Kövess minket!

Médiapiac

Varga Attila Sixx: „Az életünk színtere a virtuális világ lett”

A mai magyar média egyik legmarkánsabb hangvételű televíziós szakújságírója, Varga Attila, alias Sixx szerint a járvány igazán nagy vesztesei a sportcsatornák lesznek, de a válság hatására a két nagy kereskedelmi csatorna vezetőinek is meg kell majd találniuk a menekülőutakat. De milyen átrendeződés várható a médiapiacon, hogyan alakulnak át a fogyasztási szokások, és mennyire került veszélybe az újságírók megélhetése?

Hogyan alakul át a televíziózás a koronavírus-járvány hatására?

Tegyük fel, hogy tudom a választ a kérdésre. Miért árulnám el, mikor tisztában vagyok vele, hogy a televíziótársaságok igen sokat fizetnének érte? Valójában nem tudom, mi fog történni. Senki sem tudja, a jelenlegihez hasonló helyzettel még nem álltunk szemben. Így jó ideig ez a kérdéskör fogja meghatározni a médiapiaci szereplők gondolatait, és még a legbátrabb szakértők is csak óvatos becsléseket lesznek képesek megfogalmazni.

Mindenki azzal számol, hogy a csatornák nézettsége emelkedni fog, a kevesebb hirdetés miatt ugyanakkor csökkennek majd a társaságok bevételei. Milyen hatása lesz a járvány miatt kialakuló gazdasági válságnak a televíziók idei költségvetésére?

Összetett a kérdés. Minden épeszű cég, amikor racionalizálni kénytelen a költségeit, vagy még rosszabb helyzetbe kerül, nem elsősorban a munkatársakon, az alapanyagokon vagy a logisztikán fog spórolni, hanem a marketingen, a reklámon. Ha visszaemlékezünk, a 2008-ban kirobbant világválság hatására olyan mértékben zuhant be a reklámpiac, amire előtte nem láttunk példát. A cégeknek viszont mindig érdekükben áll majd, hogy eladják a termékeiket, szolgáltatásaikat, ezért kénytelenek lesznek reklámozni. Bizonyos értelemben az egész gazdasági berendezkedésünk arra épül, hogy a jó bornak is kell cégér. És bizony azok, akik jól jönnek majd ki a válságból, olyan platformot fognak választani, ahol a megjelenésük a legtöbb potenciális vásárlót érheti el.

Azt gondolom, hogy a reklámköltések csökkenése a két legnagyobb kereskedelmicsatorna-csoportot, az RTL-t és a TV2-t nem fogja igazán húsba vágóan érinteni, szemben a második vagy harmadik vonalbeli társaságokkal, amelyeknek akár a megszűnésüket is eredményezheti.

A járvány igazi nagy vesztesei a sportcsatornák, az élő közvetítések megszűnése komolyan veszélyezteti a létüket. Mit gondolsz, meddig ültethetők le az élő sportmérkőzések helyetti ismétlésekkel a nézők a képernyők elé?

Semeddig. A sportcsatornák nézettsége a nullára zuhant vissza. Ki akarná újra megnézni az 1986-os mexikói labdarúgó-világbajnokságot vagy akár a 2018-as oroszországit, főleg, hogy az utóbbin nem is voltak olyan jó meccsek? Sajnos nem úgy néz ki, hogy Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban rendeznek idén bajnokságot, és nem hiszem, hogy akár a német, akár az angol beindulna, mondjuk májusban. De más sportágak rendezvényeire sem nagyon fognak az emberek húszezres nagyságrendben jegyet váltani. Minden olyan tévécsatornát, illetve műsort, amely arra építi a közönségét, hogy általuk a néző egy adott közösségi élmény részese, nagyon rosszul érinti a vírus. Szerintem az olimpia után a Forma–1 idei szezonját is el fogják halasztani, nem látom az országok hajlandóságát az utazó cirkusz befogadására. És ha így lesz, az ismétlésekre nem nagyon lehet majd reklámidőt értékesíteni.

Sorra jelentik be a csatornák, hogy leállnak bizonyos műsorok, sorozatok forgatási munkálatai. Mi várható a döntések nyomán az őszi televíziós időszakban?

Attól függ, meddig tart a koronavírus hatása. Ha azt nézem, ahogy az egész nemzetközi hoppáré egy-két témába vágó cikkel kezdődött, ma pedig ott tartunk, hogy a Netflix minden országban leállította a forgatásokat, nem számítok kedvező fordulatra. A magyar sorozatok munkálatai első körben két hétre szakadtak félbe, ezt a döntést hozta meg a Drága örökösök, a Mintaapák, a Jóban rosszban, majd a Barátok közt stábja is. Szerintem a műteremben felvett, épített díszletben játszódó sorozatoknál egészen biztosan nem fognak kockáztatni a következő hetekben, hónapokban, mert ott egy légtérben legalább nyolcvan ember tartózkodik, így a napi szériák gyártói nagy problémával állnak szemben. Az RTL Klub két új sorozatának, a Mellékhatásnak és az Apatigrisnek, valamint a TV2 Egyszer volt Budán Bödör Gáspár című sorozatának a forgatása már korábban befejeződött, így nem maradunk fikciós epizódok nélkül. De mi lesz a nagyszabású show-műsorokkal, mint az X-Faktor vagy a Sztárban sztár, amelyek nem működnek közönség nélkül? Már régen válogatni kellene a szereplőket, így ezek sorsa kétséges. Az is kérdés, miben találják meg a csatornák a menekülőutakat.

Sokak szerint a műsorok ismétlésében.

Ha nyár végéig elhúzódik a járvány, ősszel nem nagyon lesz új produktum a csatornákon, kivéve azokat, amiket már felvettek: Cápák között, Bezár a bazár! stb. Azért az látszik, hogy legalább igyekeznek kihozni a helyzetből, amit lehet. Például a TV2 közelmúltban bejelentett, kvázi a Szelfi mintájára kitalált, #maradjotthon című főműsoridős dokurealityje nagyon jó kezdeményezés. Azt azonban nem tudom, mire lesz elég. Egy kis gyógyír lehet a kínra mindkét csatornának, hogy mind a Survivor, mind az Ázsia Expressz felvételeit elhalasztották, ami nagyságrendileg milliárd forintos megtakarítást jelent.

Milyen átrendeződés várható a médiapiacon? Még inkább áthelyeződik a súly az online térfélre?

Egyértelműen ez a helyzet, a járvány csak felerősítette a hatást.

A hihetetlen iramban növekvő internetes forgalomnak mennie kell valahova, nem nézhet mindenki pornót, még akkor sem, ha a szolgáltatók sorra jelentik be, hogy már a prémium tartalmaikat is ingyen teszik elérhetővé, hogy kielégítsék az igényeket.

Varga Attila Sixx (Fotó: Szász Barna)
Varga Attila Sixx (Fotó: Szász Barna)

Egyes vélemények szerint gyökeresen át fognak alakulni a fogyasztási szokások: az emberek kevesebbet mennek majd társaságba, többet fognak a virtuális térben tartózkodni.

Az életünk színtere a virtuális világ lett. Generációfüggő, hogy ki milyen mértékben éli az életét online. Egy idős embertől nem lehet elvárni, hogy változtasson a berögzült szokásain, ő, ha akar, mindennap lemegy az újságárushoz, és megveszi a sportújságot. Ez nem fog változni. Bizonyos rétegek azonban csökkentik majd a személyes interakciókat, főleg a fiatalabb generáció tagjai, akik számára eleve természetesebb az erős online jelenlét. Izoláltabban fogunk élni.

Ha regényt vagy novellát kellene írnom a jövőről, egészen biztosan úgy kezdeném, hogy mivel az emberek egyre távolabb akartak élni egymástól, és aki tehette, egy erdő közepére költözött, ahol egy csőre töltött fegyverrel várta az esetleges betolakodókat, megszűntek a lakótelepek. De szerencsére még nem tartunk itt.

Lemondták az Eurovíziós Dalfesztivált, és sorra maradnak el a nagy nemzetközi fesztiválok, koncertturnék is. Szerinted milyen átalakulás várható a járvány lecsengése után a szórakoztatóiparban?

Az év a rendezvényszervezőknek maga lesz a borzalom, már most rémes a helyzet, pedig a java még hátravan. Senki nem meri kimondani, hogy elmaradnak a nyári fesztiválok, de szerintem ez csupán idő kérdése. Eddig csak a Glastonburyt mondták le, amelynek a szervezői – ahogy nálunk a Szigetéi – egy év kimaradást túl fognak élni, a kicsik viszont nem valószínű. Ráadásul mindez új, eddig ismeretlen helyzet elé állítja az előadóművészeket is. Gondoljunk bele, a Tankcsapda élő internetes koncertjét harmincötezer ember követte egy időben. Sorra születnek meg a szemünk előtt az új műfajok, ami talán az egyetlen pozitív hozadéka ennek a nyavalyának a médiapiacon. Ahhoz, hogy az énekesek, zenészek, színészek az eddigiektől eltérő, interaktívabb típusú munkákat is el tudjanak végezni akár otthonról, a fejlesztőknek is szükséges gőzerővel dolgozniuk.

És ezekért az erőfeszítésekért a közönség hálás lesz, mert bár könnyen felejtenek, arra pontosan emlékezni fognak, hogy melyik színész olvasott mesét a gyerekének, amikor ő nem volt rá képes, vagy melyik zenész szórakoztatta egy webkamerán keresztül, amikor nem léphetett ki az utcára, hogy élőben megnézhesse.

A járvány gazdasági következményei hatalmas kiesést jelentenek a filmszakmában dolgozóknak is. Hogyan lesz képes átvészelni ezt az időszakot a magyarországi filmes ipar?

Ebből a szempontból szerencse, hogy Magyarországon lehetetlen állami támogatás nélkül filmet forgatni; bár leálltak a munkálatok, az állam bácsi, majd a Magyar Filmintézet által odaítélt támogatások nem tűnnek el. Amint normalizálódik majd a helyzet, be fognak indulni a forgatások. A kérdés az, hogyan vészeli át a szakma a következő három-négy hónapot, ami alatt semmi munkája nincs, hiszen a filmes szakemberek az esetek 90 százalékában projektekre szerződnek. Mi nem vagyunk abban a helyzetben, mint az angolok, ahol a miniszterelnök bejelentette, hogy bizonyos szektorokban a fizetés 80 százalékát átvállalja az állam havonta fejenként maximum 2500 fontig. Lehet, mi leszünk a nagy „futárország”. Tudok olyan reklámcégről, ahol a vezetés úgy döntött, hogy másnaptól átállnak, és futárcégként működnek tovább, mert valamiből ki kell termelni a fizetéseket. A cégek segíteni fognak a munkavállalóiknak, de lesznek kárvallottak. Ki kell tartani, mert amint újra beindul majd az élet, hirtelen eszméletlen sok szakemberre lesz szükség, a Netflixnek például legalább hat stábra, hogy behozza a lemaradást.

Több magazin döntött úgy, hogy az aktuális számát digitálisan olvasható formában is elérhetővé teszi, mások bejelentették, idén már nem jelentkeznek print kiadvánnyal. Milyen hatással lesz a válság a nyomtatott lapok piacára?

Magyarországon teljesen értelmetlen printpiacról beszélni, ameddig a politika a legerősebb piacbefolyásoló tényező. A nálunk kialakult helyzethez hasonlóra a világnak csak az olyan elmaradott vagy annak tartott országaiban van példa, mint Türkmenisztán vagy a Fülöp-szigetek. Egészséges demokráciákban, mint Svájc vagy Ausztria, ilyen nincs, pedig ha nagyon akarom, a magyar lappiacot leginkább ezen országokéval lehet összehasonlítani.

Mindkét piac kisebb a miénknél, mégis érdekes megnézni, hogy amíg Ausztriában minden tartományban van két politikai napilap, illetve három központi, addig nekünk van egy Népszavánk és egy Magyar Nemzetünk. Ez mindent elmond a magyar lappiacról.

Varga Attila Sixx (Fotó: Szász Barna)
Varga Attila Sixx (Fotó: Szász Barna)

A magyar politikai lapok piaca alapból óriási hátránnyal indult el a rendszerváltás után azáltal, hogy az újságok az addig is használt márkanévvel kerültek a standokra. Az, aki tudta, hogy a Népszabadság a kommunista párt lapja volt, nem tudott elvonatkoztatni ettől. És noha volt egy felfutó időszak az 1990-es végéig, utána a lapok beleálltak a földbe, ami pedig most van, arról nem érdemes sokat beszélni. Persze az is más, hogy a KESMA alá tartozó propagandalapok mit írnak, vagy mit nem. A mellettük még működő és függetlennek tekinthető napilapokat, a Blikket, esetleg a Népszavát, a hetilapok közül a Magyar Narancsot, a HVG-t és a Magyar Hangot veszik az emberek, de tartja magát a Nők Lapja és egyes bulvárlapok is.

A havilapok speciális helyzetben vannak, mert egy igényesen kialakított, albumszerű kiadványt az ember szívesen vesz a kezébe. Én magam például rengeteg mindent olvasok e-bookon, az interneten, de amit szeretek, azt megvásárolom fizikai valójában. A tartalmasabb dolgokra szükség van, de az biztos, hogy még inkább specializálódni fognak, olyan témák felé fordulnak, amelyek feldolgozása időigényesebb, a napi pörgésben nehezebb. Ha valami exkluzív, különleges, máshol nem elérhető, akkor megveszik. Nehezen, de meg lehet találni a piaci rést. A vicc az, hogy ezeket a médiumokat is online fogják reklámozni.

Mennyire került veszélybe az újságírók megélhetése?

Abszolút. Azok, akik jobb lapoknál dolgoznak, alkalmazotti státuszban vannak, de azért vannak szép számmal katás újságírók és fotósok is, akiknek a havonta befizetendő ötvenezer forint igenis problémát jelent manapság, legalább annyira, mint a szerencsejáték-iparban dolgozóknak. Ez az anyagi kár.

De ne felejtsük el, hogy van egy másik veszélyforrás is, a koronavírus-törvény. Ha elfogadják, sárba tiporják a szólásszabadságot, onnantól pedig bármilyen cikkre rásüthetnek bármit. A lehetőség a kezükben van, ez nyilvánvaló.

Végignéztem a köztelevízió propagandatévévé alakítását, az Origo ellehetetlenítését, a Népszabadság beszántását, a vidéki lappiac bekebelezését, majd a KESMA létrejöttét, de nem tartom valószínűnek, hogy a kormány azzal akarna foglalkozni egy vírusjárvány közepén, hogy adott szerkesztőségekhez kommandósokat küldjenek egy számukra kedvezőtlen hangvételű írás miatt. A szerkesztőségek nagy része meg egyébként is home office-ra állt át.

Milyen kihívásokkal kerülsz szembe te magad?

Elképesztően sokat dolgozunk az Indexnél, hogy minél szélesebb körű tájékoztatást adhassunk az embereknek. Külön koronavírus-ügyeletünk van, amelyben csak a délelőtti műszakban négyen foglalkoznak a járvánnyal kapcsolatos történésekkel, anyagokkal, de ha szükséges, a többi rovat szerzői is besegítenek. Nekem is van hetente két nyolcórás ügyeletem, pedig sem belpolitikai, sem gazdasági szakértő nem vagyok.

Nagyon komolyan vesszük, hogy ebben a helyzetben otthon kell maradni. Nekem nem okoz gondot, szeretek itthonról dolgozni. A feleségemmel debreceniek vagyunk, a rokonságunk ott él, így lényegében eleve mindketten önkéntes izolációban vagyunk. Megszoktuk. Persze egy idő után agyamra mennek dolgok, olyankor kimegyek a gangra, elszívok egy cigarettát, vagy kettőt, és minden rendben van. A legközelebbi kisbolt a szomszéd lépcsőházban van, ahogy kimegyek a kapun, másfél méter balra. Nincs gond.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom