Trending Now
Újratervezés a globális TV piacon
Ha február végén, március elején még bármilyen kétely merült volna fel azzal kapcsolatban, hogy a lineáris televíziózást teljesen átformálja a koronavírus, mostanra világossá vált, hogy az ágazat elsők között áll a legerősebben sújtott médiapiaci területek sorában.
A televíziózás szomorú sorsáról már a korábbi, Varga Attila – Sixx-szel készített interjúnkban is sok szó esett. Az azonban továbbra is kérdés, milyen eszközökkel próbálnak megbirkózni a szolgáltatók a helyzettel és milyen átalakulás irányába mozdult el a médium.
A globális hirdetési kiadások ebben az évben 217 milliárd dollárra csökkentek a COVID-19 kitörése következtében a Magna Global médiatanácsadó mérései alapján, ami 2,8% -os esést jelent. Ez főleg annak tudatában óriási szám, hogy az eredeti előrejelzések szerint 6,6%-os növekedés volt várható, tehát a különbség 9,4%. Eközben a digitális hirdetési kiadások évek óta tartó növekedése lassul. A 2020-ra szóló 10,9%-os növekedést a Magna 4%-ra módosította. A Pew Kutatóközpont felmérése szerint a fiatal felnőttek (18 és 29 év közötti) 61% -a néz televíziót streaming szolgáltatások segítségével, míg csak 31% -a kábel- vagy műholdas televíziót. A streaming szolgáltatások felé való elmozdulás jelentős eltérést jelent a hagyományos tévénézéstől, amely sokak szerint egyértelmű jele a gyökeres változásnak. Ez persze nem valószínű, hogy a hagyományos TV halálát jelenti, inkább a hosszú ideje fennálló rendszer hatékonyabbá tételéről van szó.
A TV szinte megjelenése óta különleges médiumnak, elpusztíthatatlan óriásnak számít a reklámiparban, amivel egyetlen más tömegtájékoztatási vagy szórakozási eszköz sem tud versenyezni. Miközben sok iparági megfigyelő hangsúlyozta, hogy a lineáris televíziónak jelentős átalakításra van szüksége a versenyképességének megőrzése céljából, a változások a rendszer rigidsége miatt mindezidáig elmaradtak. A példa nélküli hanyatlás azonban beindíthatja a régóta akadozó folyamatot. Ennek kezdeti jelei az olyan bejelentések lehetnek, mint a New York Times-ban megjelenő hír, mely szerint a Disney ügyvezető elnöke, Bob Iger hajlandó véget vetni a hagyományos reklámoknak.
A vírus csak lökött egyet a szakadék szélén álló klasszikus hirdetési rendszeren
Danyaal Rashid, a Global Data elemzője így nyilatkozott az Observernek:
 |
Mark Lieberman, a Viamedia ügyvezetője szerint lehet, hogy a fejlett TV-konzorcium az OpenAP példát kínál az átalakításra. A vállalat partnereivel (köztük a ViacomCBS, az NBC Universal, a Fox és az Univision) közösen közönség-alapú vásárlási platformon működik együtt, lehetővé téve a hirdetők számára, hogy elsődleges adataikat vagy meghatározott közönségszegmenseket használhassanak fel gyors vásárlásra a társaság tulajdonában lévő platformokon, melyek között akad lineáris TV, csatlakoztatott TV (CTV), set-top box, mobil vagy számítógépes alkalmazás is.
További példaként említhető a Canoe (on-demand videohirdetési platform), a Project OAR (címezhető hirdetési platform), a Simulmedia (TV-hirdetéskezelő platform) és a felhőalapú termékek elterjedése. Ezek egyike sem igényli a hagyományos TV-formátumot. A jelenlegi vírushelyzet tehát ezt a trendet gyorsítja fel és Lieberman szerint akár tetszik a hirdetőknek, akár nem, a videohirdetések eladásának folyamatát tovább kell fejleszteni ahhoz, hogy fenntartható legyen.
A hagyományos TV fogyasztásra szabott szolgáltatások mentik, ami menthető
Az adtech összességében már elengedte a hagyományos TV kezét, bár az okostévék terjedésének köszönhetően vannak még olyan innovációk, amik kifejezetten a hagyományos TV-t néző közönséget. Ilyen a SambaTV, mely együttműködik az okostévégyártókkal annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék sajátfejlesztésű szoftvere beágyazását az eszközökbe azzal a céllal, hogy a vállalat és a marketingszakemberek nyomon követhessék, mit néznek az emberek. A program használatához a vállalat először engedélyt kér a fogyasztóktól az adatok felhasználására, a marketingszakemberek ezután a hirdetések célzására és mérésére, valamint a televíziós és a digitális hirdetések teljesítményének összehasonlítására használják az alkalmazást. A Samba TV szerint technológiája 28 millió csatlakoztatott TV-be van beépítve.
Mivel a hagyományos TV-hirdetések nem személyre szabottak (ez érdektelenné teszi őket a nézők számára), és nem is interaktívak (ami azt jelenti, hogy még az erősen motivált nézők is feladhatják a keresést, ha túl nehéz megtalálni egy terméket), az adtech cégek mindent megtesznek, hogy a digitális felületek előnyeit valahogyan keresztezni tudják a TV erejével. Az Intap „kattintható” TV-hirdetéseivel és a PPC-nél 10-szer költséghatékonyabb PPT (pay-per-tap) fizetési modellel igyekszik megreformálni a hagyományos médiumot. Ezáltal optimalizálhatóvá válnak a kiadások és a nézők is elégedettebbek lehetnek, hiszen nem kell a filmek közepét érdektelen reklámokkal megszakítani, hanem elég egy egyszerű, kattintható bannert kihelyezni a tartalom fölé.
Az ehhez hasonló technológiák legyőzik az olyan akadályokat, amelyek mindig csökkentették a hagyományos TV-reklámok hatékonyságát: még egy erős hirdetési kampány esetén sem lehett garantálni, hogy a hirdetéseket a megfelelő közönség látja -, vagy hogy a nézők elég motiváltak lennének ahhoz, hogy emlékezzenek a termék részleteire, majd rákeressenek online. A kérdés az, hogy az ehhez hasonló megoldások mennyire tudják visszafordítani azt a trendet, ami a kábel- és műholdas televíziót a nézettség generációról-generációra történő csökkenésével kilöki a halhatatlanság pozíciójából.
Úton a még sokszínűbb hirdetési lehetőségek felé
A hirdetőknek pótolniuk kell az elveszett impressziókat és a sporteseményekből származó bevételeket az elérhető a készletek felhasználásával. A márkák és az ipar számára ebben az időben segíteni kell az eladási oldal szorgalmas együttműködését az összes eszköz felhasználásával. Ezért a hirdetői oldal olyan platformok kidolgozásán és üzemeltetésén, illetve olyan üzleti terven dolgozik, ami egyre kisebb szeletet hagy a TV számára bevételekből.
Az adtech cégek ehhez a trendhez illeszkedve átfogó eszközöket építenek a marketingszakemberek számára, hogy vásárolhassanak, eladhassanak és nyomon követhessék hirdetési kiadásaikat a digitális felületeken. Az ügynökségek új módszereket keresnek a márkák számára, hogy hirdetéseiket hatékonyabban juttathassák célba. Ennek ellenére a TV-hez hasonló méretű közönség elérése (különösen, ha a sportműsorokra vagy más világszintű eseményekről szóló közvetítésekre gondolunk) a streaming platformokon kihívást jelent a marketingszakemberek számára.
A már említett OpenAP piactér egyesíti a hálózatok nézettségi adatait, és olyan hirdetésvásárlási szoftvert kínál a hirdetők számára, mellyel célozhatóbbá válik saját közönségük. Például egy potenciális autóvásárlókat kereső hirdető több hálózaton keresztül célozhatja meg a számára értékes demográfiai csoportot. Az ötlet az, hogy az ilyen módon történő vásárlás elősegíti a hirdetés célzásának és mérésének finomhangolását. Ehhez azonban feltétlenül szükséges az összefogás a csatornák között.
 |
Az olyan ismert adtech vállalatok mint a SpotX vagy az Innovid szintén a diverzifikált csomagok irányába tesz lépéseket. Az Innovid az egyik legismertebb interaktív hirdetési vállalat a nemzetközi TV piacon, olyan partnerekkel, mint a Roku, a Hulu és a Facebook. A cég olyan formátumokat alkalmaz, mint például az átugorható hirdetések, de a gamification is kiemelt szerepet kap az eszköztárukban. A vállalat olyan világszinten ismert márkák számára nyújt megoldásokat, mint a Pringles vagy a Netflix. A közelmúltban megállapodást kötött a Roku-val, amely lehetővé teszi a Roku hirdetőinek, hogy nyomon kövessék a hirdetések megjelenítését és elérhetőségét.
Úgy tűnik tehát, a vezető vállalatok egyre inkább az összefogásra és a digitális audiovizuális tartalmaknál alkalmazott hirdetésekhez hasonló reklámokban gondolkoznak. Amennyiben ez a globális trend kiteljesedik, végérvényesen megváltoztatja majd, ahogyan a TV-ről gondolkozunk – akár nézőként, akár hirdetőként vizsgáljuk azt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
