Marketing
Nielsen: A magyarok egyharmada szerint 4-6 hónapon belül lecseng a COVID-19 járvány
A magyarok egyharmada arra számít, hogy a COVID-19 koronavírus 4-6 hónapon belül véget ér, 5 százalék szerint viszont 12 hónapnál is tovább tart, derült ki a Nielsen reprezentatív felméréséből.
A koronavírus-világjárvánnyal kapcsolatos fogyasztói percepciókat, a megváltozott életvitelt és a kiskereskedelemi költéseket letapogató „Nielsen: COVID-19 Merre tartanak a fogyasztók” c. kutatása alapján a németek 31%, a hollandok 26%-a szerint a vírus hosszú távon (12+ hónap) velünk marad. Ezzel szemben az európai járvány epicentrumának számító Olaszországban a válaszadók mintegy háromnegyede (73%) úgy vélekedik, hogy a COVID-19 járvány középtávon (4-12 hónap) lecseng. A magyar válaszadók közel fele (49%) szerint a járvány 4-12 hónapon belül érhet véget.
 |
| Forrás: Nielsen: „COVID-19 Merre tartanak a fogyasztók” kutatás, 2020. március |
A szociális távolságtartás új normája arra sarkallta a fogyasztókat, hogy átgondolják a hagyományos boltokban történő vásárlások gyakoriságát, illetve a járványkamra feltöltéséhez szükséges termékkategóriák körét. Lengyel-, Olasz- és Franciaországban a vásárlók jelentős része (sorrendben 80, 78 és 72 százalékuk) kevesebb alkalommal megy el a boltba a pandémia miatt. Az oroszok közel kétharmada viszont pontosan annyiszor jár el, mint korábban. A magyarok 71%-a is ritkábban megy boltba saját bevallása szerint.
A Nielsen adatai szerint elhúzott az e-kiskereskedelem: csak Olaszországban 162%-kal nőtt az online kiskereskedelem értékbeli forgalma (YoY) a 13. héten (március 23-29. között). Franciaországban február 10 és március 15. között 90%-kal ugrott meg az e-kiskereskedelmi megrendelések értékbeli forgalma. Spanyolországban három hét alatt közel hatvan százalékkal lőtt ki az e-kisker értékben. A bevásárlási láz csúcspontján, a 13-14. héten a hazai FMCG-kiskereskedelem is háromszámjegyű növekedést produkált online.
„A COVID-19 világjárvány kitörése előtt az online csatorna éves szinten folyamatosan növekedett, ugyanakkor több fogyasztó idegenkedett az élelmiszerek interneten történő vásárlásától, Kelet-Európában csupán tízből egy fogyasztó próbálta már ki korábban. Ám a világjárvány átírta a térképet, amely szélesebbre tárta az e-kisker kapuit. A fogyasztók alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez, korlátozások között élnek és betartják a szociális távolságtartás előírásait. A Nielsennél arra számítunk, hogy új szakaszba lép az online bevásárlás, mely a krízis elhárulta után is beépül a fogyasztói magatartási mintázatokba” – mondta Kurucz Péter, a Nielsen kereskedői kapcsolatok igazgatója.
Az étkezési szokásokat nézve a kutatás rávilágít arra is, hogy az európai országok között a törököknél emelkedett leginkább az otthoni főzés népszerűsége a járvány előtti szinthez képest (80%), őket követi Olaszország (74%) és Portugália (64%). A hollandok és görögök több mint egyharmada házhoz rendeli az ételt, az elviteles opció az angolok körében azonos a COVID-19 előtti arányokkal (háromból egy szívesen rendel elviteles ételt). Ami a magyarokat illeti, 48%-uk többet főz, az ételrendelésre 13%-kal többen voksolnak, míg az elviteles opcióval közel 10 százalék él gyakrabban.
 |
| Válaszadók aránya %-ban, akik legalább annyira vagy többet étkeznek otthon, mint a világjárvány kirobbanása előtt |
„Az iparági szereplőknek még gördülékenyebb online és offline vásárlói élményekben érdemes gondolkodniuk, mint például az automatikus feliratkozás, ami a hálón tartja a fogyasztókat, így az online bevásárlás is a mindennapi rutin részévé fog válni” – mondta Johan Sjöstrand, a Nielsen nyugat- és közép-európai, valamint csendes-óceáni régiójáért felelős elnöke. „A gyártóknak az egyszerűbb főzéshez és takarításhoz alkalmas termékek kifejlesztésére kell koncentrálniuk, hogy az elnyúló otthon töltött idő még élvezetesebb legyen. Minél tovább húzódik el a COVID-19, annál jobban berögzülnek a most kialakuló rutinok, ami számtalan új lehetőséget tartogat a piaci szereplőknek.”
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.