Hirdetés
2008. 10. szám
Reklámpiaci tendenciák, 2008. I. fél év
Európa számos országában csökken, Magyarországon már nő a reklámköltés
A TNS Media Intelligence listaáron mért adatai szerint 2008 első fél évében Magyarországon 9,5 százalékkal nőtt a reklámköltés. Ugyanebben az időszakban a növekedés Lengyelországban 16,5, Dániában pedig 2,1 százalék volt, míg Spanyolországban 6,5 százalékos csökkenést regisztráltak.
karády mariann szerk@lapkiadas.hu
Hazánkban a legnagyobb mértékű növekedést – hasonlóan az előző esztendőkhöz – az internet realizálta. Az idei első fél évben a hirdetők 44 százalékkal költöttek többet a világhálón, mint 2007 azonos időszakában. Szintén jelentősen, 28 százalékkal gyarapodott a kábeltelevíziók listaáras reklámbevétele, de nagy, 20 százalékot meghaladó többletet produkáltak a rádiócsatornák is. A köztéri (óriásplakát és citylight) szereplők bevétele 9, a nyomtatott sajtó klasszikus hirdetésekből származó bevétele pedig közel 6 százalékkal emelkedett, miközben a három földi sugárzású televíziócsatorna reklámszpotokból befolyó bevétele a teljes piac átlagánál kisebb mértékben nőtt.
Az élelmiszerszektor hirdetői alaposan visszafogták költéseiket az országos televíziókban és a köztéren, de a tavaly első félévinél jóval nagyobb súllyal jelentek meg a folyóiratokban, a rádiókban, az interneten és a kábeltévékben.
A szépségápolás ágazatának reklámkiadásai nemcsak az országos televíziókban és a közterületen, hanem a rádióban is csökkentek, a folyóiratok, a kábelcsatornák és az internet viszont jóval nagyobb bevételt könyvelhetett el ebből a szegmensből, mint az előző év január– júniusában.
Változó hangsúlyok
A pénzintézeti szektor hirdetői legnagyobb mértékben a világhálón, de a magazin- és a televíziós piacon is jelentősen növelték költéseiket, míg a napilapoknál a 2007. első félévivel azonos, a köztéri szereplőknél pedig jóval kisebb összeget hagytak. A közlekedés ágazatának hirdetői éppen a magazinpiacon vágták vissza – majdnem 20 százalékkal – a büdzséjüket. Az idei év első felében a rádióra, a közterületre és az internetre koncentráltak, itt
a listaáras növekedés igen jelentős volt.
A napilapok bevétele csak a márkakereskedőknek köszönhetően nem csökkent.
A távközlési szektor költései a televízióban, a rádióban és a napilapokban visszaestek, de a többi médiatípusban is csupán infláció alatti mértékben növekedtek. Év végére bizonyára másképpen alakulnak a számok, hiszen e szegmens igazán nagy történései 2008 második felére esnek.
A rádióadók reklámbevétele és -ideje évről évre növekszik a TNS Media Intelligence-mérések alapján. A hirdetési bevételi trendek elemzésekor azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a csatornák hivatalos listaáraiban bekövetkezett változásokat, például a másodpercalapú árazásról a szpotalapúra való év közbeni átállást, majd a következő évben a visszatérést a korábbi metódushoz. A reklámidőt és -bevételt a promóciós hirdetések vagy éppen az adók saját hirdetéseinek reklámblokkon belül vagy azon kívül való elhelyezése is befolyásolja, hiszen TNS Media Intelligence rádiós mérései csak a blokkokon belüli megjelenéseket tartalmazzák. Az említett nehézségek kiküszöbölése után is 18 százalékos listaáras reklámbevétel-gyarapodást figyelhettünk meg a rádiócsatornáknál 2008 első felében. A magas százalékértékben természetesen jelentős szerepe van a tavaly év közben megújult MR2 – Petőfi adónak, amely 5 százalékkal járult hozzá e növekedéshez.
A nyomtatott sajtó, a napilapok és a folyóiratok klasszikus hirdetésekből származó – vagyis szponzormegjelenés és apróhirdetés nélküli – bevétele 2008 első fél évében 6, illetve 5,7 százalékkal emelkedett.
Női lapok, műsorújságok
A legnagyobb gyarapodás a glossy női magazinoknál, a női életmódmagazinoknál és az rtv-műsorújságoknál jelentkezett. A három laptematika 13–30 százalék közötti listaáras reklámbevétel-növekedését nemcsak a 2007. április– májusban indított Éva és Marie Claire, a 2007 második felétől havi periodicitásra átálló Nők Lapja Egészség és a 2008 elején piacra dobott Est Tv Magazin generálta,
e lapszegmensek szinte minden címének nőtt a bevétele.
A klasszikus hirdetésekből befolyó bevétel a napilapok közül a megyeieknél 10, a tabloidoknál 7, az országos politikai újságoknál pedig 1 százalékkal nőtt. A sportnapilapok bevétele kis-, a gazdasági napilapoké viszont jelentős mértékben csökkent a futball-Eb és az olimpia előtti fél évben.
Sajtótematikától függően igen változatosan alakultak a szponzormegjelenések.
A rovattámogatók a legnagyobb felületet idén is az általános női lapokban foglalták el, de tavalyhoz képest itt alig volt növekedés.
A női életmódmagazinokban, a glossy női magazinokban és a közéleti lapokban 2008 első felében 30–50 százalékkal gyarapodott, míg az általános férfilapokban és a női egészségmagazinokban 15–30 százalékkal csökkent a szponzormegjelenések összmérete. A napi sajtó robbanásszerű rovatszponzorfelület-bővüléséből leginkább a megyei napilapok profitáltak, de a többi kiadványtípusnál is 20 százalék feletti volt a növekedés.
Az országos közszolgálati és kereskedelmi televíziócsatornákon megjelent hirdetések száma a TNS Media Intelligence mérése szerint pár százzal csökkent, és 2008 első fél évében nem érte el a 187 ezret. Idei különlegesség a hirdetők által készített rövid miniműsorok számának megsokszorozódása. Részben ennek köszönhető, hogy a reklámidőben több mint 3 százalékos többlet keletkezett a tavalyi év első fél évéhez képest.
| A nyomtatott sajtó klasszikus hirdetésekből származó bevétele közel 6 százalékkal emelkedett, miközben a három földi sugárzású televíziócsatorna reklám-szpotokból befolyó bevétele a teljes piac átlagánál kisebb mértékben nőtt. |




Közösségi Média