Hirdetés

2008. 10. szám

Reklámpiaci tendenciák, 2008. I. fél év

Európa számos országában csökken, Magyarországon már nő a reklámköltés

A TNS Media Intelligence listaáron mért adatai szerint 2008 el­ső fél évében Ma­gyar­országon 9,5 százalékkal nőtt a reklám­költés. Ugyanebben az időszakban a növekedés Len­gyel­országban 16,5, Dániában pedig 2,1 százalék volt, míg Spa­nyolországban 6,5 százalékos csökkenést regisztráltak.

karády mariann szerk@lapkiadas.hu


Hazánkban a legnagyobb mértékű nö­ve­ke­­dést – hasonlóan az előző eszten­dők­höz – az internet realizálta. Az idei első fél évben a hirdetők 44 százalékkal köl­töt­­tek többet a világhálón, mint 2007 azo­nos időszakában. Szintén jelentősen, 28 szá­zalékkal gyarapodott a kábeltele­ví­ziók lista­áras reklámbevétele, de nagy, 20 szá­za­lékot meghaladó többletet produ­kál­tak a rádiócsatornák is. A köztéri (óriás­­plakát és citylight) szereplők be­vé­tele 9, a nyomtatott sajtó klasszikus hir­de­tésekből származó bevétele pedig közel 6 szá­zalékkal emelkedett, mi­köz­ben a há­rom föl­di sugárzású televízió­csa­tor­na reklám­szpo­tokból befolyó be­vé­te­le a teljes piac átla­gánál kisebb mértékben nőtt.
Az élelmiszerszektor hirdetői alaposan vissza­fogták költéseiket az országos tele­ví­ziókban és a köztéren, de a tavaly első félévinél jóval nagyobb súllyal jelentek meg a folyóiratokban, a rádiókban, az inter­neten és a kábeltévékben.
A szépségápolás ágazatának reklámkiadásai nemcsak az országos televíziókban és a köz­területen, hanem a rádióban is csök­ken­tek, a folyóiratok, a kábel­csa­tor­nák és az internet viszont jóval nagyobb bevételt köny­velhetett el ebből a szegmens­ből, mint az előző év január– júniusában.

Változó hangsúlyok
A pénzintézeti szektor hirdetői legna­gyobb mértékben a világhálón, de a ma­ga­zin- és a televíziós piacon is jelentősen növelték költéseiket, míg a napilapoknál a 2007. első félévivel azonos, a köztéri ­sze­­rep­lőknél pedig jóval kisebb összeget hagytak. A közlekedés ágazatának hirdetői éppen a magazinpiacon vágták vissza – majdnem 20 százalékkal – a büdzséjüket.  Az idei év első felében a rádióra, a köz­te­rü­­let­re és az internetre koncentráltak, itt
a lista­áras növekedés igen jelentős volt.
A na­­pi­lapok bevétele csak a márka­ke­res­ke­­­dők­nek köszönhetően nem csökkent.
A távközlési szektor költései a televízi­ó­ban, a rádióban és a napilapokban visszaestek, de a többi médiatípusban is csupán infláció alatti mértékben nö­ve­ked­tek. Év végére bizonyára másképpen ala­kul­nak a számok, hiszen e szegmens iga­zán nagy történései 2008 második felére esnek.
A rádióadók reklámbevétele és -ideje év­ről évre növekszik a TNS Media Intelli­gence-mérések alapján. A hirdetési be­vé­teli trendek elemzésekor azonban nem ­sza­bad figyelmen kívül hagyni a csa­tor­nák hi­vatalos listaáraiban bekövetkezett vál­to­zásokat, például a másodpercalapú ára­zásról a szpot­alapúra való év közbeni átállást, majd a következő évben a visszatérést a ko­rábbi metódushoz. A reklám­időt és -be­vé­telt a promóciós hirdetések vagy éppen az adók saját hirdetéseinek rek­lám­blok­kon belül vagy azon kívül való el­helyezése is befolyásolja, hiszen TNS Media Intelligence rádiós mérései csak a blok­kokon belüli megjelenéseket tartalmaz­­zák. Az említett nehézségek ki­kü­szö­bö­­lése után is 18 százalékos listaáras reklám­­bevétel-gyarapodást figyelhettünk meg a rádió­csatornáknál 2008 első fe­lé­ben. A magas százalékértékben termé­sze­te­sen jelentős szerepe van a tavaly év köz­ben megújult MR2 – Petőfi adónak, amely 5 százalékkal járult hozzá e nö­ve­ke­­déshez.
A nyomtatott sajtó, a napilapok és a fo­lyó­­iratok klasszikus hirdetésekből származó – vagyis szponzormegjelenés és apró­hirdetés nélküli – bevétele 2008 első fél évében 6, illetve 5,7 százalékkal emel­kedett.

Női lapok, műsorújságok
A leg­nagyobb gyarapodás a glossy női ma­ga­zinoknál, a női életmódmagazinoknál és az rtv-műsorújságoknál jelent­kezett. A há­rom laptematika 13–30 százalék közötti listaáras reklámbevétel-növekedését nem­csak a 2007. április– májusban indított Éva és Marie Claire, a 2007 második felétől havi periodicitásra átálló Nők Lapja Egész­ség és a 2008 elején piacra dobott Est Tv Ma­gazin generálta,
e lap­szegmensek szin­te minden címének nőtt a bevétele.
A klasszikus hirdetésekből befolyó bevétel a napilapok közül a megyeieknél 10, a tab­­loidoknál 7, az országos politikai újságok­­nál pedig 1 százalékkal nőtt. A sportna­pilapok bevétele kis-, a gazdasági napila­­poké viszont jelentős mértékben csök­kent a futball-Eb és az olimpia előtti fél évben.
Sajtótematikától függően igen válto­za­to­san alakultak a szponzormegjelenések.
A rovattámogatók a legnagyobb felületet idén is az általános női lapokban fog­lal­ták el, de tavalyhoz képest itt alig volt nö­ve­ke­dés.
A női életmódmagazinokban, a glossy női magazinokban és a közéleti lapokban 2008 első felében 30–50 százalékkal gyarapodott, míg az általános férfilapokban és a női egészségmagazinokban 15–30 százalékkal csökkent a szponzor­megjelenések összmérete. A napi sajtó robbanásszerű rovatszponzorfelület-bő­vü­léséből leginkább a megyei napilapok profitáltak, de a többi kiadványtípusnál is 20 százalék feletti volt a növekedés.
Az országos közszolgálati és kereskedelmi televíziócsatornákon megjelent hirdetések száma a TNS Media Intelligence mérése szerint pár százzal csökkent, és 2008 első fél évében nem érte el a 187 ezret. Idei különlegesség a hirdetők által készített rövid miniműsorok számának megsokszorozódása. Részben ennek kö­szön­hető, hogy a reklámidőben több mint 3 százalékos többlet keletkezett a tavalyi év első fél évéhez képest.


A nyomtatott sajtó klasszikus hirdetésekből származó bevétele közel 6 százalékkal emelkedett, mi­köz­ben a három föl­di sugárzású televízió­csa­tor­na reklám­­-szpo­tokból befolyó be­vé­te­le a teljes piac átla­gánál kisebb mértékben nőtt.