Médiapiac
Választás 2018: Az internet népe Tom Hanks-re, Bill Gates-re és Alföldi Róbertre bízná az ország irányítását
A Bónusz Brigád számára fontos a magyar internetezők véleménye, hiszen Magyarországon ez az oldal értékesíti a legtöbb élményt, kikapcsolódást és szolgáltatást. A tudatos internetezés elkötelezett támogatójaként 2017 szeptemberében útjára indította a GKI Digital szakmai közreműködésével a ″Ti mondjátok el Magyarország véleményét″ című kutatás-sorozatot. A sorozat ezúttal a 2 hét múlva esedékes országgyűlési választásokkal kapcsolatos várakozásokat, preferenciákat járja körbe.
A felmérés második részében a GKI Digital és a Bónusz Brigád a pártpolitikai preferenciáktól elrugaszkodva a hazai és külföldi hírességek között keresett alkalmasnak vélt politikai vezetőket. Az internetezők fantáziáját is igénybe vevő felmérés arra is kitért, hogy a jelenleg tűzközelben lévő politikusok közül kivel vacsoráznánk a legszívesebben és milyen élményekkel, programokkal lepnénk meg őket.
Filmszereplők: Tom Hanks az internetezők 36 százaléka szerint jó miniszterelnök lenne
1. Tom Hanks
2. Chuck Norris
3. Don Vito Corleone
4. Dwayne „A szikla” Jognson
5. Berényi Miklós
Habár az internetezők szűk harmada szerint nincs olyan filmszereplő, akire rá lehetne bízni az ország vezetését, Tom Hanks 36 százaléka szerint alkalmas lenne a feladatra (szerepre). Ez különösen azért tekinthető szép eredménynek, mert közel másfélszer annyi szavazatot kapott, mint ahány biztos kormánypárti szavazó található az internetezők között. A filmszereplők közül a második helyen Chuck Norris végzett (10%). A harmadik helyen döntetlen született Don Vito Corleone, a keresztapa és Dwayne „A szikla” Johnson között, őket az internet népének egyaránt 8-8 százaléka támogatná. Amíg a kitalált olasz maffiavezér a Fidesz-KDNP szavazói között a legnépszerűbb (10%), a pankrátorból lett színész-producer a Jobbik támogatói között örvend az átlagnál nagyobb népszerűségnek (11%).
Hazai celebek: Alföldi, mint miniszterelnök? Az internetezők szerint, igen!
1. Alföldi Róbert
2. Bödőcs Tibor
3. Pál Feri atya
4. Sebestyén Balázs
5. Kálmán Olga
A hazai ismert emberek közül az internetezők csaknem harmada nem tudna megfelelő miniszterelnököt választani, a többiek véleménye pedig meglehetően nagy szórást mutat. A legtöbben (12%) Alföldi Róbertet tudnák elképzelni az ország első embereként, őt követi Bödőcs Tibor (10%), Sebestyén Balázs (9%), Pál Feri atya (9%) és a nők közül pedig Kálmán Olga a leginkább támogatott (8%).
Alföldi Róbert a DK (25%) és az MSZP (35%) szavazói között lenne a legnépszerűbb miniszterelnök-jelölt, Bödőcsre pedig a Jobbik és az LMP támogatói szavaznának a legnagyobb arányban. Sebestyén Balázsra pedig a Momentum és a Jobbik támogatói, valamint a fiatalok szavaznának előszeretettel. Pár Feri atya pedig az amúgy a celeb-miniszterelnök gondolatától legnagyobb arányban elzárkozó Fidesz-KDNP táborban a legnépszerűbb, de LMP-s szavazók is támogatnák. Kálmán Olgát az MSZP-PM, DK és LMP szavazók támogatnák a legnagyobb arányban.
Külföldi üzleti szereplők: Zuckerbergre 2 százalékkal többen szavaznának, mint Alföldire
1. Bill Gates
2. Elon Musk
3. Mark Zuckerberg
4. Soros György
5. Warren Buffet
Talán még relevánsabb felvetés a gyakran politikai kérdésekben is állást foglaló üzleti szereplők közül miniszterelnököt választani. Az ismertebb külföldi üzletemberek közül a választók két harmada tudna megfelelő vezetőt találni, a legnépszerűbb jelölt pedig Bill Gates lenne, akire a magyar internetezők 25 százaléka szavazna, szintén túlszárnyalva ezzel a kormánypárt biztos szavazóinak teljes bázisát (!). A második legnépszerűbb jelölt Elon Musk lenne, őt összességében az internetezők 16 százaléka támogatná, de minden negyedik férfi és minden harmadik 30 év alatti is rá szavazna. A harmadik helyen Mark Zuckerberg végezne 14 százalékkal, őt legnagyobb arányban a nők, valamint a DK és az LMP szavazói támogatnák. A dobogóról ugyan lecsúszott, de az ellene folyó propagandahadjárat ellenére szép eredménynek tűnik Soros György 7 százaléka is.
Ez főleg annak köszönhető, hogy minden ötödik DK-s szavazó voksolna mellette, de mindenképp említésre méltó, hogy amellett, hogy a Fidesz szavazók fele senkit sem tudna választani a külföldi üzletemberek közül, 1 százalékuk szerint Soros igenis jó vezető lenne.
Magyar üzleti szereplők: Csányi a legnépszerűbb
1. Csányi Sándor
2. Gattyán György
3. Demján Sándor
A magyar üzletembereket még a külföldieknél is kevésbé tudnák miniszterelnökként elképzelni a magyar választók, 3-ból 2 internetező szerint a leggazdagabb magyarok közül senki sem lenne alkalmas az ország vezetésére.
Ha mégis győztest kéne hirdetni, 15 százalékkal Csányi Sándor lenne a befutó, elsősorban a Fidesz-KDNP szimpatizánsok körében elért 26 százalékának köszönhetően. Második helyen 8 százalékkal Gattyán György végezne, akit főleg az ellenzéki pártok hívei támogatnának, az LMP szavazók 18 százalékán kívül a DK (12%) és a Jobbik szavazói is (12%).
A kategória érdekessége, hogy míg a celebek és külföldi üzletemberek közül a Fidesz-KDNP szavazói közül tudnának a legkevesebben megfelelő miniszterelnököt választani, a hazai üzleti szereplők esetében fordul a kocka, és pont a kormánypárti szavazók támogatnának a legnagyobb arányban egy, a gazdasági élet területén is aktív vezetőt.
Ha mi választottunk volna, Hillary Clinton lenne az Egyesült Államok elnöke
A magyar internetezők az amerikai elnökválasztás során teljesen más eredményt hoztak volna ki: a magyarok 43-19 százalék arányban Hillary Clintont választották volna meg az Egyesült Államok elnökének.
Hillary népszerűsége egyértelműen jóval nagyobb a női internetezők körében (47%), miközben a kormánypárti szavazók körében a Trump támogatók kerültek többségbe. Ellenzéki oldalon (MSZP-DK-LMP) Hillary lett volna a befutó, támogatottsága a pártok szimpatizánsai körében 72-82 százalék között mozog.
Az internetezők 67 százaléka szeretne közvetlen elnökválasztást Magyarországon is
Habár a köztársasági elnököt jelenleg a parlament választja a pártok által delegált jelöltek közül és Áder János tavaly meghosszabbított mandátuma csak 2022-ben jár majd le, arról is megkérdeztük az internetezőket, hogy mit szólnának, ha itthon is közvetlenül a választópolgárok döntenének az államfő személyéről. A többség (67%) szívesen szavazna közvetlenül a köztársasági elnök személyéről, de konkrét személyt csak minden negyedik internetező tudna megnevezni. A legtöbben a jelenlegi államfőt, Áder Jánost javasolnák, de sokan vannak azok is, akik Orbán Viktornak a kormányfői pozíció mellett az államfői tisztséget is odaadnák. A harmadik legtöbbet említett jelölt pedig Majtényi János, őt feltehetően többségében a jelenlegi ellenzék szavazói támogatnák.
Tanfolyamra küldenénk a politikusokat
Az adatfelvételt támogató Bónusz Brigád okán természetesen adódott a kérdés, hogy vajon az internetezők milyen élménnyel lepnék meg kedvenc politikusukat? A legtöbben (a megkérdezettek egy harmada) legszívesebben valamilyen tanfolyamra fizetnék be kedvenc politikusaikat. A rövid kurzusok sokszor kikapcsolódást is jelentenek, de lehet, hogy sokan inkább a megszerezhető tudás reményében ajándékoznának tanfolyamot.
A második legnépszerűbb kategória az élmény, a szavazók 18 százaléka ajándékozna valamilyen izgalmas időtöltést kedvenc politikusának. Hasonló arányban választanának az internetezők az egészség kategóriából ajándékot, ez a kategória főleg a Fidesz szimpatizánsai között népszerű, talán ők aggódnak legjobban idősödő politikusaik egészségéért.
Az utazás és az étel-ital kategória egyaránt az internetezők 13 százaléka szerint lenne megfelelő ajándék, az előbbi az MSZP-PM szavazók, a talán kevésbé fantáziadús vendéglátóipari élmény pedig a DK szavazói körében a legnépszerűbb ötlet. A szépség kategória messze az utolsó helyen végzett, ami nem csoda, hiszen kevés az a magyar politikus, aki a főleg nőkre specializálódott ajánlatokat élvezhetné.
Orbánt látná vendégül a legtöbb internetező
Az ajándékba adott élményeken kívül arra is kíváncsiak voltunk, hogy melyik miniszerelnök-jelöltet hívnák meg otthonukba vacsorázni a legtöbben. Az internetezők két ötöde egyik jelöltet sem látná szívesen, de csaknem 10 szézalékuk az összes jelöltet szívesen látná.
Összességében Orbánt az internetezők 20 százaléka hívná meg otthonába, az ellenzéki jelöltek közül pedig Szél Bernadettet látnák szívesen a legtöbben, az internetezők 9 százaléka vendégelné meg az LMP jelöltjét. A pártok támogatói közötti határozott választóvonalakat jól érzékelteti, hogy a biztos pártválasztók többsége kizárólag preferált pártjának jelöltjét hívná meg otthonába. Ezt a szigorú elhatárolódást árnyalja valamelyest a DK és az MSZP-PM szavazótábora, akik közül minden hetedik szavazó másik párt miniszterölnek-jelöltjét is szívesen vendégül látná otthonában.
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.