Digitális lap - Digitális lap - Digitális lap - Mediapiac.com

Kevesebb újság jelenik meg vasárnap, mint a hét többi napján. A látszattal ellentétben azonban erős, jól működik a vasárnapi lappiac, ahol a kiadványok nagy példányszámokat érnek el. A legtöbb példányban a Vasárnapi Blikk, a Vasárnap Reggel, a Vasárnapi Bors és a Vasárnapi Hírek fogy. A Vasárnapi Ász viszont ki­került a Matesz auditálásából.

váradi piroska szerk@lapkiadas.hu

Szűk, ugyanakkor jól átlátható és kiegyensúlyozott a lapválaszték Horváth Balázs, a Lapker Zrt. kereskedelmi igazgatója szerint, mint mondta, régóta nem próbálkozott új szereplő belépni a vasárnapi lapok piacára, noha úgy ítéli meg, volna még ott hely.
A Lapker 25 vasárnap megjelenő újság terjesztésében vesz részt. Köztük egyetlen önállóan napvilágot látó hetilap található, a nagy hagyományú Vasárnapi Hírek, a többi országos vagy megyei napilapokra épül rá, mint például a Vasárnapi Blikk vagy a Vasárnap Reggel. Horváth Balázs úgy véli, ennek oka, hogy nagyobb koc­kázat egy, a hét utolsó napján standokra kerülő önálló hetilapot indítani, mint egy napilap vasárnapi kiadását piacra dobni.
A kereskedelmi igazgató szerint a vasárnapi újságok sikerében a lapárak is sze­repet játszhatnak, hiszen a száz forint körüli ár még elérhetővé teszi bárki számára a kiadványokat. „Ha új lapot vezetnék be, akkor nagyobb terjedelemben, magasabb áron (150–250 forint) és nem a »megszokott« formátumban és/vagy megoldásokkal jelennék meg – tette hozzá az igazgató. – No és egy vasárnapi új napilap sikerének kulcsa lehet a melléklet, a hozzá adott plusztartalom is (könyv, film), mert így könnyebb észrevenni.”
Annak ellenére, hogy kevesebb újság lát napvilágot vasárnap, a megjelenő lapokat a hét többi napjához képest többen olvassák. Pedig kevesebb árushely nyit ki hétvégén. Ez a „kevés” azért igen meg­oszlik, hiszen míg a fővárosban a nyitva tartó üzletek aránya megközelíti a 70 százalékot, addig a hétköznap ellátott települések csupán 42 százalékában van árusítás. Átlagban az értékesítési pontok 55 százaléka tart nyitva, ezeken viszont többen vásárolnak vasárnap, mint a hét többi napján. (A vasárnap zárva lévő helyek egyébiránt – a kialakult keres­kedelmi szokások alapján – leginkább a postahivatalok és az élel­miszer­üzletek köréből kerülnek ki.)
A napilapok külföldön többnyire nemcsak hétköznap és szombaton, hanem a hét utolsó napján is megjelennek. Ma­gyar­országon a politikai napilapok közül egynek sincs vasárnapi kiadása. A piacvezető bulvárlap, a Blikk vasárnapi száma már évtizedes múltra tekint vissza, jelentősen különbözik azonban a más napokon standokra kerülő újságtól: más a mérete, az oldalszáma és a tartalma is.

Vasárnap tabloid
A Ringier magyar bulvárnapilapja 1994-ben indult. A kiadó négy évvel később, 1998 júliusában döntött úgy, hogy a nagyközönségnek ezentúl vasárnap is kínál friss olvasnivalót. A Vasárnapi Blikk tabloid formátumú lett, szemben a hétfőtől szombatig alkalmazott berlinerrel.
A Blikk szórakoztató jellegű, könnyed hangvételű cikkei alapján bulvárnapilap, a szórakoztatás nagyobb teret nyer benne a tájékoztatáshoz képest. A Vasárnapi Blikk tartalma magazinosabb, bővebb (az újság 56 oldalas), hiszen a fogyasztók több időt szánnak az átolvasására. A vasárnapi piacon egyébiránt e kiadványhoz juthatnak hozzá a legkedvezőbb áron a vásárlók.
A hetilap kis létszámú szerkesztősége az olvasói igényeket folyamatosan követve alakítja az újság struktúráját. A Vasárnapi Blikkben a napi eseményeken túl nagy hangsúly esik sztárvilág híreire, az emberi történetekre, valamint a tudomány fejlődését, a tényeket és a titkokat olvasmányosan bemutató írásokra. Az újságban a 12 oldalas tévéműsor és a rejtvénymelléklet mellett természetesen horoszkóp és részletes heti meteorológiai előrejelzés is található. A kiadvány a mindennapi élethez szükséges apró praktikákkal és a sportvilág híreivel szintén kiemelt terjedelemben foglalkozik.

Központilag szervezett
A Vasárnap Reggel tíz éve, 1998-ban jelent meg először az Axel Springer Magyar­or­szág Kft. gondozásában. Nem előzmények nél­kül, hiszen egyes megyékben (például Ba­ra­nyá­ban és Bács-Kiskunban) korábban is volt va­sár­napi kiadása a megyei napilapnak, de a fenti idő­ponttól vált – Buda­pesten szer­kesztve – köz­pon­tilag szer­ve­zet­té, egységessé az új­ság – mondta lapunk­nak Hatházi Péter, a Vasárnap Reg­gel lapigazga­tója.
Kezdetben az Axel Springer érdekeltségébe tartozó kilenc megyei napilap néhány oldalt megyeileg mutált vasárnapi számaként, a központi, budapesti változatot pedig az ország többi részén, a Lapkeren keresztül terjesztették. Két éven belül a többi regionális kiadócég, az Inform Média, a PLT és a Lapcom is felismerte ennek a szisztémának a lehe­tő­ségeit, és csatlakozott a Vasárnap Reggel lapcsaládhoz. Így 2001 januárjától már 19 mutációs változatban lát napvilágot az újság, lefedve az országot.
A kiadó piaci megfontolások alapján döntött a vasárnapi megjelenés mellett. An­nak idején ugyanis nagyon kevés volt a piacon a vasárnapi napilap a hét többi napján standokra kerülőhöz képest. Az előbbiek közül is talán csak a Vasárnapi Hírek tudhatott magáénak megfelelő ismertséget. „A történtek igazoltak minket, a Vasárnap Reggel mind példány-, mind olvasószám szempontjából nemcsak a va­sár­napi, de a teljes lappiac meg­határozó súlyú szereplői közé került, és a megfelelő pozicionálással egyértelműen magasan vezetjük a vasárnapi hirdetési piacot” – tette hozzá Hatházi Péter.
Az újság tartalma itt is különbözik a hétköznapi kiadványétól; a Vasárnap Reggel „a hetedik napilap” 18 magyar megyében, definiálta a lapigazgató. „Ez azt jelenti, hogy az a sok száz ezer em­ber, aki hétfőtől pén­tekig a meg­szo­kott megyei napilapját olvassa, va­sár­nap is találja meg lapunkban a szá­mítását, kapja meg tőlünk azt, amit vár, amit meg­szokott” – magyarázta.
Persze vasárnap azért kissé mások a fogyasztói igények. „Nem csak a napi hírekre kíváncsiak az emberek, szívesen olvasnak ugyanis érdekfeszítő törté­ne­te­ket, érdekes emberekről, eseményekről, jelenségekről, egyáltalán olvasmányokat, melyekre hétköznap nincs idejük. Ezt figyelembe kell vennünk, mint ahogy azt is, hogy a hitelesség, megbízhatóság, jó ízlés szempontjából olvasóink megszokott megyei napilapjai jelentik a mércét, így az olvasmányosság érdekében sem megyünk el a mesterséges sztárvilág erőltetett, ízléstelen sztorijai, könnyű szereplői felé” – mondta Hatházi Péter.

Politika, közélet, szórakoztatás
A Vasárnapi Hírek jogelődje 1957 májusában látott először napvilágot, Hétfői Hírek néven – akkoriban a napilapoknak ugyanis nem volt hétfői kiadása.
A magyar állami és pártvezetés 1985-ben úgy döntött, hogy a napilapok hétfőtől szombatig jelenjenek meg. A Hétfői Hírek ekkor nevet és napot váltott, és azóta Vasárnapi Hírek címmel tölti be a konkurens lapok eltűnésével keletkezett űrt, tudtuk meg dr. Ács Györgytől, a Vasárnapi Hírek Kft. ügyvezetőjétől.
A (jogelődjével együtt) fél évszázados múlt­tal rendelkező újság egyszerre hírlap és magazin. A 24 ol­dalas Vasárnapi Hí­rek részben va­sár­napi politikai na­pilap, vagyis a szom­bati közéleti, gaz­dasági, kultu­rá­lis és sportese­mé­nyek­ről számol be olyan hagyo­má­nyos újságelemekkel, mint a levelezési ol­da­lak, a publicisztikai vagy a külpolitikai ro­vat. Emellett, mivel hétvégén jelenik meg, magazinos jellege is van az újságnak. Ezt jelzi a négy keresztrejtvényoldal, az életmóddal vagy az autósélettel fog­lal­ko­zó rovat. Olyan ez, mint a legtöbb napilap­nál a szombati szám – tette hozzá Ács György.
A célcsoport is más, mint egy bulvárlapnál. Elsősorban (országos politikai napilapot olvasó) 25–59 év közötti férfiak, másodsorban nők, harmadsorban az egész család. A kiadványt dominánsan városias olvasóközönségnek készítik, amely leg­inkább újságokból tájékozódik.
De hiába a több évtizedes múlt, a vasárnap megjelenő egyetlen politikai lapnak fon­tos a piaci helyzet megőrzése, a marke­tinget továbbra is fontosnak tartják. „Két rádióval kötöttünk barterszerződést, vasárnap dél­előt­tönként az Inforádióban és a Klub­rádió­ban hallható a 18 másodperces szpotunk. A lapok közül a Népszavával állapodtunk meg egymás kölcsönös nép­­szerű­sítésében. Ezenkívül alkal­man­ként támogatunk rendezvényeket, melye­ken cserébe reklámozhatjuk magunkat” – árulta el a lapigazgató.
Merthogy nem tudni, mikor bővül tovább a vasárnapi közéleti-politikai kínálat. „Évek óta halljuk, hogy a Nép­szabadság előáll egy vasárnapi számmal, előbb-utóbb ez meg is történik, és akkor már nem leszünk egyedül a piacon” – vélekedett Ács György.

Önálló profillal
Persze most sincsenek egyedül, hiszen a lazább hangvételű vasárnapi lapok ma is valós alternatívát jelentenek a standokon. De a Népszabadság hamarosan gondos­kodik arról, hogy még nagyobb legyen a kínálat. A vasárnapi Népszabadság jövendő főszerkesztőjét még keresik, így Kovács Tibor elnök-vezérigazgató a leendő lap elindításának pontos dátumát egyelőre nem tudta megmondani. Annyi azonban ma is tudható, nem a hétfőtől szombatig napvilágot látó újság „hetedik száma”, hanem önállú profilú kiadvány lesz a vasárnapi Népszabadság, ahogy ezt a külföldi szeriőz lapoknál is gyakran tapasztaljuk. Olyan referencialapok, mint például a Frankfurter Allgemeine Zeitung vagy a Neue Zürcher Zeitung vasár­nap más karakterű kiadásokkal jelentkeznek, amelyek ugyanolyan igényesek, mint a hét közbeni számok, de a cím­adásban, az illusztrációkban, bizonyos hangsúlyokban akarnak és mernek fia­talosabbak, „lazábbak”, könnyedebb hangvételűek lenni.