Művház
NFI Inkubátor Program: megállíthatatlanok a fiatal filmesek
Már 14 elsőfilm elkészült a Nemzeti Filmintézet (NFI) fiatal alkotókat támogató Inkubátor Programjában, és június 4-én ismét megmozgatja a szakmát a Pitch Fórum, ahol bemutatják a legjobb elsőfilm terveket a pályakezdő filmesek.
A 2015-ben indított, páratlan sikerű kezdeményezés célja az innovatív alkotói bemutatkozások támogatása.
A fiatal filmes fogalma számomra sosem a tapasztalat, a szakértelem vagy épp a bölcsesség hiányát jelentette, hanem egy olyan új generációval való együttműködést, akik egyre inkább partnerként és alkotótársként kezelik a színészeket, ahol egyre nagyobb számban vannak jelen nők, és akiknek egyre több izgalmas női karakter jelenik meg a filmjeikben. A fiatal filmrendezők nemzetközi elismertsége pedig csak a hab a tortán
– vallja Stork Natasa, akit az Isteni műszak című elsőfilmben zárhattunk szívünkbe, a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című film főszerepéért világszerte díjazták, és idén Szilágyi Fanni Inkubátor Programban készült, Veszélyes lehet a fagyi című első mozifilmjében lesz látható, ráadásul kettős főszerepben.
“A fiatalságban az a jó, hogy annak látják a dolgokat, amik! Ahogyan akkor éppen látszanak! És ez segít magamat és a világomat újrafogalmazni! Boldog vagyok és büszke, ha fiatalokkal dolgozhatok! Bennük van valódi kíváncsiság és remélem bennem is megmarad ez még sokáig! És igen, ebben a pillanatban a Legjobb dolgokon bőgni kell!” – árulta el Hernádi Judit, aki szerepel Grosan Cristina Inkubátor Programban készült a Legjobb dolgokon bőgni kell! című filmjében, mely még idén látható lesz a hazai mozikban.
Hámori Gabriella első, máig emlékezetes filmszerepeit követően (I Love Budapest, 2001, Állítsátok meg Terézanyut!, 2004) nemrég újra elsőfilmesekkel forgatott: “Szerintem egy színész bárhol is tart a fejlődésében, mindig jól teszi, ha nem zárja el magát azoktól a lehetőségektől, amikor pályakezdőkkel dolgozhat. Az egyik legfontosabb felismerésem elsőfilmes rendezőkkel az, hogy elképesztően felkészültek, minden pillanatukat a készülő filmmel töltik és nagyon inspirálóak.”
Lőrincz Nándor és Nagy Bálint Legjobb tudomásom szerint című Inkubátoros filmjében játszott főszerepet Hámori Gabriella, és nagyon kíváncsi a film fogadtatására, mert „nagyon erős forgatókönyv alapján, nagyon nehéz témához nyúl, egészen szokatlan megközelítésben.” A Legjobb tudomásom szerint az A kategóriás tallinni nemzetközi filmfesztiválon debütált és hamarosan itthon is láthatjuk.
A Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjának célja a magyar film új hangjainak, friss tehetségeinek és időszerű témák feldolgozásának támogatása. A program alapelve, hogy az NFI a mozifilmekhez képest jóval kisebb költségvetést biztosít a produkcióknak, így az alkotói kreativitásnak különös szerepe van.
Az Inkubátor Program egyedülálló és rendkívül népszerű a pályakezdők körében, tavaly 68 pályázat érkezett, melyek közül a szakmai előzsűri választotta ki a 10 továbbjutó filmtervet. A döntős projektek 2 millió forint forgatókönyv-fejlesztési támogatásban részesültek.
A 10 alkotócsapat a kidolgozott filmtervét a június 4-i Inkubátor Pitch Fórumon prezentálja a szakmai közönségnek. A felkészülést az NFI Fast Forward Programja keretében szervezett workshopok segítették.
A 10 filmterv közül az 5 nyertest szakmai zsűri – Borka Csilla és Kálmán András forgalmazási szakemberek, Császi Ádám és Lakos Nóra filmrendezők, Stalter Judit producer -, és a Pitch Fórumon résztvevő szakmai közönség választja ki.
A nyertes filmek gyártására a Nemzeti Filmintézet pályázati úton a játékfilmeknél 100 millió, a dokumentumfilmeknél 30 millió forintig nyújthat támogatást.
A Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjának sikerei
A 2015-ben életre hívott Inkubátor Program keretében már 29 elsőfilmes csapat kapott gyártási támogatást, köztük Szilágyi Zsófia Egy nap című alkotása, melynek világpremierje a cannes-i fesztiválon volt és elnyerte a filmkritikusok nemzetközi szövetsége, a FIPRESCI rangos díját. Csuja László Virágvölgy című road movie-ját többek között a Karlovy Vary filmfesztiválon díjazták. Zurbó Dorottya Könnyű leckék című dokumentumfilmje a locarnói premierjét követően világszerte nagy siker volt.
2019-ben mutatták be Kárpáti György Mór a 48-as szabadságharc leverése után játszódó, Guerilla című történelmi drámáját és Hartung Attila FOMO – Megosztod, és uralkodsz című filmjét, mely az első magyar mozifilm volt kifejezetten a Z generációról, továbbá Nagy Zoltán Szép csendben című drámáját, mely egy ifjúsági zenekar kulisszái mögé engedett bepillantást. Visky Ábel Mesék a zárkából című alkotása a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) szakmai zsűrijétől elnyerte a fődíjat a magyar filmek versenyében.
2021-re összesen öt Inkubátoros film mozipremierjét tervezik az alkotók, és jelenleg is három játékfilm forog és két animáció készül a Nemzeti Filmintézet fiatal alkotókat támogató programjának támogatásával.
Borítókép: Stork Natasa színművésznő
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.
Művház
Videóversenyt hirdet fiataloknak a Cinemira ifjúsági filmfesztivál
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál közösen videóversenyt hirdet húsz év alatti fiataloknak, amelyre legfeljebb másfél perces filmekkel lehet nevezni három kategóriában – közölték a szervezők az MTI-vel csütörtökön.
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak. Fontos, hogy a filmek egyediek, személyesek legyenek, szerepeljenek benne az alkotó gondolatai és érzései.
A Boldogság és Kalandozások a LEGO galaxisban szekcióban Puskás-Dallos Peti zenész, Hollós Jázmin a MOME-ról, Lampert Benedek fotográfus és Mazzag Izabella film és videoklip rendező értékeli majd a beérkezett pályaműveket. A Mobilbalatonos kisfilmeknél Mészáros Blanka színművész, Csáki László és Breier Ádám rendezők választják majd ki a legjobbakat.
A versenyre jelentkezni május 20-ig lehet a cinemiravideoverseny@gmail.com címen.
A győztesek LEGO készleteket, koncertjegyeket, VIP belépőket nyerhetnek a STRAND fesztiválra, illetve egynapos szakmai workshopon is részt vehetnek a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben. A legjobb Balatonos alkotásokat június 14-én nagyvásznon vetítik le a Magyar Mozgókép Fesztiválon – áll az összegzésben.
A versenyről bővebb információ a https://www.cinemira.hu oldalon olvasható.
Művház
Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle
Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.
A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják,
a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.
A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.
A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.
A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.
A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.
Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.
Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából