állam toborzási módszereiről a közösségi médiákban és még a jegyességig is eljutott az egyik dzsihadistával. Az orosz-kazah filmes az igaz történetet egyetlen számítógép képernyőjén meséli el.
 |
Sajátos sorsokat mutat be Lars Kraume A néma forradalom című műve, amely történet egy kelet-német osztályról, amely kiállt a magyar forradalom mellett. 1956 októberében néhány tini Nyugat-Berlinbe látogat, ahol szembesül azzal, hogy Budapesten nem ellenforradalom zajlik. A diákok egy perces néma csönddel adóznak a mártíroknak, melyet további sorsukat megpecsételő megtorlás követ.
A norvég nagymester, Erik Poppe Utoya: július 22 című drámája meg markáns, művészi és hatásos formája annak, hogy hét év után hogyan lehet beszélni hetvenhét fiatal életet kioltó terrorcselekményről. A skandináv vonal egyébként erős lesz idén: versenyben mutatkozik be Sundance és Rotterdam közönségkedvence, A bűnös. Gustav Möller első egészestés művében egy telefonos ügyfélszolgáton ülő rendőr elképesztő éjszakáját követhetjük végig.
 |
De a drámaibb hangvétel mellett majd nevethetünk is eleget a Heavy túra című alkotáson, melyben az abszurd helyzetek és a heavy metal – szó szerint – nem ismernek határokat.
A Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál immár hagyományait tiszteletben tartva, erős válogatást ad a legjobb tengerentúli független produkciókból. Igazi felfedezésnek tartjuk a magyar származású Nicholas Gyeney A legmélyebb pont című meta-drámáját mely azt az élethelyzetet mutatja be, amikor egy csapat filmes úgy érzi, hiába próbálkozik, nem jön a várva várt áttörés.
A szelekció fontos műve A hallgatás törvényének a nem hivatalos folytatása, tovább gondolása Debra Graniktől: a Ne hagyj nyomot! egy igen sajátos apa-lánya kapcsolatot mutat be. A szülő gyerek kapcsolatot egészen máshogyan járja végig az amerikai független filmes világ színészikonja, Paul Dano, aki Richard Ford regényéből készítette el első, rendezőként jegyzett játékfilmjét.
Ami pedig újdonság a Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál történetében, hogy sokkal erősebb lett az ázsiai jelenlét, hiszen érkezett versenyfilm Kínából (A boldogtalanság művészete), Dél-Koreából (a legfontosabb koreai rendező Chang-dong Lee Cannes-ban debütáló filmje a Gyújtogatók) és Japánból is (Nyolcéves jegyesség a veterán Takahisha Zezétől). Utóbbi szintén igaz történet – mi történik a szerelemmel, ha a párunk kómába esik majd elfelejt mindet az esküvő előtt –, melynek a premierje után garantáltan elfogy majd az összes zsebkendő Miskolcon.
 |
A Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválnak különösen fontos, hogy a magyar filmek erős idei mezőnyéből versenybe hívhatták Szilágyi Zsófia Egy nap című drámáját, amelynek világpremierje Cannes-ban, az elsőfilmeket versenyeztető Kritikusok Hetében (Semaine de la Critique) volt, és a fesztiválról végül a nemzetközi kritikusok Fipresci díjával tért haza.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás