Terjed az illegális online tartalmak használata
2016. május 11.A magyar fiatalok ötöde legalább egy alkalommal szándékosan használt illegális online forrásokat a digitális tartalmakhoz való hozzáféréshez az elmúlt évben.
Véget ér a torrentezés aranykora? Mit hoz a GDPR?
Az Európai Unió mindig is következetesen védte a magánemberek adatait, így ahhoz sem járult hozzá, hogy a fáljcserélők, torrentezők IP-címeit kiadják, és azok alapján a szerzői jogokat megsértő egyéneket beazonosítsák. Az új adatvédelmi szabályozás, a GDPR viszont ebben is hoz némi változást. Kérdés, mit lépnek az egyes tagállamok. Mezei Péter írása.
Internetes jogsértések és adatvédelem – mit hoz az új GDPR?
Lecsaphatnak-e az európai és a hazai hatóságok a fájlcserélőkre, van-e félnivalójuk a torrentezőknek? Örülhetnek-e a zenészek, a nagy filmstúdiók, a sorozatokat gyártó tévétársaságok, akik eddig sikertelenül próbálták útját állni a tartalmaik illegális felhasználásának? A téma nemzetközileg elismert szakértője is előad a Megoldókulcs 2018 című február 21-i konferenciánkon.
Save the Date: Megoldókulcs a változásokhoz a Médiapiactól!
A végéhez közeledik a média működését jelentősen befolyásoló uniós szerzői jogi reform, amely a piac szereplőinek egyszerre lehet áldás és teher. Végre tájékozódhatunk-e tiszta forrásokból és jogszerű működésre kényszerítik-e az online tartalommegosztókat? Hogyan alakul a médiafigyelés jövője? Számíthatunk-e új díjakra? Tényleg letilthatnak-e mémeket, korlátozhatják-e a viral marketinget? Kapnak-e végre segítséget a lapkiadók a tartalmaikat felhasználó és a reklámbevételeket is lefölöző közösségi médiával, keresőmotorokkal szemben? Milyen plusz terheket ró a piacra az új adatvédelmi szabályozás?
A mobil eszközöket kommunikációra, a fix eszközöket ügyintézésre használjuk
A GfK Digital Connected Consumer (DCC) felmérésének legfrissebb adatai szerint a hazai internethasználók mintegy napi 209 percet, azaz közel három és fél órát töltenek a világhálón. A legfőbb internetes tevékenységek listáján továbbra is vezet a közösségi oldalak látogatása, az elektronikus levelezés és a hírolvasás, amit jellemzően mobil eszközökön végeznek a netezők. Fix eszközökön zajlik viszont a nagyobb elmélyülést megkívánó online ügyintézések többsége.
Terjed az illegális online tartalmak használata
A magyar fiatalok ötöde legalább egy alkalommal szándékosan használt illegális online forrásokat a digitális tartalmakhoz való hozzáféréshez az elmúlt évben.
Mire mehet a Netflix a tévénézők országában?
Idén januárban hazánkban is elindult az internetes tévézést nyújtó szolgáltatás, a Netflix. A cég megváltoztathatja a hagyományos tévé-előfizetések és az online videoszolgáltatások helyzetét a magyar piacon. Képes lehet kiszolgálni a tévé- és filmnézők igényeit: széles műsorkínálatot nyújt, nincsenek rajta reklámok, 24 órás elérhetőséget biztosít és ráadásul mindezt legálisan. Az eNET legújabb kutatásából kiderül mennyire jelent veszélyt a tévészolgáltatók számára a Netflix és mit gondolnak róla a fogyasztók.
Az óvatos innováció a kifizetődő
A video-on-demand szolgáltatások terjedése egyszerre jelent kihívást és lehetőséget a televíziótársaságok számára. Régiónk egyelőre a tapogatózás fázisában van. Ezt erősítette meg az SPT Networks Central Europe kutatása is, melynek eredményeiből alább szemezgetünk.
Tévé, YouTube, torrent
Hiába egyre elterjedtebbek a tartalomfogyasztó eszközök, a hagyományos televíziózás még mindig a fénykorát éli – derül ki a Viacom felméréséből.
Tévézés az okoseszközök korában
Terjednek az okostévék, tízből hat internetező pedig a streaming és/vagy torrent oldalakat is használja.
