Marketing

2008. 11-12. szám

Meseképektől az életmód- és divattanácsadásig

Gyermek- és ifjúsági lapot készíteni csak távolról tűnik egyszerűnek

Napra késznek lenni az aktuális ikonokat, a legfrissebb mániákat illetően, s mindezt a fiatalok folyamatosan változó nyelvén elmondani – ez az alap. Persze a sztárokról szóló pletykák, a tanácsadás és a horoszkóp sem maradhat ki a sikerreceptből.

erős-hajdu szilvia szerk@lapkiadas.hu


„Manapság csak olyan termékekkel tud­juk sikeresen megszólítani a gyerme­keket, amelyek számukra egyébként is kedvelt brandeket elevenítenek meg. A fiataloknak készülő kiadványoknál is fontos, de
a gyermeklapok esetén elkerülhetetlen a hasonló licenccel rendelkező cégekkel való szoros együttműködés” – hívja fel a figyelmünket Marik Gergely, az Egmont Kiadó magazinüzletágának vezetője.
Az Egmont Hungary Kft. 1989 óta van jelen Magyarországon, a cég könyv- és magazin­kiadói tevékenysége mellett könyv­klubokat is működtet. A kiadó az el­múlt öt év során 3,5 millió kötetet és 8,5 mil­lió magazint értékesített. Az óvodáskorú­akat a Hercegnők; a Disney és Én; a Micimac­kó Magazin; a Thomas, a Gőzmozdony; a Tűzoltó Sam és a My Little Pony cí­mű magazinokkal szólítják meg. Kisiskolásokat céloz meg a SpongyaBob, a Donald Kacsa, a Barbie, a Totally Spies!, a Tom és Jerry, a Morzsi és Pajtásai, valamint a Transformers. A cég két éve folyamatosan bővíti portfólióját, s továbbra is töretlen a tiniboszorkányok varázslatos kalandjait bemutató Witch sikere, melyből évek óta könyvsorozatot is készít az Egmont.

Játékosan fejleszteni
A kiadó gondozta magazinokban visszaköszönnek a televízióból ismert karakte­rek, és a gyerekek új kalandokat is átélhet­nek az ismert szereplőkkel. A gyermek­lapokat a szülők veszik, ezért szer­kesz­té­sük­kor az is szempont, hogy ne csak szé­pek legyenek, ne csupán a legújabb és a klasszi­kus mesefigurák jelenjenek meg ben­nük, de finom motorikus tevé­keny­sé­ge­ket fejlesztő feladatokat és gondol­ko­dás­serkentő játékokat is tartalmazzanak. A lapvásárlás gyermekmagazinok esetén is elsősorban impulzusvásárlást jelent. ­Gyer­mekújságokat legnagyobb számban a klasszikus hírlapterjesztési helyeken ér­té­kesítenek, de más alternatív disztribúciós pontok is léteznek.
Marik Gergely szerint megkerülhetetlen a brandhez rendelt színes, játéklehetőséget is nyújtó honlapok működtetése, ezért cégük folyamatosan fejleszti a kiadványokhoz tartozó internetes oldalakat. Kiváló kapcsolatokat ápolnak a gyermek­játékokat forgalmazó vállalatokkal, amelyek nem csak hirdetőként vannak jelen az online és az offline termékekben.
Az ifjúsági lapok potenciális olvasóinak életét a barátkozástól a zenehallgatáson, a filmnézésen át a tanulásig behálózza a net, értelemszerűen ez vált elsődleges infor­mációforrásukká. Illés Csaba, a Ringier ifjú­sági lapjainak főszerkesztője úgy látja, a mai gyerekek az internetbe születtek be­le, számukra egy szép kivitelű újság, amely­ben sztárok vannak, már nem mond annyit, mint az előző generációknak, hi­szen elég néhány gombnyomás a szá­mí­tó­gé­pen, és aktuális ikonjaik összes műve, a hí­rességek nyilvánosság előtt zajló éle­té­nek minden képkockája nyomon követ­he­tő­vé válik.
Nem könnyíti meg a lapkészítést az sem, hogy a célcsoport életkori sajátosságaiból fa­kadóan erősen képlékeny, nincs ki­ala­kult ízlése. Ráadásul a mai gyerekek egy felgyorsult világban élnek, ahol szüntelenül változik az egymás közt használt nyelv, a divat, a film- és a zenei kultúra, a zenei tévék által diktált vizuális világ. Félévente szinte teljesen kicserélődik, hogy mi számít menőnek.
„Egyre nagyobb kihívás fiataloknak szóló lapot szerkeszteni, a célcsoport olyan ­gyor­san változik, hogy ha valaki nem képes az állandó megújulásra, a folyama­tos kreativitásra, nem képes felszínen maradni” – állítja Illés Csaba.
A Ringier szerkesztőinek kötelező naponta több órát eltölteni a kiadó által mű­köd­te­tett weboldalak olvasgatásával. Fel­ada­tuk, hogy pontosan tudják, miről beszélget­nek a fiatalok, aktuálisan mi tetszik vagy nem tetszik nekik. Napi statisztika ké­szül a lapokhoz érkező e-mailekről, a chat­szobákban felvetett témákról.
A kiadó félévente frissíti a fiataloknak szó­ló sajtótermékeket, de évente egyszer teljes átalakításon is átesnek a magazinok. Ilyen­kor rovatok tűnnek el és fel, megújul a lapdesign.
A tiniújságok esetén nincs hosszú idő az olva­sók meggyőzésére, a célcsoport vi­szony­lag rövid ideig, csupán két-három évig forgat egy kiadványt. A Ringier a kon­tinuitást, a fiatalok hosszabb ideig tar­tó érdeklődését három egymásra épülő ma­gazinjával igyekszik fenntartani. „Kiadónk tinilapjai brandenként körülbelül 45 ezer példányban fogynak. A Bravo Girl! ízig-vérig tanácsadó, életre felkészítő ma­ga­zin, olvasói a 13–16 éves lányok.
A Bravo bulváros zenei sztármagazin, mely­nek célcsoportja a 13–17 év közöttiek, mind­két nemből. Az IM pedig egy fia­tal­kori glossy, itt a fő vásárlók a 17–22 éves nagy­városi lányok, akik menők sze­ret­né­nek lenni, a sztárok divatján kívül már sa­ját stílusuk kialakításával is törődnek, a lel­ki tanácsadáson túl kérdéseik vannak a szex­ről, a fitneszről is.”
Míg a lapok vásárlói általában lányok, a kiad­ványokhoz tartozó weboldalakat jel­lem­zően több fiú keresi fel. E honlapok közül a 16 és 20 év közöttieket megcélzó IM-NET a legnépszerűbb, regisztrált felhasz­nálóinak száma meghaladja a 70 ez­ret, de a Bravo.hu és a Girl!.hu portálokat is több ezren látogatják naponta.

Erős képek
„Egy tinédzser életében az internet az el­ső olyan médium, amelyet maga irányít­hat, de egy magazin csak az övé, teljes mér­tékben neki szól. A tinilapok jel­lem­ző­en 12–18 éves fogyasztói elvárják, hogy ma­gazinjuk segítsen eligazodni a trendek és a divat világában, belőle mindent megtud­janak kedvenc együttesükről, zené­ik­ről, a hírességekről, a színészekről. A Popcorn olvasói között népszerűek a tesztek és a horoszkópok is” – tájékoztat Vaskó Beatrix, az Axel Springer fiataloknak szóló lapjainak főszerkesztője. A 35 ezer pél­dány­ban eladott Popcorn és a csaknem 30 ezer példányban értékesített 100xSzép ma­gazinban a szöveg-kép arány jel­lem­zően 30-70 százalék, de természetesen ez cik­kenként változhat annak témájától füg­gően. Az eladás terén évről évre hang­súlyosabb szerep jut a laphoz csatolt aján­dé­koknak. Ma már nemcsak hogy nem lehet ezek nélkül jó értékesítést elérni, de az olvasók azt is megnézik, milyen mi­nő­sé­gű az ajándék, amit a pénzükért kapnak. Vaskó Beatrix tapasztalatai szerint má­sodlagos – de még mindig fontos – a cím­lap, s a 8–14 éves korosztály számára a posz­terek, posztermellékletek is vásárlást be­folyásoló tényezővé váltak.
A Szonda Ipsos egyik legutóbbi felméréséből (lásd keretes írásunkat – a szerk.) kiderült, a fiatalok a nagy értékű tárgyak vásárlásakor is jelentős befolyással vannak a felnőttekre. Az autós-, a szórakoztatóelektronikai, a mobil- és a számítógépcégek itthon még nem fedezték fel ezt a korosztályt; mint a fő­szerkesztőtől megtudtuk, közülük eddig csak a mobilszolgáltatók és a Sony Ericsson vette igénybe lapjaikat egy-egy na­gyobb kampány során. A tiniújságok rend­szeres hirdetői a mobillogós és a higiéniai termékeket kínáló cégek (o.b., Libresse), valamint a fogamzásgátlókat gyártó ­gyógy­szergyárak.

Internet nélkül nincs siker!
Kovács Titusz, a tízezer példányban megjelenő Zsiráf diákmagazin főszerkesztője a szülők felelősségére hívja fel a figyelmet: „A gyermek az otthon látott mintát követi, ha a családban megszokott az új­ság­olvasás, azt a fiatal később is igényli. Ma a kulcsszó az interaktivitás, ami nélkül nem lehet a gyerekkel kommunikálni, ezért is hoztuk létre a naponta friss híreket tartalmazó Zsiráf Portált. A csapatba tartozás ennek a korosztálynak nagyon fontos, a klubhálózat fenntartása jó ötletnek bizonyult.”
A Zsiráf internetes és nyomtatott médiumként is igyekszik minden igényt kielégítő tartalmat nyújtani, mindenről írnak, ami a kíváncsi fiatalokat érdekli, és ami ellen a szülőknek sem lehet kifogásuk. A kultúra, a tudás, a szórakozás jól megfér egymás mellett a 11–22 éves diákokat megszólító magazinban. A Zsiráf nemrég felmérést készített online és off­line márkájának olvasóiról. Kovács Titusz tájékoztatása szerint a nyomtatott lapot havonta százezernél többen forgatják, így azon sem kell csodálkozni, hogy a Zsiráf Portál regisztrált olvasói 43 országból kerülnek ki, akad köztük Afrikában és Oroszországban élő magyar fiatal is.


Hiánypótló kutatás a gyerekekről
A 8–14 évesek kommunikációs, fogyasztói, valamint életmódbeli szokásait vizsgálta a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet. A Kid.comm hazánkban és a nemzetközi gyakorlatban is egyedülállóan átfogó, széles spektrumú kutatás. A közvetlen mikrokörnyezetükkel (család, iskola, barátok) folytatott interakciók mellett felméri a gyermekek klasszikusmédia-fogyasztási szokásait, a reklámokkal, vásárlással, különböző termékek fogyasztásával kapcsolatos attitűdjeit, szabadidős tevékenységét. A vizsgálatban kétezer, az ország kiskamaszait reprezentáló tanuló vett részt, akiket szülői jelenlét mellett, otthonukban, CAPI – laptopos – módszerrel kérdeztek meg.
A kutatásból kiderült, hogy a nemzetközi trendekhez hasonlóan a gyermekek itthon is alapvetően befolyásolják a szülők vásárlási szokásait, de nem csak a kifejezetten nekik szánt termékek esetében. A gyerekeknél a kedvenc tévéadók és rádiók listáját a felnőttek körében is népszerű csatornák vezetik, de előkelő helyen szerepelnek a kimondottan nekik sugárzó televíziók is. Ez nem egészen igaz a legkedveltebb internetes oldalakra, köztük a gyermekek számára készülő honlapokat megelőzik például a különböző közösségi site-ok.