Kövess minket!

Médiapiac

Varga Attila Sixx: „Az életünk színtere a virtuális világ lett”

A mai magyar média egyik legmarkánsabb hangvételű televíziós szakújságírója, Varga Attila, alias Sixx szerint a járvány igazán nagy vesztesei a sportcsatornák lesznek, de a válság hatására a két nagy kereskedelmi csatorna vezetőinek is meg kell majd találniuk a menekülőutakat. De milyen átrendeződés várható a médiapiacon, hogyan alakulnak át a fogyasztási szokások, és mennyire került veszélybe az újságírók megélhetése?

Hogyan alakul át a televíziózás a koronavírus-járvány hatására?

Tegyük fel, hogy tudom a választ a kérdésre. Miért árulnám el, mikor tisztában vagyok vele, hogy a televíziótársaságok igen sokat fizetnének érte? Valójában nem tudom, mi fog történni. Senki sem tudja, a jelenlegihez hasonló helyzettel még nem álltunk szemben. Így jó ideig ez a kérdéskör fogja meghatározni a médiapiaci szereplők gondolatait, és még a legbátrabb szakértők is csak óvatos becsléseket lesznek képesek megfogalmazni.

Mindenki azzal számol, hogy a csatornák nézettsége emelkedni fog, a kevesebb hirdetés miatt ugyanakkor csökkennek majd a társaságok bevételei. Milyen hatása lesz a járvány miatt kialakuló gazdasági válságnak a televíziók idei költségvetésére?

Összetett a kérdés. Minden épeszű cég, amikor racionalizálni kénytelen a költségeit, vagy még rosszabb helyzetbe kerül, nem elsősorban a munkatársakon, az alapanyagokon vagy a logisztikán fog spórolni, hanem a marketingen, a reklámon. Ha visszaemlékezünk, a 2008-ban kirobbant világválság hatására olyan mértékben zuhant be a reklámpiac, amire előtte nem láttunk példát. A cégeknek viszont mindig érdekükben áll majd, hogy eladják a termékeiket, szolgáltatásaikat, ezért kénytelenek lesznek reklámozni. Bizonyos értelemben az egész gazdasági berendezkedésünk arra épül, hogy a jó bornak is kell cégér. És bizony azok, akik jól jönnek majd ki a válságból, olyan platformot fognak választani, ahol a megjelenésük a legtöbb potenciális vásárlót érheti el.

Azt gondolom, hogy a reklámköltések csökkenése a két legnagyobb kereskedelmicsatorna-csoportot, az RTL-t és a TV2-t nem fogja igazán húsba vágóan érinteni, szemben a második vagy harmadik vonalbeli társaságokkal, amelyeknek akár a megszűnésüket is eredményezheti.

A járvány igazi nagy vesztesei a sportcsatornák, az élő közvetítések megszűnése komolyan veszélyezteti a létüket. Mit gondolsz, meddig ültethetők le az élő sportmérkőzések helyetti ismétlésekkel a nézők a képernyők elé?

Semeddig. A sportcsatornák nézettsége a nullára zuhant vissza. Ki akarná újra megnézni az 1986-os mexikói labdarúgó-világbajnokságot vagy akár a 2018-as oroszországit, főleg, hogy az utóbbin nem is voltak olyan jó meccsek? Sajnos nem úgy néz ki, hogy Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban rendeznek idén bajnokságot, és nem hiszem, hogy akár a német, akár az angol beindulna, mondjuk májusban. De más sportágak rendezvényeire sem nagyon fognak az emberek húszezres nagyságrendben jegyet váltani. Minden olyan tévécsatornát, illetve műsort, amely arra építi a közönségét, hogy általuk a néző egy adott közösségi élmény részese, nagyon rosszul érinti a vírus. Szerintem az olimpia után a Forma–1 idei szezonját is el fogják halasztani, nem látom az országok hajlandóságát az utazó cirkusz befogadására. És ha így lesz, az ismétlésekre nem nagyon lehet majd reklámidőt értékesíteni.

Sorra jelentik be a csatornák, hogy leállnak bizonyos műsorok, sorozatok forgatási munkálatai. Mi várható a döntések nyomán az őszi televíziós időszakban?

Attól függ, meddig tart a koronavírus hatása. Ha azt nézem, ahogy az egész nemzetközi hoppáré egy-két témába vágó cikkel kezdődött, ma pedig ott tartunk, hogy a Netflix minden országban leállította a forgatásokat, nem számítok kedvező fordulatra. A magyar sorozatok munkálatai első körben két hétre szakadtak félbe, ezt a döntést hozta meg a Drága örökösök, a Mintaapák, a Jóban rosszban, majd a Barátok közt stábja is. Szerintem a műteremben felvett, épített díszletben játszódó sorozatoknál egészen biztosan nem fognak kockáztatni a következő hetekben, hónapokban, mert ott egy légtérben legalább nyolcvan ember tartózkodik, így a napi szériák gyártói nagy problémával állnak szemben. Az RTL Klub két új sorozatának, a Mellékhatásnak és az Apatigrisnek, valamint a TV2 Egyszer volt Budán Bödör Gáspár című sorozatának a forgatása már korábban befejeződött, így nem maradunk fikciós epizódok nélkül. De mi lesz a nagyszabású show-műsorokkal, mint az X-Faktor vagy a Sztárban sztár, amelyek nem működnek közönség nélkül? Már régen válogatni kellene a szereplőket, így ezek sorsa kétséges. Az is kérdés, miben találják meg a csatornák a menekülőutakat.

Sokak szerint a műsorok ismétlésében.

Ha nyár végéig elhúzódik a járvány, ősszel nem nagyon lesz új produktum a csatornákon, kivéve azokat, amiket már felvettek: Cápák között, Bezár a bazár! stb. Azért az látszik, hogy legalább igyekeznek kihozni a helyzetből, amit lehet. Például a TV2 közelmúltban bejelentett, kvázi a Szelfi mintájára kitalált, #maradjotthon című főműsoridős dokurealityje nagyon jó kezdeményezés. Azt azonban nem tudom, mire lesz elég. Egy kis gyógyír lehet a kínra mindkét csatornának, hogy mind a Survivor, mind az Ázsia Expressz felvételeit elhalasztották, ami nagyságrendileg milliárd forintos megtakarítást jelent.

Milyen átrendeződés várható a médiapiacon? Még inkább áthelyeződik a súly az online térfélre?

Egyértelműen ez a helyzet, a járvány csak felerősítette a hatást.

A hihetetlen iramban növekvő internetes forgalomnak mennie kell valahova, nem nézhet mindenki pornót, még akkor sem, ha a szolgáltatók sorra jelentik be, hogy már a prémium tartalmaikat is ingyen teszik elérhetővé, hogy kielégítsék az igényeket.

Varga Attila Sixx (Fotó: Szász Barna)
Varga Attila Sixx (Fotó: Szász Barna)

Egyes vélemények szerint gyökeresen át fognak alakulni a fogyasztási szokások: az emberek kevesebbet mennek majd társaságba, többet fognak a virtuális térben tartózkodni.

Az életünk színtere a virtuális világ lett. Generációfüggő, hogy ki milyen mértékben éli az életét online. Egy idős embertől nem lehet elvárni, hogy változtasson a berögzült szokásain, ő, ha akar, mindennap lemegy az újságárushoz, és megveszi a sportújságot. Ez nem fog változni. Bizonyos rétegek azonban csökkentik majd a személyes interakciókat, főleg a fiatalabb generáció tagjai, akik számára eleve természetesebb az erős online jelenlét. Izoláltabban fogunk élni.

Ha regényt vagy novellát kellene írnom a jövőről, egészen biztosan úgy kezdeném, hogy mivel az emberek egyre távolabb akartak élni egymástól, és aki tehette, egy erdő közepére költözött, ahol egy csőre töltött fegyverrel várta az esetleges betolakodókat, megszűntek a lakótelepek. De szerencsére még nem tartunk itt.

Lemondták az Eurovíziós Dalfesztivált, és sorra maradnak el a nagy nemzetközi fesztiválok, koncertturnék is. Szerinted milyen átalakulás várható a járvány lecsengése után a szórakoztatóiparban?

Az év a rendezvényszervezőknek maga lesz a borzalom, már most rémes a helyzet, pedig a java még hátravan. Senki nem meri kimondani, hogy elmaradnak a nyári fesztiválok, de szerintem ez csupán idő kérdése. Eddig csak a Glastonburyt mondták le, amelynek a szervezői – ahogy nálunk a Szigetéi – egy év kimaradást túl fognak élni, a kicsik viszont nem valószínű. Ráadásul mindez új, eddig ismeretlen helyzet elé állítja az előadóművészeket is. Gondoljunk bele, a Tankcsapda élő internetes koncertjét harmincötezer ember követte egy időben. Sorra születnek meg a szemünk előtt az új műfajok, ami talán az egyetlen pozitív hozadéka ennek a nyavalyának a médiapiacon. Ahhoz, hogy az énekesek, zenészek, színészek az eddigiektől eltérő, interaktívabb típusú munkákat is el tudjanak végezni akár otthonról, a fejlesztőknek is szükséges gőzerővel dolgozniuk.

És ezekért az erőfeszítésekért a közönség hálás lesz, mert bár könnyen felejtenek, arra pontosan emlékezni fognak, hogy melyik színész olvasott mesét a gyerekének, amikor ő nem volt rá képes, vagy melyik zenész szórakoztatta egy webkamerán keresztül, amikor nem léphetett ki az utcára, hogy élőben megnézhesse.

A járvány gazdasági következményei hatalmas kiesést jelentenek a filmszakmában dolgozóknak is. Hogyan lesz képes átvészelni ezt az időszakot a magyarországi filmes ipar?

Ebből a szempontból szerencse, hogy Magyarországon lehetetlen állami támogatás nélkül filmet forgatni; bár leálltak a munkálatok, az állam bácsi, majd a Magyar Filmintézet által odaítélt támogatások nem tűnnek el. Amint normalizálódik majd a helyzet, be fognak indulni a forgatások. A kérdés az, hogyan vészeli át a szakma a következő három-négy hónapot, ami alatt semmi munkája nincs, hiszen a filmes szakemberek az esetek 90 százalékában projektekre szerződnek. Mi nem vagyunk abban a helyzetben, mint az angolok, ahol a miniszterelnök bejelentette, hogy bizonyos szektorokban a fizetés 80 százalékát átvállalja az állam havonta fejenként maximum 2500 fontig. Lehet, mi leszünk a nagy „futárország”. Tudok olyan reklámcégről, ahol a vezetés úgy döntött, hogy másnaptól átállnak, és futárcégként működnek tovább, mert valamiből ki kell termelni a fizetéseket. A cégek segíteni fognak a munkavállalóiknak, de lesznek kárvallottak. Ki kell tartani, mert amint újra beindul majd az élet, hirtelen eszméletlen sok szakemberre lesz szükség, a Netflixnek például legalább hat stábra, hogy behozza a lemaradást.

Több magazin döntött úgy, hogy az aktuális számát digitálisan olvasható formában is elérhetővé teszi, mások bejelentették, idén már nem jelentkeznek print kiadvánnyal. Milyen hatással lesz a válság a nyomtatott lapok piacára?

Magyarországon teljesen értelmetlen printpiacról beszélni, ameddig a politika a legerősebb piacbefolyásoló tényező. A nálunk kialakult helyzethez hasonlóra a világnak csak az olyan elmaradott vagy annak tartott országaiban van példa, mint Türkmenisztán vagy a Fülöp-szigetek. Egészséges demokráciákban, mint Svájc vagy Ausztria, ilyen nincs, pedig ha nagyon akarom, a magyar lappiacot leginkább ezen országokéval lehet összehasonlítani.

Mindkét piac kisebb a miénknél, mégis érdekes megnézni, hogy amíg Ausztriában minden tartományban van két politikai napilap, illetve három központi, addig nekünk van egy Népszavánk és egy Magyar Nemzetünk. Ez mindent elmond a magyar lappiacról.

Varga Attila Sixx (Fotó: Szász Barna)
Varga Attila Sixx (Fotó: Szász Barna)

A magyar politikai lapok piaca alapból óriási hátránnyal indult el a rendszerváltás után azáltal, hogy az újságok az addig is használt márkanévvel kerültek a standokra. Az, aki tudta, hogy a Népszabadság a kommunista párt lapja volt, nem tudott elvonatkoztatni ettől. És noha volt egy felfutó időszak az 1990-es végéig, utána a lapok beleálltak a földbe, ami pedig most van, arról nem érdemes sokat beszélni. Persze az is más, hogy a KESMA alá tartozó propagandalapok mit írnak, vagy mit nem. A mellettük még működő és függetlennek tekinthető napilapokat, a Blikket, esetleg a Népszavát, a hetilapok közül a Magyar Narancsot, a HVG-t és a Magyar Hangot veszik az emberek, de tartja magát a Nők Lapja és egyes bulvárlapok is.

A havilapok speciális helyzetben vannak, mert egy igényesen kialakított, albumszerű kiadványt az ember szívesen vesz a kezébe. Én magam például rengeteg mindent olvasok e-bookon, az interneten, de amit szeretek, azt megvásárolom fizikai valójában. A tartalmasabb dolgokra szükség van, de az biztos, hogy még inkább specializálódni fognak, olyan témák felé fordulnak, amelyek feldolgozása időigényesebb, a napi pörgésben nehezebb. Ha valami exkluzív, különleges, máshol nem elérhető, akkor megveszik. Nehezen, de meg lehet találni a piaci rést. A vicc az, hogy ezeket a médiumokat is online fogják reklámozni.

Mennyire került veszélybe az újságírók megélhetése?

Abszolút. Azok, akik jobb lapoknál dolgoznak, alkalmazotti státuszban vannak, de azért vannak szép számmal katás újságírók és fotósok is, akiknek a havonta befizetendő ötvenezer forint igenis problémát jelent manapság, legalább annyira, mint a szerencsejáték-iparban dolgozóknak. Ez az anyagi kár.

De ne felejtsük el, hogy van egy másik veszélyforrás is, a koronavírus-törvény. Ha elfogadják, sárba tiporják a szólásszabadságot, onnantól pedig bármilyen cikkre rásüthetnek bármit. A lehetőség a kezükben van, ez nyilvánvaló.

Végignéztem a köztelevízió propagandatévévé alakítását, az Origo ellehetetlenítését, a Népszabadság beszántását, a vidéki lappiac bekebelezését, majd a KESMA létrejöttét, de nem tartom valószínűnek, hogy a kormány azzal akarna foglalkozni egy vírusjárvány közepén, hogy adott szerkesztőségekhez kommandósokat küldjenek egy számukra kedvezőtlen hangvételű írás miatt. A szerkesztőségek nagy része meg egyébként is home office-ra állt át.

Milyen kihívásokkal kerülsz szembe te magad?

Elképesztően sokat dolgozunk az Indexnél, hogy minél szélesebb körű tájékoztatást adhassunk az embereknek. Külön koronavírus-ügyeletünk van, amelyben csak a délelőtti műszakban négyen foglalkoznak a járvánnyal kapcsolatos történésekkel, anyagokkal, de ha szükséges, a többi rovat szerzői is besegítenek. Nekem is van hetente két nyolcórás ügyeletem, pedig sem belpolitikai, sem gazdasági szakértő nem vagyok.

Nagyon komolyan vesszük, hogy ebben a helyzetben otthon kell maradni. Nekem nem okoz gondot, szeretek itthonról dolgozni. A feleségemmel debreceniek vagyunk, a rokonságunk ott él, így lényegében eleve mindketten önkéntes izolációban vagyunk. Megszoktuk. Persze egy idő után agyamra mennek dolgok, olyankor kimegyek a gangra, elszívok egy cigarettát, vagy kettőt, és minden rendben van. A legközelebbi kisbolt a szomszéd lépcsőházban van, ahogy kimegyek a kapun, másfél méter balra. Nincs gond.

Médiapiac

Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt

Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.

Közzétéve:

Flickr

Az uniós bizottság közleménye szerint

az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.

Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.

Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.

Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.

A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.

Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy

az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.

A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.

Kiemelték, hogy

2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.

A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.

Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni

– írták.

Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.

Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.

Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.

Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.

A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)

– tették hozzá.

Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.

A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.

A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.

A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat

Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.

A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.

A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.

A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.

Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom