Művház
Trill Zsolt: a magyarságunkat is elvehetik a háború után
A háború borzalmait csak a szeretettel, a jóra való törekvéssel lehet túlélni – üzeni Bertold Brecht drámája, A kaukázusi krétakör. A Nemzeti Színházban bemutatott színdarab főszereplőjének, Azdaknak a megformálója vallja, emiatt is hitelesebb érzelmi alapon dönteni az emberi sorsokról. Trill Zsolt színésszel beszélgettünk.
A Brecht-dráma a háborúról és az abban rejlő borzalmakról szól. Adja magát a kérdés: kárpátaljaiként hogyan éli meg a jelenlegi ukrán–orosz konfliktust?
Nagyon nehezen. Aggódva figyeljük a híreket. Ahelyett, hogy egyáltalán folynának a béketárgyalások, csak több és több fegyvert szállítanak a frontra, ami csak megnehezíti a kisebbségek – így az ott élő magyarok – helyzetét. Eddig sem volt fenékig tejfel az életünk, most a magyarságunkat is elvehetik a háború után.
Ráadásul a beregszászi társulat néhány férfitagjával együtt jogilag katonaszökevénynek számít.
Pontosan. És ami csak ront a helyzeten, hogy édesanyám, testvéreim és az unokatestvéreim még mindig Kárpátalján vannak, néhányukat be is sorozták.
Hogyan tartják a kapcsolatot?
Telefonon keresztül. Ameddig csak lehet.
Ezek szerint aktuálisabb nem is lehetne ez a kijelentés Azdaktól, a falu jegyzőjétől: „Ezen a világon legyen minden azoké, akik a jót terjesztik.” Kissé naiv a hozzáállása, nem?
Első ránézésre. Azdak ugyan egy szent bolond, aki látszólag furán gondolkodik a körülötte lévő világról, de mindig a jó mellett van. Érzi a világ lényegét és értelmét, az íratlan szabályoknak tesz eleget, akár az írott törvények ellenében is. Soha nem a saját érdekét nézi, hanem azt, hogy erkölcsileg helyes döntést hoz-e. Éppen ezért mérlegel hosszasan arról, hogy ki kapja meg a csecsemőt: az édesanya, aki magára hagyta fiát vagy a nevelő, aki vigyázott rá, etette, itatta? A sors és az idő egy pillanatra feldobja Azdakot, amikor kinevezik a falu jegyzőjévé. Új megbízatását meglepően jól használja ki, de nem él vissza vele.
Mintha egy jóságos Isten lenne…
Így van, ezért sem véletlen, hogy a történetet Azdak narrálja, aki pontosan lát minden eseményt, így Gruse menekülését és a megpróbáltatásait, illetve érzi a jószívűségét is. A narráció egyúttal érzékelteti az isteni beavatkozást is, hiszen a női főszereplő, Gruse nem a saját feje után, hanem isteni sugallatra indul útnak a kis csöppséggel.
Nem volt plusz teher Önnek a narrálás?
A darab eredeti szövegkönyve alapján valóban nehéz lett volna egyszerre két szerepben lenni, hiszen Brecht úgy tervezte, Azdak csak felmondja a szövegeket, és a második felvonásban jelenik meg a színpadon. De azt kértem a rendezőtől, hogy hadd üljek be a kulisszák mögé, miközben narrálom a történéseket. Nekem színészként is fontos, hogy az első pillanattól kezdve jelen legyek és lássam a társaimat, ahogy játszanak. Na meg persze azért is elengedhetetlen, mert a darabban a jeleneteket nem énekléssel, hanem narrációval kötjük össze, így a karakterem az énekes szerepét veszi át.
Valljuk be, az isteni beavatkozás sem tartozik a hírhedten kommunista Brecht felfogásához. Ráadásul műveiben rendszeresen használt elidegenítő módszereket, nem hagyta, hogy a néző beleélje magát a történésekbe. Érdemes ilyenkor átalakítani úgy egy művet, ahogyan azt a darab rendezője, Avtandil Varzimasvili tette?
A látszat ellenére nem tolódott el ennyire a grúz-féle dráma az eredetitől, csak lüktetőbbé vált a darab. Ráadásul, bárki elolvas egy színházi darabot, akarva-akaratlanul is kitörnek az érzelmek belőle. Érdemes tudni, hogy Avtandil Németországban látta A kaukázusi krétakört, amelyet maga Brecht rendezett, de nem tetszett neki. Ezért határozta el a rendező, hogy érzelmesebbre alakítja át a darabot, hiszen az alaptörténet jó és a karakterek is izgalmasak. A színházi világban pedig nincs kőbe vésve, hogy egy darabot az előadhatóság kedvéért ne lehessen átírni. Egyébként is felesleges elidegenítő motívumokat belehelyezni ezekbe a drámákba, hiszen, ha jó a történet, akkor plusz színt adnak az érzelmek a cselekményekhez.
Eszerint jól ismeri Varzimasvilit.
Lembergben találkoztam vele, úgy 1997-98 környékén, egy nemzetközi színházi találkozón. Megnézték a mi előadásunkat, Boccaccio Dekameronját, és ennek hatására meghívtak minket Grúziába, ahol először három előadást játszottunk, később pedig visszatértünk egy kisebb turné erejéig. Rendkívül intelligens embernek tartom.
Ez a rendezői stílusán is látszik?
Abszolút. Egy nagyon erős keretet alakított ki a színészeknek, amelyen belül szabadon hagyta az egyéni kreativitást. Ha saját ötletünk volt a karakter színesebbé tételére, és ez a keretbe illeszthető volt, akkor nem ellenkezett a megvalósításában.
Ennyire meghatározza a darabot, ha a színész is véleményezi a megvalósítást a rendező mellett?
Egyértelműen, hiszen a külső és a belső nézőpont is nagyon fontos. A rendező például azt hitte, ha a színpadon közvetítem az eseményeket, beleunok a jelenetekbe, és nehezen kapcsolódtam volna a történésekbe. Egy színésznek viszont fontos, hogy jelen legyen a darab teljes történetének minden pillanatánál, segít ugyanis előkészülni.
Hasonlóság is van a grúz és a magyar rendezés között?
Természetesen. Mindkettő nagyon szereti kihangsúlyozni az érzelmeket, míg a német színház a racionalitásra törekszik. A grúzok voltak a szovjet időszak “színházcsinálói”, világszerte ismertek voltak a filmjeik, a darabjaik, sőt még a díszlettervezőiket is meghívták Milánóba a kommunizmus idején. Ezenkívül mindkettő kiemelten foglalkozik a saját történelmével, legyen szó büszkeségről vagy a tragikus múltról.
Visszatérve a drámára, a legnagyobb dilemmája, hogy az érzelem vagy a racionalitás vezérelje az embert, amikor meghoz egy döntést. Ön melyiket választja?
Az én életemben sokkal több minden dől el az érzelem alapján, de az értelem sincs kizárva. A kettőnek együtt kell működnie. Ám az érzelemből, ösztönösen hozott döntések általában hitelesebbek, mint a racionális elhatározás, hiszen ezek belső szemléletekből adódnak, szemben a racionális lépésekkel.
Ennyire fajsúlyos döntéseket is hoz, mint Azdak?
Szerencsére eddig nem kellett nagy döntéseket hoznom, bízom benne, hogy el is kerülnek engem ezek a helyzetek, és csak a színpadon kerülök ilyen helyzetbe. Utóbbiban a megoldás sokkal izgalmasabb, mint a valóságban.
Mindenesetre a Hadik című film főszerepét is elvállalta, ami hasonlóan izgalmasnak tűnik. Érdemes olyan történelmi filmeket is készíteni, amelyek eseményét egy hétköznapi ember nem ismeri?
Nagyon is fontos! A filmeknek ugyanis az a célja, hogy ne csak szociális helyzeteket vegyen górcső alá, hanem a történelmi emlékezetünket is ápolja. Hadik András tábornagy berlini sarcolása is igazolja, hogy a magyarok a legnagyobb huszárcsínyekre is képesek voltak, katonailag jól szervezettek, amiket a történelmünk során ki is használtunk. A március elején debütáló filmet annak is érdemes megnéznie, aki nem rajong a történelemért, de büszke a magyarságára.
Trill Zsolt Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész 1972. április 13-án látta meg a napvilágot a kárpátaljai Sárosorosziban. Egyik alapítója volt a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Színháznak, pályafutása a kezdetektől összefonódik a színházalapító-rendező Vidnyánszky Attilával. Számos, a beregszászi társulatnak nemzetközi elismerést is hozó darabban alakított fontos szerepeket, majd ő is követte Vidnyánszkyt a debreceni színházba. Számos shakespeare-i, csehovi és brechti klasszikus darabban játszott, de ma már filmszerepeit is művészi pályája szerves részeként tarthatjuk számon. Több rangos állami és szakmai díjban is részesült, például 2003-ban Jászai Mari-díjjal, 2004-ben Mensáros László-díjjal és Gundel Művészeti Díjjal, rá egy évre pedig Bubik István-díjjal tüntették ki. 2013-tól a Nemzeti Színház művésze. (Forrás: Wikipédia)
Hertelendy Gábor
Borítókép: Trill Zsolt kárpátaljai születésű, Jászai Mari-díjas magyar színművész, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Színház alapítója, érdemes és kiváló művész a Hogy volt?! című tv-műsor felvételén, az MTVA Kunigunda utcai gyártóbázisának stúdiójában
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.
Művház
Videóversenyt hirdet fiataloknak a Cinemira ifjúsági filmfesztivál
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál közösen videóversenyt hirdet húsz év alatti fiataloknak, amelyre legfeljebb másfél perces filmekkel lehet nevezni három kategóriában – közölték a szervezők az MTI-vel csütörtökön.
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak. Fontos, hogy a filmek egyediek, személyesek legyenek, szerepeljenek benne az alkotó gondolatai és érzései.
A Boldogság és Kalandozások a LEGO galaxisban szekcióban Puskás-Dallos Peti zenész, Hollós Jázmin a MOME-ról, Lampert Benedek fotográfus és Mazzag Izabella film és videoklip rendező értékeli majd a beérkezett pályaműveket. A Mobilbalatonos kisfilmeknél Mészáros Blanka színművész, Csáki László és Breier Ádám rendezők választják majd ki a legjobbakat.
A versenyre jelentkezni május 20-ig lehet a cinemiravideoverseny@gmail.com címen.
A győztesek LEGO készleteket, koncertjegyeket, VIP belépőket nyerhetnek a STRAND fesztiválra, illetve egynapos szakmai workshopon is részt vehetnek a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben. A legjobb Balatonos alkotásokat június 14-én nagyvásznon vetítik le a Magyar Mozgókép Fesztiválon – áll az összegzésben.
A versenyről bővebb információ a https://www.cinemira.hu oldalon olvasható.
Művház
Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle
Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.
A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják,
a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.
A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.
A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.
A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.
A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.
Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.
Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából