Trending Now
Rákay Philip alaposan helyretette Schilling Árpádot
Rákay Philip Schilling Árpád baloldali rendezőnek üzent, aki támadta és gyalázta a Most vagy soha! című, nemrég bejelentett történelmi filmprojektet. A nyilvános csörtében egyéb erős mondatok is elhangzottak.
Hogy nagyon leegyszerűsítsem: nekünk Dobó István esküje az Egri csillagokban, a Gladiátor, a Passió, a Rettenthetetlen című filmek torokszorító jelenetei, vagy mondjuk a Nemzeti Színház Vitéz lélek című előadása jelenti a valódi katartikus élményt. A ti katarzisotok mi volna, Schilling? Netán a színpadon pohárba vizelés? Vagy az, amikor egyik nagyívű darabodban anyaszült meztelenül, egy szál falloszban hajkurászod kisszámú közönséged tagjait, kezedben alkoholos filccel, azt követelve, írjanak bármelyik testrészedre üzenetet Orbán Viktornak?
– tette fel a költői kérdést Rákay Philip Schilling Árpádnak, utalva annak hírhedt meztelenkedő jelenetére. Ezeket az erős mondatokat Schilling nyilvános támadása váltotta ki, az utóbbi évtizedek – megelőzve a Kincsemet és a Sorstalanságot – legnagyobb mozifilmes gyártási támogatását kapta meg ugyanis a Most vagy soha! című történelmi kalandfilm, ami a márciusi ifjak sorsfordító napját követi.
A Petőfi és a márciusi ifjak 24 óráját bemutató mozifilm készítésére négy és fél milliárd forintos támogatást szavazott meg az NFI filmszakmai döntőbizottsága,
melyből kétmilliárd forint egyedi kormányhatározat alapján nyújtott támogatás Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójához kapcsolódva (összehasonlításképpen a filmalapos időszak legnagyobb projektje, a Herendi Gábor rendezésében készült Kincsem 2,9 milliárdból készült el, amiből 2 milliárd 78 millió forintot állt a Nemzeti Filmintézet elődje). A történelmi mozi Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk forgatókönyvéből készül; Rákay Philip ráadásul producerként is részt vesz a projektben – írja a Magyar Nemzet.
Mindezt nem hagyta szó nélkül Schilling Árpád rendező, az Orbán-kormány egyik legelszántabb kritikusa, a nyílt társadalom eszméiért rajongó direktor, aki Franciaországba emigrált a számára „elviselhetetlen diktatúra” elől.
Schilling a közösségi oldalán támadta meg Rákay Philipet, többek között azt állítva, hogy
“Rákay Philip soha életében nem forgatott filmet, nem hozott létre semmiféle művészeti produktumot, most mégis annyi pénze lett hirtelen vágyai kielégítésére, amennyit még soha egyetlen magyar filmes sem kapott az elmúlt 100 évben.”
Schilling Árpád mérget venne arra, hogy a Most vagy soha! című film fércmű lesz, mely hamar kihull az idő rostáján. Az ultraliberális rendező szerint
“ebből a pénzből legalább tíz normál [sic!] költségvetésű magyar film készülhetne el. Tíz magyar rendező, író, operatőr, látványtervező, vágó [alkotói csapat] sokszínű munkája helyett készül el ez az egyetlen gigafilm, amely majd pontosan ott végzi majd, ahol hasonló indíttatású elődei – a Hídember vagy a Sorstalanság – a kultúrtörténet nagy süllyesztőjében.”
Ehhez hasonló stílusban még hosszan támadta a nagyszabású történelmi filmprojektet és Rákay Philip személyét. Az érintett nem hagyta szó nélkül a vádakat, és A színpadra vizelés liberális esztétikájáról és a valódi katarzisról című, hosszú nyílt levélben kontrázott a jelenleg Franciaországban élő rendezőnek. Rákay szórakoztatónak tartja Schilling jóslatát, miszerint fércmű lesz a film, miközben még egy percet sem forgattak le belőle. Szerinte nem az ő produceri alkalmassága vagy épp alkalmatlansága a tét ebben a méltatlan diskurzusban, ezért nem is tér ki arra, hogy harmincéves pályafutása alatt hány tucat tévéműsort talált ki – köztük milliós nézettségű szórakoztató show-műsorokat –, s nem részletezi azt sem, hány száz résznyi kulturális és történelmi sorozat fűződik a nevéhez. Rákay szerint Schillinget egészen másvalami zavarja.
„Köztudott, hogy minden, valamire való kultúrával és történelemmel rendelkező ország – a világ bármely szegletében – menetrendszerűen filmre viszi történelme legnagyobb tablóit, diadalait és kudarcait is – sokszor ennél nagyságrendekkel nagyobb összegeket is elköltve –, s teszi mindezt azért, hogy erősítse az adott társadalom kulturális szövetét, a nemzeti identitást és persze az egészséges patriotizmust. Megérkeztünk, Schilling. Éppen az ilyesmit nem bírjátok ti, haladárok, s éppen ezért fasisztázol – vállalhatatlanul ócska módon – már az első mondatodban.
Mert a hozzád hasonló, kibillent lelkek számára minden, ami magyar, minden, ami a nemzeti érzületről, páratlanul színes történelmünkről szól, s mindaz, ami katartikusan felemelő, ami az előttünk itt járt nemzedékek nagyszerűségét ünnepli, az bántóan fájó, s kizárólag mucsaiság lehet csak, giccses árvalányhajazás…
– írta Rákay Philip.
A Most vagy soha! producere szerint Schillingék elhitették egymással, hogy világhírű zsenik, most pedig „megsértődve a világra, önkéntes száműzetésetekben – ott Franciaország külsőn – deliráltok a magyar demokrácia haláláról, bárkit következmények nélkül bugrisoztok, náciztok infernális stílusban”. Rákay szerint nem az ő sértődöttségük a lényeg, hanem az, hogy
készül már a film Petőfiékről, Hadik András huszárairól, az Aranybullát kiadó II. András koráról, a rendszeváltoztatás idején lezajlott taxisblokádról, s a magyar történelem megannyi érdekes, feldolgozásra váró alakjáról, epizódjáról. S ha április 3-án a magyarok jó része újra a patrióta normalitás mellett teszi le a voksát, a »nyílt társadalom« életellenes abnormalitásával szemben, akkor ez a folyamat bizony nem szakad meg. Kívánom, hogy még sokáig élvezzétek Franciaországot, Schilling!
Borítókép: Rákay Philip portréja (Forrás: Facebook)
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.