Marketing
2008. 11-12. szám
Meseképektől az életmód- és divattanácsadásig
Gyermek- és ifjúsági lapot készíteni csak távolról tűnik egyszerűnek
Napra késznek lenni az aktuális ikonokat, a legfrissebb mániákat illetően, s mindezt a fiatalok folyamatosan változó nyelvén elmondani – ez az alap. Persze a sztárokról szóló pletykák, a tanácsadás és a horoszkóp sem maradhat ki a sikerreceptből.
erős-hajdu szilvia szerk@lapkiadas.hu
„Manapság csak olyan termékekkel tudjuk sikeresen megszólítani a gyermekeket, amelyek számukra egyébként is kedvelt brandeket elevenítenek meg. A fiataloknak készülő kiadványoknál is fontos, de
a gyermeklapok esetén elkerülhetetlen a hasonló licenccel rendelkező cégekkel való szoros együttműködés” – hívja fel a figyelmünket Marik Gergely, az Egmont Kiadó magazinüzletágának vezetője.
Az Egmont Hungary Kft. 1989 óta van jelen Magyarországon, a cég könyv- és magazinkiadói tevékenysége mellett könyvklubokat is működtet. A kiadó az elmúlt öt év során 3,5 millió kötetet és 8,5 millió magazint értékesített. Az óvodáskorúakat a Hercegnők; a Disney és Én; a Micimackó Magazin; a Thomas, a Gőzmozdony; a Tűzoltó Sam és a My Little Pony című magazinokkal szólítják meg. Kisiskolásokat céloz meg a SpongyaBob, a Donald Kacsa, a Barbie, a Totally Spies!, a Tom és Jerry, a Morzsi és Pajtásai, valamint a Transformers. A cég két éve folyamatosan bővíti portfólióját, s továbbra is töretlen a tiniboszorkányok varázslatos kalandjait bemutató Witch sikere, melyből évek óta könyvsorozatot is készít az Egmont.
Játékosan fejleszteni
A kiadó gondozta magazinokban visszaköszönnek a televízióból ismert karakterek, és a gyerekek új kalandokat is átélhetnek az ismert szereplőkkel. A gyermeklapokat a szülők veszik, ezért szerkesztésükkor az is szempont, hogy ne csak szépek legyenek, ne csupán a legújabb és a klasszikus mesefigurák jelenjenek meg bennük, de finom motorikus tevékenységeket fejlesztő feladatokat és gondolkodásserkentő játékokat is tartalmazzanak. A lapvásárlás gyermekmagazinok esetén is elsősorban impulzusvásárlást jelent. Gyermekújságokat legnagyobb számban a klasszikus hírlapterjesztési helyeken értékesítenek, de más alternatív disztribúciós pontok is léteznek.
Marik Gergely szerint megkerülhetetlen a brandhez rendelt színes, játéklehetőséget is nyújtó honlapok működtetése, ezért cégük folyamatosan fejleszti a kiadványokhoz tartozó internetes oldalakat. Kiváló kapcsolatokat ápolnak a gyermekjátékokat forgalmazó vállalatokkal, amelyek nem csak hirdetőként vannak jelen az online és az offline termékekben.
Az ifjúsági lapok potenciális olvasóinak életét a barátkozástól a zenehallgatáson, a filmnézésen át a tanulásig behálózza a net, értelemszerűen ez vált elsődleges információforrásukká. Illés Csaba, a Ringier ifjúsági lapjainak főszerkesztője úgy látja, a mai gyerekek az internetbe születtek bele, számukra egy szép kivitelű újság, amelyben sztárok vannak, már nem mond annyit, mint az előző generációknak, hiszen elég néhány gombnyomás a számítógépen, és aktuális ikonjaik összes műve, a hírességek nyilvánosság előtt zajló életének minden képkockája nyomon követhetővé válik.
Nem könnyíti meg a lapkészítést az sem, hogy a célcsoport életkori sajátosságaiból fakadóan erősen képlékeny, nincs kialakult ízlése. Ráadásul a mai gyerekek egy felgyorsult világban élnek, ahol szüntelenül változik az egymás közt használt nyelv, a divat, a film- és a zenei kultúra, a zenei tévék által diktált vizuális világ. Félévente szinte teljesen kicserélődik, hogy mi számít menőnek.
„Egyre nagyobb kihívás fiataloknak szóló lapot szerkeszteni, a célcsoport olyan gyorsan változik, hogy ha valaki nem képes az állandó megújulásra, a folyamatos kreativitásra, nem képes felszínen maradni” – állítja Illés Csaba.
A Ringier szerkesztőinek kötelező naponta több órát eltölteni a kiadó által működtetett weboldalak olvasgatásával. Feladatuk, hogy pontosan tudják, miről beszélgetnek a fiatalok, aktuálisan mi tetszik vagy nem tetszik nekik. Napi statisztika készül a lapokhoz érkező e-mailekről, a chatszobákban felvetett témákról.
A kiadó félévente frissíti a fiataloknak szóló sajtótermékeket, de évente egyszer teljes átalakításon is átesnek a magazinok. Ilyenkor rovatok tűnnek el és fel, megújul a lapdesign.
A tiniújságok esetén nincs hosszú idő az olvasók meggyőzésére, a célcsoport viszonylag rövid ideig, csupán két-három évig forgat egy kiadványt. A Ringier a kontinuitást, a fiatalok hosszabb ideig tartó érdeklődését három egymásra épülő magazinjával igyekszik fenntartani. „Kiadónk tinilapjai brandenként körülbelül 45 ezer példányban fogynak. A Bravo Girl! ízig-vérig tanácsadó, életre felkészítő magazin, olvasói a 13–16 éves lányok.
A Bravo bulváros zenei sztármagazin, melynek célcsoportja a 13–17 év közöttiek, mindkét nemből. Az IM pedig egy fiatalkori glossy, itt a fő vásárlók a 17–22 éves nagyvárosi lányok, akik menők szeretnének lenni, a sztárok divatján kívül már saját stílusuk kialakításával is törődnek, a lelki tanácsadáson túl kérdéseik vannak a szexről, a fitneszről is.”
Míg a lapok vásárlói általában lányok, a kiadványokhoz tartozó weboldalakat jellemzően több fiú keresi fel. E honlapok közül a 16 és 20 év közöttieket megcélzó IM-NET a legnépszerűbb, regisztrált felhasználóinak száma meghaladja a 70 ezret, de a Bravo.hu és a Girl!.hu portálokat is több ezren látogatják naponta.
Erős képek
„Egy tinédzser életében az internet az első olyan médium, amelyet maga irányíthat, de egy magazin csak az övé, teljes mértékben neki szól. A tinilapok jellemzően 12–18 éves fogyasztói elvárják, hogy magazinjuk segítsen eligazodni a trendek és a divat világában, belőle mindent megtudjanak kedvenc együttesükről, zenéikről, a hírességekről, a színészekről. A Popcorn olvasói között népszerűek a tesztek és a horoszkópok is” – tájékoztat Vaskó Beatrix, az Axel Springer fiataloknak szóló lapjainak főszerkesztője. A 35 ezer példányban eladott Popcorn és a csaknem 30 ezer példányban értékesített 100xSzép magazinban a szöveg-kép arány jellemzően 30-70 százalék, de természetesen ez cikkenként változhat annak témájától függően. Az eladás terén évről évre hangsúlyosabb szerep jut a laphoz csatolt ajándékoknak. Ma már nemcsak hogy nem lehet ezek nélkül jó értékesítést elérni, de az olvasók azt is megnézik, milyen minőségű az ajándék, amit a pénzükért kapnak. Vaskó Beatrix tapasztalatai szerint másodlagos – de még mindig fontos – a címlap, s a 8–14 éves korosztály számára a poszterek, posztermellékletek is vásárlást befolyásoló tényezővé váltak.
A Szonda Ipsos egyik legutóbbi felméréséből (lásd keretes írásunkat – a szerk.) kiderült, a fiatalok a nagy értékű tárgyak vásárlásakor is jelentős befolyással vannak a felnőttekre. Az autós-, a szórakoztatóelektronikai, a mobil- és a számítógépcégek itthon még nem fedezték fel ezt a korosztályt; mint a főszerkesztőtől megtudtuk, közülük eddig csak a mobilszolgáltatók és a Sony Ericsson vette igénybe lapjaikat egy-egy nagyobb kampány során. A tiniújságok rendszeres hirdetői a mobillogós és a higiéniai termékeket kínáló cégek (o.b., Libresse), valamint a fogamzásgátlókat gyártó gyógyszergyárak.
Internet nélkül nincs siker!
Kovács Titusz, a tízezer példányban megjelenő Zsiráf diákmagazin főszerkesztője a szülők felelősségére hívja fel a figyelmet: „A gyermek az otthon látott mintát követi, ha a családban megszokott az újságolvasás, azt a fiatal később is igényli. Ma a kulcsszó az interaktivitás, ami nélkül nem lehet a gyerekkel kommunikálni, ezért is hoztuk létre a naponta friss híreket tartalmazó Zsiráf Portált. A csapatba tartozás ennek a korosztálynak nagyon fontos, a klubhálózat fenntartása jó ötletnek bizonyult.”
A Zsiráf internetes és nyomtatott médiumként is igyekszik minden igényt kielégítő tartalmat nyújtani, mindenről írnak, ami a kíváncsi fiatalokat érdekli, és ami ellen a szülőknek sem lehet kifogásuk. A kultúra, a tudás, a szórakozás jól megfér egymás mellett a 11–22 éves diákokat megszólító magazinban. A Zsiráf nemrég felmérést készített online és offline márkájának olvasóiról. Kovács Titusz tájékoztatása szerint a nyomtatott lapot havonta százezernél többen forgatják, így azon sem kell csodálkozni, hogy a Zsiráf Portál regisztrált olvasói 43 országból kerülnek ki, akad köztük Afrikában és Oroszországban élő magyar fiatal is.
| Hiánypótló kutatás a gyerekekről A 8–14 évesek kommunikációs, fogyasztói, valamint életmódbeli szokásait vizsgálta a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet. A Kid.comm hazánkban és a nemzetközi gyakorlatban is egyedülállóan átfogó, széles spektrumú kutatás. A közvetlen mikrokörnyezetükkel (család, iskola, barátok) folytatott interakciók mellett felméri a gyermekek klasszikusmédia-fogyasztási szokásait, a reklámokkal, vásárlással, különböző termékek fogyasztásával kapcsolatos attitűdjeit, szabadidős tevékenységét. A vizsgálatban kétezer, az ország kiskamaszait reprezentáló tanuló vett részt, akiket szülői jelenlét mellett, otthonukban, CAPI – laptopos – módszerrel kérdeztek meg. A kutatásból kiderült, hogy a nemzetközi trendekhez hasonlóan a gyermekek itthon is alapvetően befolyásolják a szülők vásárlási szokásait, de nem csak a kifejezetten nekik szánt termékek esetében. A gyerekeknél a kedvenc tévéadók és rádiók listáját a felnőttek körében is népszerű csatornák vezetik, de előkelő helyen szerepelnek a kimondottan nekik sugárzó televíziók is. Ez nem egészen igaz a legkedveltebb internetes oldalakra, köztük a gyermekek számára készülő honlapokat megelőzik például a különböző közösségi site-ok. |




Közösségi Média