Kövess minket!

Médiapiac

Profitált a válságból a mozi

A mozinak nem tett rosszat a válság, sőt – derül ki Kiss Zsuzsanna, a New Age Advertising mozireklám-kereskedőház országmenedzserének szavaiból. Miután a CCI megvette a Palace hálózatot, itthon 91 százalékos piaci részre tett szert a közös médiaértékesítő ház. A médiatípus ugyan piciny szeletet hasít ki a reklámtortából, de a tévé hátán jól lavírozott a recesszióban. A jövőt a digitalizáció és a 3D jelenti: ezek olyan hirdetőket is bevonzottak a moziba, akik eddig távol maradtak.

Kiss Zsuzsanna

Mi áll amögött, hogy a Cinema City International (CCI) felvásárolta a Palace Cinemas láncot? A válság adott lehetőséget, vagy nem fér el ennyi szereplő a mozis piacon?

A CCI számára fontos, hogy piacvezető legyen, a mostani akvizíció nyomán Európa harmadik legnagyobb mozilánca lett. Az izraeli piacon túl hat országban vannak jelen, ebből ötben – Magyarország, Lengyelország, Csehország, Románia, Bulgária – az akvizíció előtt is ott voltak, a szlovák felvásárlással pedig új piacot is szereztek maguknak.

Ami Magyarországot illeti, a CCI folyamatosan fejlődni akart, ahogyan nemzetközileg is, Budapesten viszont nem sok lehetősége volt, mivel a piac már telített volt. A Hollywood Multiplex mozikért mindkét nagy lánc versenyben volt, és végül a Palace futott be. Itthon a médiaértékesítést végző New Age Advertising piaci részesedése 91 százalékos lett, a többi országban ennél alacsonyabb (Csehországban 54%, Romániában 59%, Szlovákiában 35%, Lengyelországban 70% és Bulgáriában 35%)

 

Úgy tudjuk, már évekkel ezelőtt felmerült, hogy eladhatják a Palace-t. Miért volt most jó a pillanat a tranzakcióhoz?

A Palace Cinemast pénzügyi befektető tulajdonolta, akinek az a lényeg, hogy az üzlet minél nagyobb profitot eredményezzen, és aztán kedvező áron tudja továbbadni. Tudomásom szerint körülbelül két évig tárgyaltak a felek, mielőtt létrejött a tranzakció.

 

Hogyan néz ki a helyzet a magyar piacon azt követően, hogy a magyarországi mozik és a kapcsolódó reklámértékesítő házak egyesültek?

Az általunk kommunikált 91 százalékot a honi multiplex mozik látogatószámához képest kell érteni. A magyarországi felvásárlás részleges, a Palace Mozi Kft. nem a CCI tulajdona, viszont a médiaértékesítést a New Age Advertising keretében oldjuk meg.

A Kantar Media listáras adatai alapján 2010-ben a mozis reklámpiac összbevétele kicsivel több mint 2,8 milliárd forint volt. Az látszik, hogy a válság nem volt hatással sem a mozik látogatottságára, sem a mozi, mint hirdetési médium használatára. A látogatottság az előző évben kb. 4-5 százalékkal nőtt, míg a mozimédia olyan 7-10 százalékkal bővíthette a bevételeit.

A legdurvább válságidőszakban a mozimédia 30 százalékos növekedést élt meg, tehát kifejezetten jót tett ennek a szegmensnek a recesszió. A látogatottságnál is az látszott, hogy miközben sokak szerint a jegyek drágák, mégis a mozi benne maradt abban a néhány szórakozási formában, amire a nehéz időkben is költöttek.

 

Hogyan néz ki a céges struktúra az egyesülés után?

A Cinema City International esetében két nagy cég tartozik a magyar szervezethez: a Forum Hungary és az IT Magyar Cinema. Előbbihez tartozik a filmforgalmazás, utóbbihoz pedig minden mozi üzemeltetési és marketing tevékenység, illetve a mozi média sales house a New Age Advertising.

Mivel az egyesülés friss fejlemény, így a szervezeti struktúra csak most véglegesedett, a médiaértékesítési vonalon is. A jövőben pedig változás várható a CCI arculatában is, amit az összes most felvásárolt moziban átvezetnek a jövőben, az ütemezésről azonban még nincsenek pontos információink.

 

A hirdetők számára mit jelent praktikusan a két reklámértékesítő ház, a New Age Advertising és a Palace Media összevonása? Ha jól tudom, már versenytársakként gondolkodtatok azon, hogy közös csomagokat kínáltok.

Az elmúlt években a két cég kiegyenlítette egymást, a Palace Budapesten, a CCI vidéken volt erősebb. Az, hogy egy hirdető kivel szerződött, nagyban függött a kampánycéljaitól: országosan akar kommunikálni, vagy csak a fővárosban. Most minden igényét egy helyről tudjuk kiszolgálni, jobban lehet válogatni a mozik közül, ezáltal targetálhatóbbak a kampányok. Minden mozinak megvannak a maga specialitásai, ezeket egy kézből kínálva könnyebben fel lehet használni hirdetői oldalról is.

 

A mozi kicsinyke szeletet hasít ki a reklámpiacból. Mennyire veszik komolyan az ügyfelek?

Ügyfélfüggő. Van olyan hirdető, amelynek a költésében nagy súlyt képvisel a mozi, mert a célcsoportja – a fiatalok, fiatalos felnőttek – megegyezik a mozi célcsoportjával. Persze sajnos nem ez az általános.

Az ügyfeleknek többnyire éves szinten van valamiféle elképzelésük, hogy mennyit szánnak mozira. Aztán mikor meglátják, milyen jó eredményeket tud mutatni egy mozis kampány, és a márkájuk milyen sikerfilmek környezetében jelenik meg, akkor kész a szerelem. Egyébként az is a válság tanulsága volt: nagyon célzott csomagokkal, gyakorlatilag filmre lebontva lehet sikert elérni, így minimális a meddőszórás is.

 

Mely médiatípusokkal versenyez a mozi?

Nem versenytárs, hanem kiegészítő a viszony, de mégis a tévé a legfontosabb médiatípus, amelyre figyelnünk kell. Van olyan cég, amelyik például csak moziban és interneten hirdet, de inkább az a jellemző, hogy a tévékampányokhoz kapcsolódóan indulnak mozis aktivitások.

 

A válság alatt a hirdetők konzervatívabbak lettek, ami a tévébe terelte (vissza) a pénzeket. A kiegészítő jelleg ellenére ti éreztetek emiatt kivonulást, vagy éppen fordítva?

Mi jól jártunk ezzel a folyamattal, sőt, volt olyan, hogy a tévékampány egy részét csoportosították át mozira az ügyfelek.

 

Milyen kitörési pontokat látsz a mozi számára? Itthon 1-1,5 százalékon küzd a szegmens a reklámpiacon.

Mind nézői, mind hirdetői szempontból a digitális technológia és a 3D az elsődleges fejlesztési út. Ez az, ami újra elindította a mozit: vannak olyan hirdetők, akik a 3D szpotok miatt jöttek be vagy vissza a mozis piacra.

 

A 3D mizéria elég költséges.

Nem feltétlen. Ráadásul a nézők is szeretik: a 3D-s filmek nagyobb telítettséggel futnak. Csak egy példa: amikor a Jégkorszak kijött hagyományos és 3D formátumban is, akkor utóbbira keltek el először a jegyek, és amikor azok a helyek elfogytak, a nézők átmentek a 2D-s termekbe. De szemléletes példa az is, hogy a Moziünnep alatt a 3D filmek is teltházat hoztak, pedig azokat nem is kedvezményes áron vetítették.

 

Hogyan látod az idei évet?

Mivel a mozi mindig az utolsó médiumok egyike, amelyre vállalásokat kötnek a hirdetők, így nehéz megmondani. Ugyan van némi bizonytalanság, de látjuk a pozitív hozzáállást. Ebben az időszakban nagyobb potenciált látok a hirdetési piacban, mint egy éve ilyenkor.

Médiapiac

Erőset mondott az alkotmánybíró a médiahelyzetről

A közügyek alakításáról ugyanis a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.

Közzétéve:

Juhász Imre alkotmánybíró, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Minden államnak védenie kell saját sajtóviszonyait a külföldi befolyástól – erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban Juhász Imre. Az alkotmánybíró úgy fogalmazott:

„A sajtó nem önmagáért van, a média felületet kell hogy biztosítson a közügyek megvitatásához. Az államnak pedig garantálnia kell, hogy bárki szabadon kifejthesse véleményét, illetve hogy a sajtótermékek szabadon működhessenek, továbbá azt, hogy az állampolgárok megfelelő információkhoz juthassanak.”

Az alkotmánybíró szerint mindez felfogható szuverenitási kérdésként is, hiszen a közügyek alakításáról a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.

– Ennek megfelelően minden valamire való államnak alkotmányos szinten kellene védenie a saját sajtóviszonyait, miként azt a magyar alaptörvény teszi

– összegzett Juhász Imre.

A nemzeti ünnep apropóján készült, a sajtószabadság napjainkbeli kérdéseit érintő interjúban az alkotmánybíró beszélt egyebek mellett a minőségi újságírást leginkább veszélyeztető jelenségekről, a közbeszéd milyenségéről és arról, hogy már 1848-ban kiderült: médiaszabályozást alkotni nem is olyan egyszerű.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Médiapiac

Magyarországon egyedülálló választási műsorral készül a TV2

A TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a csatorna terveiről beszélt a Mandinernek adott interjúban.

Közzétéve:

Mandiner-archív

– A magyar semmiben nem különbözik a külföldi médiahelyzettől. A kritikus hangok a politikai lobbistáktól érkeznek, akiktől aztán végképp távol áll a pártatlanság. Mindig azt szoktam mondani, hogy a TV2 és az RTL Klub híradójának is van egy sajátos hangvétele, de nekünk egyetlen értékmérőnk van, és egyetlen közegnek szeretnénk megfelelni: a nézőnek. Ez a stratégia minket igazol: tavaly az összes korcsoportban a Tényeket, a Tények pluszt, valamint a reggeli műsorunkat, a Mokkát választották a legtöbben az országban. Mi nem foglalkozunk a kívülről ordítozókkal, a munkánkat szeretnénk végezni a legmagasabb minőségben, a szakmaiságot leginkább szem előtt tartva – hangsúlyozta a TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a Mandinernek adott interjúban.

Szalai Vivien kitért arra is, az egész éves átlagot nézve mindhárom kiemelt korcsoportban a teljes napon és főműsoridőben egyaránt a Tv2-t nézték a legtöbben. A csatorna sikerének titkáról a hírigazgató azt mondta:

– Egyszerű hasonlattal élve: egy nagy múltú cukrászdába azért járnak a vendégek, mert évtizedek óta ugyanazt a minőséget kapják – lehet azon vitatkozni, hogy lehet-e másképp készíteni a krémest, a lényeg, hogy azt választják az emberek, mert ismerik és szeretik. A hírműsoraink esetében is pontosan ez az elv működik. Ráadásul az utóbbi években ingyenreklámot is kaptunk. Az, hogy az ellenzék lejárató kampányt folytatott a hírműsorainkkal szemben, visszafelé sült el, mivel ezzel karaktert adott nekünk. Mindemellett egy szakmailag és emberileg kiváló csapat jött össze az elmúlt években, fantasztikus műsorvezetői, szerkesztői és riporteri gárdával dolgozunk, a munkatársak végtelenül tehetségesek és szorgalmasak, nyitottak az innovációra, szeretnek tanulni, és rendkívül lojálisak a munkahelyükhöz és a kollegáikhoz, ami nagy érték – mondta a lapnak.

Arra a gondolatra,hogy idővel minden médium az online felületre helyeződik majd, ez pedig a televíziózás és a nyomtatott sajtó végét jelenti majd, Szalai Vivien elmondta:

– Emlékszem, évekkel ezelőtt volt egy heves vitám a témában. Ezzel határozottan nem értettem egyet akkor és most sem. A magyar ember sok tekintetben jobban rabja a szokásoknak, és kevésbé fogékony az innovációra – mi is ezt tapasztaljuk annál a korosztálynál, amely a Tényeket nézi, és általánosságban szerkesztett tartalmat fogyaszt bármilyen formában. Egyébként egy meglepő jelenség is felütötte a fejét. Mégpedig, hogy A TV2 mindig erősebb volt a 18–59-es, tehát a valamelyest idősebb korosztályon belül, mint az RTL. Egyébként téves az a vélekedés, hogy az RTL Híradóját elsősorban a fővárosiak, a Tényeket pedig a vidéki közönség nézi – mindkettőt alapvetően a vidéki közönség választja, a különbség, hogy minket inkább a kisebb városokban élő és a valamelyest idősebb nézők.

De ez is megváltozott: elkezdtünk erősödni a 18–49-es korosztályban, sőt erősebbek lettünk, mint a 18–59-es korcsoportban, ami minden nemzetközi trenddel szembemegy, hiszen a szerkesztett tévés tartalmat a fiatal korosztály elvileg már kevésbé fogyasztja

– mondta a hírigazgató.

Ettől függetlenül online is erősen jelen van a csatorna: a Tények.hu is jó eredményeket ér el az utóbbi időben.

Ennek az évnek fontos feladata, hogy továbbfejlesszük az online felületünket, hiszen a szerkesztett tartalmat fogyasztó közönség mellett ki kell szolgálnunk a fiatalabb generációt is

– hangsúlyozta.

A választási időszak kapcsán arról beszélt, ez az időszak nyilvánvalóan rengeteg pluszmunkával, felkészüléssel, odafigyeléssel jár, hiszen egyre több a néző ilyenkor, felértékelődik a hírek szerepe.

Nagyszabású, Magyarországon egyedülálló választási műsorral készülünk, rengeteg exkluzív riporttal, szakértőkkel és számos technikai újítással

– árulta el.

A teljes interjú ITT olvasható.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kiemelkedő munkatársait díjazta a közmédia

Nyolc kategóriában adtak át elismeréseket csütörtökön Budapesten, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) székházában.

Közzétéve:

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a a díjak átadóján, fotó: MTI/Purger Tamás

A közszolgálati tartalomgyártás területén kimagasló szakmai tevékenységet végzők elismerésére alapított díjak átadásán Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett: egy évvel ezelőtt ilyenkor már javában ünnepelték a Petőfi-bicentenáriumot, és gőzerővel készültek az atlétikai világbajnokságra, valamint Ferenc pápa látogatására.

Figyeltek arra is, amikor Nagy-Britanniában új király lépett trónra, vagy Marco Rossi magyar állampolgárságot kapott. Tudósítóik ott voltak a mentőcsapatokkal a törökországi és szíriai földrengéseknél, továbbá háborús övezetekben is. De jelen voltak Stockholmban is, ahol két magyar tudós vehetett át Nobel-díjat – mindketten a közmédia „Év Embere” díjazottjai – tette hozzá.

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója
Fotó: MTI/Purger Tamás

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója felidézte: négy évvel ezelőtt éppen bezárkózni készült a világ, és egy új vírus nevét tanulta meg, amely azóta már mintegy hétmillió áldozatot szedett. A közmédia akkor is tette a dolgát, bár nekik is voltak veszteségeik, akiknek emlékét megőrzik, hasonlóképp a közelmúltban elhunyt alkotókhoz, művészekhez.

Altorjai Anita néhány örömteli pillanatot is felelevenített, köztük Hobo életműdíj-átadóját, Kordáék viccelődéseit, vagy az MR-szimfonikusok koncertjeit, amelyek mind a közmédia emlékezetes pillanatai voltak.

A díjazottakat méltatva a vezérigazgató úgy fogalmazott: szakértelmükkel, hivatástudatukkal, elkötelezettségükkel példát mutatnak nemcsak a kollégáknak, hanem a jövő újságíróinak is. „Ők óramutatók a nemzetünk életében”

– jelentette ki.

Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte: valamennyi díjazott vitathatatlan eredményeket ért el és kimagasló teljesítményt nyújtott. Hangsúlyozta továbbá, hogy bár a 2023-as év nem volt könnyű, a közmédia mind tartalomban, mind vállalati, intézményi szinten jelentős eredményeket ért el, miközben folyamatosan törekedett a megújulásra is.

„Nem könnyítette a helyzetünket sem a világpolitikai helyzet, sem a szomszédunkban dúló háború” – fogalmazott a vezérigazgató, hozzátéve:

a feszített tempó ellenére „mindenki nagyon jó, nagyon sok és minőségi munkát végzett”.

Papp Dániel felidézte, hogy 2018-as hivatalba lépésekor elsődleges célja a vállalat modernizálása volt. Mint mondta, vezetőként a piaci cégekhez hasonló „modern, profi szemléletet” szeretett volna meghonosítani a közmédiában.

Ez azt is jelentette – folytatta –, hogy szerette volna elérni, „hogy figyeljünk egymásra, figyeljünk a munkavállalókra”.

„Nagyon fontos szempontnak tartom, hogy olyan munkahelyet teremtsünk, ahol bár hatalmasak az elvárások, de a cég is tud adni valamit a dolgozóinak”

– hangsúlyozta.

A vezérigazgató a jövőről úgy szólt: ez az év még nehezebb lesz. „Előttünk van két választás, egy uniós elnökség, sportszempontból pedig egy Európa-bajnokság és egy olimpia” – sorolta, kiemelve az együttműködés és a csapatmunka jelentőségét.

Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója
Fotó: MTI/Purger Tamás

Papp Dániel végezetül gratulált a díjazottaknak, majd az MTVA valamennyi munkavállalójának megköszönte az egész éves teljesítményét. „Örülök, hogy csapatként működünk együtt” – jelentette ki.

A beszédek után a Titán, A Dal 2023 győztese lépett fel, majd Papp Dániel és Altorjai Anita nyolc kategóriában adott át díjakat.

Az Év Operatőre Nagy András lett.

Az Év Vágója díjat Kántor Zoltán kapta.

Az Év Rendezője elismerésben Bozsánovics Anita részesült.

Az Év Gyártási Szakembere díjat Vancsok Györgynek ítélték oda.

Az Év Riportere díjat Kucsov Renáta kapta.

Az Év Felfedezettjének Jámbor Flórát választották.

Az Év Szerkesztője Pap Tibor lett.

Az Év Műsorvezetője elismerést Morvai Noémi vehette át.

Tovább olvasom