Digitális lap - Digitális lap - Digitális lap - Mediapiac.com

Az összképet tekintve eredményesen zárták a hazai sportlapkiadók az idei nyár két nagy sporteseményének, a labdarúgó-Európa-bajnokságnak és az olimpiának az időszakát. Az ekkor megjelenő napi- és hetilapjaik, különszámaik pél­dány­száma emelkedett, de nemcsak innen folyt be pluszpénz, hanem a meg­cél­zott ­hirdetőktől is.

raffai ferenc szerk@lapkiadas.hu

Alaptézis, hogy egy-egy hazai sportlapot akkor vesznek igazán sokan, ha a Fe­renc­város labdarúgócsapata sikeres itthon és külföldön egyaránt. Különösen igaz ez a Nemzeti Sportra: a statisztikai adatok sze­rint 1995 és 2004 között viszonylag magas, átlagosan 90 ezer volt az újság naponta eladott példányainak száma, igazán kiug­ró értéket viszont 1995-ben, az FTC Baj­no­kok Ligája-szereplése idején ért el a kiadvány, amikor az őszi csoportmérkőzések alatt napi szinten megközelítette, olykor meghaladta a százezer értékesített példányt is.
Természetesen akadnak olyan hasonló jellegű, közérdeklődésre számot tartó egyéb világversenyek is, amelyek anyagilag szintén „magukkal húzhatják” a sportlapokat. Ilyen például a futball-Európa-­bajnokság vagy éppen a nyári olimpia. Idén nyáron mindkettőben volt részünk, tehát lehetett rájuk építeni.
A piac kétségtelenül legnagyobb szeletét a Ringier Kiadó Kft. hasítja ki. A vállalat Sport Network csoportja fogja össze a sport témájú offline és online kiadványokat, a Nemzeti Sportot, a Képes Sportot, a Sport&Style-t, az eseti különkiadványokat, valamint a Nemzeti Sport Online és Képes Sport Online weboldalakat. „Mindkét sportesemény kapcsán célul tűztük ki az olvasók és a hirdetők igényeinek maximális kiszolgálását – mondta a tervezett stratégiáról Domán Éva Sport Network-lapigazgató. – Még jóval az események előtt önálló Nemzeti Sport-magazint jelentettünk meg, majd a rajt hetében behúzott magazinmellékletekkel, míg a Képes Sport esetében szurkolói füzettel hangoltunk mind az Eb-re, mind az olimpiára. Közvetlenül az utolsó összecsapások lefújása után pedig ­nyom­dába került az adott sportesemény összefoglalása glossy magazin formájában. Salesoldalról a rendezvények nemzetközi hirdetőit, illetve az olimpia alatt a magyar csapat kiemelt támogatóit, valamint azokat a cégeket kerestük meg, amelyek kihasználva az Eb és az olimpia hírértékét, fokozottabban kommunikáltak.”
„A Sport Network esetében már hagyo­mány, hogy a kiemelkedő eseményekre készülő termékeinkből, valamint azok felületeiből különféle csomagokat állítunk össze, és ezeket kommunikáljuk a partnerek számára. Ezek a csomagok idén nyáron is többek között egyedi kedvezményeket, továbbá speciális, rendhagyó megjelenési formákat tartalmaztak” – jegyezte meg Miczinkó Katalin, a Ringier hirdetési igazgatója azzal kapcsolatban, hogy milyen egyedi akciókkal készült a cég.
A kiadó vezető munkatársainak tájékozta­tá­sa szerint az Eb-t, illetve az olimpiát fel­vezető önálló Nemzeti Sport-magazinok (Euro 2008, Peking 2008) a terve­zettnél jobb eredményt értek el. A Képes Sport példányszáma mindkét sport­esemény alatt emelkedett, de ehhez kellett az eredményes ajándékmarketing is. Az Eb-re készült Képes Sport Fans poszter- és szurkolói magazin szintén kiugró eladási mutatóval büszkélkedhe­tett. A Nemzeti Sport esetében a pekingi olimpia az átlagos értékesítési szá­mok­hoz képest nem hozott kimagasló eredményt (a Matesz adatai szerint az átlagos értékesítettpéldány-szám 79 ezer – a szerk.), a korábbi olimpiákhoz képest a pél­dány­szám-növekedés mértéke elmaradt a tervezettől.
Buzgó József főszerkesztő szerint a Nemzeti Sport mindenkori példányszáma erősen függ az eredményességtől. Az olimpiákon, a világ- és Európa-bajnokságokon elért ki­emel­kedő magyar sportsikerek rendre jelen­tős emelkedést generálnak. Ha az olim­pia első három napján nyertünk volna leg­alább egy aranyat, akkor annak az olimpia teljes ideje alatt számottevő hatása lehetett volna a lap példányszámaira. A férfi vízilabdázók utolsó napi sikere némileg koz­me­ti­káz­ta az eredményeket.
Ami a hirdetési oldalt illeti, Miczinkó Katalin tájékoztatása szerint legaktívabban a nagy, nemzetközi támogatók, valamint a magyar olimpiai csapat kiemelt, gyémánt és arany fokozatú, illetve az egyes sportolók egyéni szponzorai jelentek meg a Sport Network különféle termékeiben, többek között a T-Mobile, az E.ON, a Samsung, a MOL, a Vodafone és a Pannon. A Ringier hirdetési igazgatója konkrét árbevételi számokat nem közölt, annyit azonban elárult: „Az ese­ményekhez kötődő kommunikáció ilyen esetekben általában pluszbevételt jelent a bázishirdetők ezen időszakokra jellemző általános költéséhez képest, ez most is így volt az összes termékünknél.”
Miczinkó Katalin úgy véli, sohasem lehet azt mondani, hogy a piac teljesen telített; sőt, folyamatos mozgásban van: aki most hirdetett, lehet, hogy jövőre kevésbé lesz aktív, ugyanakkor olyan partnereket, akik esetleg még nem hirdettek sikeresen, meg lehet győzni. A Ringier az eredményeket tekintve sikeresen tud alkalmazkodni a változó piaci igényekhez.
Az óriás mellett jelen lévő kis kiadónak, a Sztársport Lapkiadó Kft.-nek két terméke van, az azonos nevű Sztár Sport hetilap és a havi megjelenésű Sztár Sport Extra. Gelley István lap- és hirdetési igazgató azzal a meglepő kijelentéssel kezdte, hogy számukra ez a nyár valójában csak „egy­eseményes” volt, csupán a futball-kontinensbajnokságra volt érdemes fókuszálni. „A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, eladásban és hirdetési bevételben nem jelent semmilyen pluszt az olimpia. Itt naponta vannak események, ezekre nagyon nehéz egy héttel később úgy reagálni, hogy még szolgálhassunk érdemi információval, mondanivalóval – magyarázta Gelley István. – A másik fő ok: fiatal olvasótáborunkat döntően a külföldi sztárok, főleg a futball­csillagok érdeklik. Itthon pedig nemhogy jelentős foci-, de sportoló sztárok sincsenek. Amíg David Beckham Európában játszott, szinte minden héten el lehetett adni vele a lapot. Míg például a kajakos Kovács Katalin csupán az olimpia utáni két hétben érdekes, utána már nem.”
A kiadó tájékoztatása szerint a Sztár Sport heti átlagos értékesí­tett­példány-száma 20–25 ezer körül mozog, az Eb hónapjában, júniusban ez körülbelül húsz százalékkal növekedett. „De hogy a hirdetési bevételek ebben az időszakban hogyan alakultak, nem tudom megmondani. Egyrészt adatot nem szívesen szolgáltatok ki, másrészt mi éves szintű kimutatást készítünk, és 2008-nak még nincs vége” – jegyezte meg Gelley István.
Annyit viszont elárult, hogy ugyanazokkal az állandó és stabil hirdetési partnerekkel (Nike, Adidas, T-Mobile) dolgoztak együtt, mint a korábbi esztendőkben. „Az év elején közzétettünk egy Eb és egy olimpiai hirdetési blokkot a cégek számára, de más reklámozókat ez nem nagyon érdekelt. Csak a régiek maradtak, akik amúgy is tudják, hogy mit várhatnak a laptól. Persze nagy csodát nem lehetett várni, számunkra jóformán ez a három vállalat jelenti a hir­detési piacot. Ôk persze nemcsak ilyen időszakban, hanem egyébként is szívesen használják a Sztár Sportot. A kérdés az, a többiek miért nem élnek a lehetőséggel, hiszen a lap által egy aktív, fiatal, márkahű célcsoportot lehet elérni.”