Trending Now
Sajtódíjat adtak át, és rendezvényteret avattak az Operaház épületében
Új, multifunkciós rendezvényteret avattak a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének tetőterében. A Medgyaszay-terem az intézmény új örökös tagjai, Sümegi Eszter és Szőnyi Nóra köszöntésével és saját alapítású díjainak átadásával nyílt meg szerdán.
A Medgyaszay-teremben is érezhető mindaz, ami az Operaházat a magyar kultúra zászlóshajójává teszi. A gyönyörűen felújított, történeti terek fölött, “plusz gegként” jött létre ez a multifunkciós terem, amely bizonyítja: ebben az intézményben nem elég a maximum – hangsúlyozta a szerdai megnyitón a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára.
Vincze Máté emlékeztetett arra, hogy az Ybl Miklós tervezte dalszínházban Medgyaszay István építész hozta létre azt a teret – az Andrássy úti front felőli tetőzet fedélszékében betonoszlopok beépítésével -, amely több mint száz éven át jelmezraktárként működött.
Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója hozzátette, az épület elmúlt ötéves felújítását követően, a jelmezraktár Eiffel Műhelyházba költözésével a dalszínház saját tervei alapján alakította ki Medgyaszay-terem néven új, 430 négyzetméteres, multifunkcionális rendezvényterét.
Az Andrássy úti homlokzat mögött sikerült olyan, mintegy 100 fő befogadóképességű rendezvényteret létrehozni, amely egyaránt otthona lehet dalesteknek, kiállításoknak, kamarakoncerteknek, ifjúsági programoknak, ének- és gyermekkari próbáknak és egyéb rendezvényeknek – közölte.
Ókovács Szilveszter elmondása szerint az Operaház saját gyártású akusztikai elemekkel tette zenei előadások befogadására is alkalmassá a termet, amely a karzatlépcsőházakon keresztül és az ott található liftek segítségével is megközelíthető.
Szinetár Miklós, az Operaház örökös tagok testületének elnöke üdvözölte, hogy a dalszínház ezúttal nem elhunyt tagok helyett választott új örökös tagokat, hanem két fővel megemelte a testület létszámát.
A balett világnapján elsőként Szőnyi Nóra Liszt-díjas balettművész, érdemes művész vehette át a Magyar Állami Operaház örökös tagja címet igazoló oklevelet, majd az intézmény legrangosabb elismerésében részesült Sümegi Eszter Kossuth-díjas operaénekes, érdemes és kiváló művész is.
A posztumusz örökös tag oklevelet Kodály Zoltán zeneszerző nevében özvegye, Kodály Zoltánné, Horváth Bálint operaénekes érdemes művész nevében pedig szintén özvegye, Mészöly Katalin vette át.
A magánénekesek közül a legszebb, legtisztább magyar kiejtésű énekesnek odaítélhető Melis György-díjat Szemere Zita és Palerdi András, az ösztönös tehetséget és színpadi személyiséget elismerő Sudlik Mária-díjat Perencz Béla vehette át az ünnepségen.
A Závodszky Zoltán-díjban, amelyet a Wagner-előadásokban kiemelkedő teljesítményt nyújtó művészek kaphatnak meg, Szántó Andrea és Rácz István részesült.
Az énekkari, zenekari tagok, valamint a balettmesterek és táncosok titkos szavazása alapján az évad énekkari művésze László Tünde szoprán és Kovács Gyula tenor, zenekari művésze Rácz Ottó oboaművész, kartáncosa Takamori Miju és Cottonaro Geatano grand sujet-k lettek.
Az operai háttérszakmákban dolgozóknak járó Vasfüggöny-díjat Pergel Dániel, a világítási- és vizuális tár vezetője, valamint Bertók László főgondnok vehette át, “Az előadásokért” emlékérmet pedig Tóth Erika játékmester és Schaul Imre díszítő, zsinórmester kapta meg.
Az adminisztrációban dolgozókat elismerő Dárday Andor-emlékplakettet Csiki Gábor énekkari karigazgató és Kákay István művelődésszervezési és képzési osztályvezető nyerte el.
Az Operaház idén is jubileumi arany emlékgyűrűvel köszöntötte azokat a művészeket és munkatársakat, akik 25 éve dolgoznak az intézménynél.
Idén második alkalommal adta át a Magyar Állami Operaház az általa alapított Opera Corpus sajtódíjat, az elismerésben idén Kondor Kata, a Fidelio komolyzenei és operai rovatvezetője részesült
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
