Kövess minket!

Médiapiac

Tóta W. Árpád: ″Ez nem egy istenverte valóságshow″

″Leszarja″ a meggyőzhetetlen olvasókat, nem hisz a középen állásban, más újságíró ekézésével nincs baja, és szívesen leülne szemtől szembe Bayer Zsolttal. Úgy véli, a vélemény-újságíró dolga az, hogy megzenésítse az amúgy érdektelen belpolitikai híreket. És azt is mondja: nem a politika telepedett a sajtóra, hanem a sajtó telepedett a politika alá. A hvg.hu publicistájával beszélgettünk.

Egyre indulatosabb.

Minden okom megvan rá. A személyes érintettség és a felháborodás amúgy jót tesz egy anyagnak, nélküle unnám a munkámat.

Korábban több játékosság és humor volt az írásaiban.

Ez igaz. De a humorérzék ma már kevés. Túl tömények az ügyek, túl súlyosak a hülyeségek. Egy idő után felesleges elemezgetni, mert az alapjától a csúcsáig felháborító az egész rendszer. Minden kormány követ el elemzésre érdemes baromságokat – erről szól a német és az angolszász publicisztika. De ez a mostani magyar hatalom két-három, önmagában is felháborító célt tűz ki maga elé: a hatalom minden áron való megtartását, a gátlástalan szerzést, valamint a komplexusok és mániák kiélését.

Ez elég indok arra, hogy a megmondók, a publicisták egyre keményebben anyázzák egymást?

Azt nem nagyon szeretem. És igyekszem is elkerülni.

Nem nagyon sikerül. Bayer Zsolttal évek óta ekézik egymást.

Még a legutóbbi, Tankönyv című írására sem reagáltam, pedig azt akár a bíróságon is megbeszélhetnénk. De ez tényleg nem egy istenverte valóságshow. Nekünk, vélemény-újságíróknak az lenne a dolgunk, hogy könnyen olvasható, széles közönséget elérő cikkeinkkel megzenésítsük a történéseket. Abból élünk, hogy ráépülünk azokra, akik a híreket termelik, nélkülük nem volna mit csinálnunk.

Bayerrel megy a ki tud nagyobbat mondani verseny, egyebek mellett a ki zsidó, ki nem az kérdésen is sokat rugóznak, olykor talán szem elől tévesztve az újságírói felelősséget.

Én nem állok úgy ehhez, hogy küldetésem van, és minél nagyobb tömeget kell a jó oldalra állítanom. Elég régóta társalgok ahhoz az olvasókkal, hogy tudjam, akadnak reménytelen esetek, akiket lehetetlen meggyőzni arról, hogy nincs ufó és nincs zsidó világösszeesküvés. Az ilyeneket igazából leszarom: intoleráns vagyok a hülyeséggel szemben. Azoknál a kollégáknál viszont, akik az antiszemitizmus, a nacionalizmus és a magyarellenesség vádjával élnek, sokszor nem hülyeségről van szó, hanem aljas taktikáról. Sokkal egyszerűbb azt mondani, hogy te magyarellenes vagy, mint válaszolni arra, miért kellett ellopni a teljes magyar dohánykereskedelmet.

Idézek a Tankönyv című cikkből: „Nagyjából ezek azok a könyvbéli megállapítások, amelyek miatt vége a világnak a Tóta W. Árpád-Anarki-Szily Laci Bermuda háromszögben, ahol eltűnik minden értelmes gondolat… abból a Bermuda-háromszögből kizárólag a féktelen cinizmus és az eszeveszett, öntelt ostobaság képes megszökni… aki annyira gyűlöli a keresztényeket, mint Tóta W. Árpád, szegény, az nem lehet más, csak látens keresztény.”

Mondtam már, hogy nem szeretem ezt a műfajt, nem szoktam rá válaszolni.

Tegyünk kivételt. Nem gáz így anyázni a másikat?

Azért nem venném ki az eszköztárból, nincs különösebb bajom vele, sőt, bírom. Én is úgy dolgozom, ha valaki mond egy hülyeséget, akkor leírom, hogy ez egy hülyeség, ő meg hülye. Ez ér. Inkább az a gond, miért kell védhetetlen állításokat védeni? Miért kell kötelezően elfogadni égbekiáltó baromságokat?

Találkozott valaha is Bayerrel?

Nem.

Leülne vele szemtől szembe?

Szívesen. Leültem én Csontos Jánostól Csermely Péterig sokakkal arról az oldalról.

És?

A személyes találkozók másképp sülnek el, mint a sajtóbéli üzengetések. Leírni könnyű, hogy te rohadék, mocskos szemét, szemtől szembe más a kommunikáció, hiszen azonnal ott a válasz.

A magyar sajtóban egyre többen nyomják az észosztó műfajt.

Valóban. Ez megy a 444-en, az Indexen és a Válaszon is.

Mi hozta elő?

Születik csomó hír, amit a szerkesztőségek belapátolnak a rendszerükbe, de többségük senkit nem érdekel. Ám ha némelyiket pár poénnal megtámogatjuk, máris komoly forgalmat hoz.

Az anyázás vagy a ki zsidó, ki nem az poén?

Sok esetben a posztolási kényszer az anyázás oka. Az efféle újságírók a többi lap véleményrovatával kezdik a reggelt, hiszen rohadtul unjuk a belpolitikai híreket. És nehéz megállni, hogy ne válaszoljunk. Persze nem árt az önmérséklet, szeretem azt gondolni, hogy az olvasót mindez nem érdekli, de a számok azt jelzik, hogy mégis. Nem értem, mert ezen a fronton nem olyan színes egyéniségek csatáznak, mint Győzike és Gombos Edina, ráadásul az adok-kapokkal mindenki a saját integritását igyekszik védeni, így már rendre az első fordulóban eljutunk odáig, hogy te rohadt bérenc. Amire persze az a válasz, hogy te vagy a rohadt bérenc.

Kötelező igazodni valamelyik politikai irányvonalhoz?

A publicistának, jó esetben, van világnézete. Nem hiszek a körzővel kimért középen állásban, hiszen pártokról, politikai erővonalakról beszélünk. Van egy nagyon elvetemült és egy nagyon hülye oldal. Miért álljak a kettő közé?

Inkább odaáll a “nagyon hülyékhez”?

Tök más, ha valaki konzervatív világnézetet vall, mint ha rajta van a “konzervatív” párt fizetési listáján. Utóbbi esetben egyet fog érteni a párt minden intézkedésével, hisz az a dolga, arra szerződtették. Ha Magyarországon lennének konzervatívok, rettenetesen fel lennének háborodva a magát konzervatívnak tartó kormány ügyein. Amúgy nem venném egy kalap alá a két oldalt. A liberális sajtó egész más módon áll a saját oldalához, ami egyébként lényegében nincs is. A Népszabadságtól kezdve az Indexen át a Magyar Narancsig, ezeket a szerkesztőségeket liberális világnézetű emberek alkotják, de a szoci hatalom idején is jelen volt náluk a kormánykritika. A jobboldalon ilyenről szó sincs.

Most épp van.

Nagyon vicces, amikor a hatalom a saját főoligarchája, a médiabirodalmat fenntartó gazda tökére lép. Nem tart sokáig ez az állapot.

A politika rátelepedett a sajtóra?

Nem kellett rátelepednie. A sajtó telepedett alá. Különösen a jobboldali médiabirodalmak, amelyek olyan közvetlenül vannak bekötve, hogy annál jobban már nem lehet. Ilyen outletek persze a baloldalon is léteznek, csak ott most elfogyott a pénz.

A júniusi Így gondozd a Lázárodat című cikkében azt írta: “Hátrált eleget a média, a tévék meghunyászkodtak, politikával nem foglalkoztak, és remélték erősen, hogy akkor majd békén lesznek hagyva. Az egyiket meg is vette a Fidesz, a másikat pedig megnyomorítja különadóval… térdelve halnak meg.” Ebben mennyi a kattintásvadász túlzás?

A tömeget elérő média esetében igaz a megállapítás. Így van ez a bulvárlapokban, az Origóban és a nagy tévékben. Az országos kereskedelmi rádiót nem említem, mert az már évek óta jobbos tulajdon – nem térdelve halt meg, hanem térdelve született. A chamberlaini politikát követve ezek a mainstream médiumok azt gondolták, ha nem piszkálják a kormányt, nem lesz bajuk. De azzal nem számoltak, hogy nemcsak a lojalitásuk kell ennek a kormánynak, hanem a pénzük, a szolgálati autójuk és a székházuk is. A hirdetések irányítása a legjobb példa. A pénzzel való tömés sok esetben nem arra megy ki, hogy a konkurenciát tönkretegyék, hanem arra, hogy életben tartsanak olyanokat, amelyek amúgy rég bedőltek volna. Aztán a masszívan veszteséges cégnek kevés eszköze marad, előbb-utóbb rákényszerül, hogy eladja magát, vagy különalkut kössön.

A kétharmados kurzusban így előbb-utóbb mindenki bedobja a törülközőt?

Teljes tarvágásra egyetlen kormánynak sincs lehetősége, hiszen még a szocializmusban is létezett szamizdat. De a mostanihoz képest még ott is óvatosabb médiapolitika érvényesült, ami nem a lihegő lojalistást várta el a hatáskörébe kerülő szereplőktől. Mára többféle válság rakódott egymásra: a gazdasági válság, a globális médiaválság és a politikai, alkotmányos válság. Ezek együtt sújtják a sajtót.

Ön az Indexnél vált ismertté, olvasottá, ám 2011-ben átigazolt a hvg.hu portálhoz. Nagyot bukott rajta?

Nem. A Facebookon az olvasók jelentős részét sikerült áthozni, ráadásul azóta is egyre szűkül a szakadék az Index és a hvg.hu között. A főszerkesztőváltás és a teljes átszervezés idején jöttem el az Indextől, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a váltással nem veszítettem.

Akkoriban azt nyilatkozta a Hír 24-nek: kormányzati befolyás éri az Indexet, cikkek nem mehetnek ki, megesik, hogy némelyiket le kell venni az oldalról, címlapot kell cserélni, “ha épp gyanúsnak ítéletnek”. Tényleg érkeztek “tulajdonosi telefonok”?

Az Origo tavalyi esete után mindenki számára világossá válhatott, hogy immár semmi sem irreális.

Az Indexnél mi volt?

Valóban voltak jelzések és küzdelmek. Bár az Index hatalmas olvasottsággal bírt, de tisztában kell lenni vele, hogy nem az olvasók tartják el a portálokat. Mire volt elég az az olvasottság és ismertség? Két napig volt hír az Origo lefejezése, aztán minden úgy ment tovább, ahogy eltervezték.

Pár éve azt írta: “Az a kérdés izgat, hogy lehet a saját lábára állítani és befolyástól mentesíteni a sajtót.” Rájött a válaszra?

Nem. Ez a világegyenlet még nem készült el.

Pedig annak idején volt javaslata is. “Van az a bolond külföldi tőkés. Én leginkább a különadóval sújtottak körében kotorásznék. Tudok pár szereplőről, aki szívesen alátenne a kormányzatnak.”

Meg is jelent ez a külföldi befektető, méghozzá a 444-nél. Amúgy a legundorítóbb korrupciós botrányokból kizárólag az online-on volt visszhang, de a tömegeket elérő nyilvánosságban nem esett szó róluk, a híradókig nem jutott el. Pedig ha a mostani szenvedő alanyok – bankok, biztosítók – még az országgyűlési választások előtt megtalálták volna partnerüknek a velük azonos oldalra sodródott RTL Klubot, és a csatorna valódi tényfeltárással, normális híradóval, hírmagazinnal beleállt volna a küzdelembe, most nincs kétharmad.

Van kétharmad. S talán lesz is. Hisz a minap még ön is azt írta: az önkormányzati választáson Tarlós Istvánra kell szavazni. Ezért még a saját szerkesztőségében is kapott.

Én ezt élvezem. Egy szerkesztőségen belül teljesen rendben lévő a vita. Az Indexben is gyakran vitatkoztunk. A kifelé összezáró szerkesztőségek valószínűleg a mögöttük álló pártoktól kapják alapmentalitásukat. Ott ez a követelmény.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom