Kövess minket!

Médiapiac

Utazás előtt érdemes ellenőrizni a roamingkeretet

Az Európai Unió területén barangoló előfizetők védelméről a közvetlenül alkalmazandó EU-s rendelet szabályai gondoskodnak, amelyeknek köszönhetően az EU-tagállamokban a mobilhasználat megfizethetővé vált.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A díjszabás és roamingkeret ellenőrzésével, odafigyelve, hogy mely hálózatra csatlakozunk, nyugodtan használhatók a mobiltelefonok a külföldi nyaralások alatt is. A roamingrendelet szabályai átlátható módon védik az előfizetők pénzügyi érdekeit az Európai Unió területén, de a biztonsági mechanizmusok érvényesüléséhez a tudatos mobilhasználatra is szükség van – tudatta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága, amely az előfizetők védelmében összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat a témában.

Az MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleményükben azt írták, hogy

az Európai Unió területén “barangoló előfizetők” védelméről a közvetlenül alkalmazandó EU-s rendelet (roamingrendelet) szabályai gondoskodnak, amelyeknek köszönhetően az EU-tagállamokban a mobilhasználat megfizethetővé vált,

azonban néhány fontos tényezőre oda kell figyelni azért, hogy ne érjen minket kellemetlen meglepetés.  

A roamingrendelet szabályai csak az EU-s országokon belüli utazások esetén érvényesek, azaz amikor valamely EU-tagállamban nyaralunk vagy rövidebb ideig tartózkodunk. EU-s roaminghelyzetben akkor vagyunk, amikor egyik tagállamból egy másik tagállamba telefonálunk, például, amikor a nyaralás helyszínéről hívjuk Magyarországon tartózkodó családtagjainkat vagy például Görögországból az Olaszországban tartózkodó barátunkat – tették hozzá.

Hangsúlyozták, hogy

ilyen esetben a belföldi kiskereskedelmi áron felül semmilyen többletdíjat nem számíthatnak fel a szolgáltatók a mobilhívások kezdeményezéséért és fogadásáért, az SMS-üzenetek küldéséért és fogadásáért és az adatátviteli szolgáltatásokért sem.

Így az előfizetők a legtöbb esetben a belföldön megszokott árakon használhatják a mobiltelefon-szolgáltatásokat az Európai Unió egész területén, valamint Lichtensteinben, Norvégiában, Izlandon és Andorrában.

Amikor az előfizető másik EU-tagállam területére lép, a szolgáltatóknak SMS-üzenetben személyre szabott díjszabási tájékoztatást kell küldeniük, amely tartalmazza az aktuális roamingdíjakat.

Ez a tájékoztatás lemondható, ezért érdemes utazás előtt ellenőrizni a meglétét, illetve igényelni, ha szükségünk van rá, továbbá meggyőződni arról, hogy az előfizetésen aktív-e a roamingszolgáltatás, mert előfordulhat, hogy annak aktiválását külön kérni kell a szolgáltatótól.

A roamingdíj számításának alapja mindig a hálózaton kívüli (azaz a más hálózatba irányuló) belföldi hívások díja. Ha az előfizető olyan díjcsomaggal rendelkezik, amellyel Magyarországon az összes hálózatba 0 forintos percdíjjal telefonál, úgy a nyaralása során is 0 forintos percenkénti díjért tudja hívni a másikat.

Ha az előfizetők azonos szolgáltatónál vannak és az előfizető díjcsomagja csak a hálózaton belüli hívásokra állapít meg a 0 forintos percenkénti díjat – azaz egymás között ingyen beszélnek -, viszont a hálózaton kívüli díj 30 forint percenként, akkor ez esetben a külföldön nyaraló előfizető szintén 30 forintos percenkénti díjért fogja tudni hívni a másikat. Azonban a hívott fél számára ugyanúgy, mint belföldön, nem számítható fel díj a hívás fogadásáért – fejtették ki.

Hasonlóan kedvező az adatforgalom

Az NMHH szerint hasonló a helyzet adatforgalom esetén is: az előfizető a belföldi adatkeretét használhatja felár nélkül. Azonban korlátlan belföldi adatkeret vagy egy elegendően olcsó adatcsomag esetén a szolgáltatónak lehetősége van meghatározni egy bizonyos adatkeretet, azaz megszabni azt az adatmennyiséget, amelyet az előfizető felhasználhat roaminghelyzetben.

A díjcsomag feltételei rögzítik, hogy az adott csomag esetében mekkora a roaminghelyzetben felhasználható adatkeret.

A hírközlési hatóság azt javasolja, hogy az előfizetők ellenőrizzék ezeket a feltételeket az utazás előtt az Általános Szerződési Feltételekben vagy a szolgáltatók mobil applikációjában.

A roamingadatkeret kimerülése esetén az előfizetők kiegészítő adatkeretet vásárolhatnak – fűzték hozzá.

Az EU-n kívül nagyobb odafigyelés indokolt

Közölték azt is, hogy ha egy tagállamból EU-n kívüli államba telefonálunk vagy nem EU-tagállamba utazunk, az már nem tartozik a szabályozott roaming körébe, ezekben az esetekben eltérő, az EU-s díjzónák díjaitól jóval magasabb díjszabás érvényesül. Mindig tájékozódjunk a használat díjairól és feltételeiről indulás előtt, ha EU-n kívüli országba utazunk. Törökország, Svájc, Nagy-Britannia népszerű úticélok, ezek nem tartoznak az EU-zónába. Ez nem zárja ki, hogy a szolgáltató üzleti megfontolásból EU-s díjszabás alapján biztosítsa a roamingot ezekben az országokban is, de ez nem kötelezettségük, így ezen országok tekintetében érdemes ellenőrizni a hatályos tarifákat – tették hozzá.

Figyelmeztettek arra is, hogy nem EU-tagállam határának közelében figyeljünk arra, hogy mobiltelefonunk ne váltson át a szomszédos ország hálózatára.

Magyarországon érdemes óvatosnak lenni az ukrán és a szerb határ mentén, de fokozott figyelemmel kell lenni például a horvátországi nyaralások alkalmával is, nehogy a határ mentén akaratlanul szerb vagy bosnyák hálózatra csatlakozzunk.

Összességében az NMHH javaslata az előfizetők számára: a külföldi utazás előtt érdemes a roamingszolgáltatás aktiválását ellenőrizni a szolgáltatónál, utazás közben pedig kerülni a véletlenszerű roaming- vagy műholdhasználatot, hogy a nyári utazásról valóban csak kellemes emlékek maradjanak meg.

Médiapiac

Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány

A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.

A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.

A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.

Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.

A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.

Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő

Tovább olvasom

Médiapiac

Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.

A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.

Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.

A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.

A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.

Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.

A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.

Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom