Marketing
2008. 7-8. szám
Az internet egyszerre szegmentál és kiegyenlít
Figyelemfelkeltő adatok a hazai offline-online médiahasználatról
A kiadók mára levetkőzték ellenérzéseiket a világhálóval szemben, legtöbben már nemcsak szükséges rosszként, az olvasók elcsábítójaként tekintenek a virtuális világra. Az online lapváltozatok fejlődési irányáról mindenki maga dönt, egységes tendenciákról alig számolhatunk be. Az offline és az online médiahasználat közötti kapcsolat épp annyira színes és szerteágazó, mint maga a világháló.
erős-hajdu szilvia szerk@lapkiadas.hu
A Szonda Ipsos és a GfK Hungária Nemzeti Médiaanalízis nevű kutatása szerint az elmúlt esztendőben dinamikusan nőtt a magyar internethasználat mértéke. Az újonnan internetkapcsolathoz jutók száma mintegy félmillió fővel gyarapodott 2006-hoz képest, a második fél évben már 3,7 millióan rendelkeztek valamilyen internet-hozzáféréssel, 650 ezerrel több rendszeres internetező volt, mint a megelőző év hasonló időszakában. 2007-ben már a felnőtt népesség 30 százaléka netezett otthonról, többségében széles sávon.
Legnagyobb arányban (76 százalék) a 15–17 évesek veszik igénybe a világhálót havi rendszerességgel, de az utóbbi esztendőben ugrásszerűen megnőtt a 60 évesnél idősebbek internethasználatának mértéke is, bár körükben még mindig csak 5 százalékos a rendszeresen netezők aránya.
Az NRC piackutató cég kutatása szerint az internetezők közel fele semmilyen nyomtatott napilapot nem olvas rendszeresen, ami némileg ellentmond a nálunk fejlettebb piacokon mért eredményeknek. Egy nemrég nyilvánosságra került amerikai kutatás, amely 88 napilap és online változatuk olvasottságát vizsgálta 2004–2007 között, megállapította, hogy az interneten rendszeresen híreket olvasók 70 százaléka a nyomtatott napilapokat is forgatja. A Scarborough Research felméréséből az is kiderült, hogy miközben a vizsgált időszakban az offline változatok olvasottsága mintegy 30 százalékkal csökkent, az online olvasottság hasonló mértékben növekedett, így valós olvasószámvesztés nem történt. Az amerikai szakértők úgy látják, a napilapok internetes változata komoly fejlődési lehetőséget kínál a kiadók számára, olyan új impulzusokat hozott az iparágba, melyekkel a korábbinál szorosabb kötödés alakítható ki a szerkesztőségek és a lapok olvasói között.
A világháló lehetővé teszi, hogy a kiadók szinte személyre szabják médiumaikat. Az amerikai felmérés szerint a legsikeresebb tartalomfejlesztők az online verzióban több lokális hírt közölnek az offline kiadáshoz képest, nem fukarkodnak a felhasználók által generált tartalmakkal (blogok, olvasók által beküldött hírek, fórumok), és folyamatos promóciókkal kötik magukhoz olvasóikat.
„Egy fontos tényről egyik kiadónak sem szabad megfeledkeznie – figyelmeztet Gábos Zsuzsanna, a Szonda Ipsos médiakutatási igazgatója –, az online változatok olvasói különböznek az offline változatokétól, ezért csupán az offline tartalom digitalizálásával nem lehet sikert elérni a körükben.”
Ellentmondó hatások
Érdekes jelenségekre bukkanhatunk, ha a print kiadások Nemzeti Médiaanalízis szolgáltatta, közönség-összetételre vonatkozó adatait az online verziók gemius/Ipsos Audience (gIA) kutatásból származó hasonló adataival vetjük össze. (Az online-offline médiahasználati szokások együttes vizsgálatának különböző módozatairól lásd keretes írásunkat.) A netes és a nyomtatott változatok olvasóit elemezve kiderül, növekvő mértékű internethasználat mellett számos egymásnak ellenmondó hatás egyszerre érvényesül. Kiadói és hirdetői oldalról egyaránt fontos lenne ezeket direkt módon, médiumokra lebontva megvizsgálni.
A netes információszerzés terén a nemek közötti kiegyenlítődést bizonyítja például az az adatsor, amely szerint mára megközelítőleg ugyanannyi nő és férfi (1,3-1,3 millió) használja hírek, információk elérésére a világhálót Magyarországon. 2005-ben a férfiak még több mint 10 százalékkal vezettek.
Miközben mind nagyobb a tartalmi szegmentáció, a nemek közötti kiegyenlítődés más téren is nyomon követhető; úgy tűnik, az online verziók olvasása a célcsoportéval ellenkező neműek számára egyre kevésbé „ciki”. Például a klasszikus értelemben tipikusnak számító női vagy férfilapok internetes változata esetében az olvasók között nagyságrendekkel magasabb a másik nemhez tartozók aránya, mint az offline verziónál. Míg a Cosmopolitan nyomtatott kiadása olvasóinak körében csupán közel 10 százalék a férfiak aránya, addig az online változat látogatóinak több mint 20 százalékát adják. Ennél is szembetűnőbb a különbség a Nők Lapja esetében: a print változatnál 15 százalék, az internetes kiadásnál pedig 30 százalék feletti a férfiak olvasótáboron belüli aránya. Ezek után nem érhet minket meglepetésként, hogy míg a Nemzeti Sport napilap olvasóinak 11 százaléka nő, addig a kiadvány weboldalára rendszeresen kattintók között csaknem 35 százaléknyi a hölgyek aránya.
„A legkiugróbb különbséget a Metro tudhatja magáénak, ahol a klasszikus változat olvasói megoszlása nemek szerint teljesen kiegyenlített, míg az online változatot 80 százalékban nők olvassák” – mondja Gábos Zsuzsanna.
Nem mutat ugyanakkor markáns eltérést a Blikk nyomtatott és internetes verziójának olvasótábora nemek szerinti megoszlásban, s ugyanez mondható el a Storyról vagy a Színes Rtv-ről is.
Mivel a világhálót rendszeresen használók körében lényegesen nagyobb a fiatalok aránya, nem kiugró, hogy a Blikk online olvasói között arányaiban másfélszer több 18–29 évest találunk. Elismerésre és jó stratégiai érzékre utal, hogy a Népszabadság–NOL-összevetésben ez a különbség már csaknem háromszoros, de a Nemzeti Sport is kétszer akkora arányban vonz 18–29 éves olvasókat internetes változatához, mint a print kiadványhoz.
A gazdasági témák már nem ilyen népszerűek a fiatalos online közösség körében, a Világgazdaság netes olvasói között például a 18–29 évesek csupán 5 százalékkal képviseltetik magukat, s több mint kétszer akkora (25 százalék) a 30–39 évesek korosztályába tartozók aránya, mint a lap nyomtatott változata esetében, ahol a 18–29 évesek 14 százalékot tesznek ki, a 30–39 évesek alig 10 százalékával szemben. Itt egyfajta középkorúsodás figyelhető meg.
Az Est-, illetve az IM-lapok olvasóinak korösszetétele a két verzió esetén szinte azonos.
Budapest és vidék
A fogyasztók összetételét településtípusok szerint vizsgálva azt figyelhetjük meg, az online médiahasználat esetében Budapest információs dominanciája elolvad, például a HVG vidéki netes közönségének aránya duplája a nyomtatott változat fővároson kívüli olvasói arányának. A legnagyobb különbséget a National Geographicnál találjuk, itt a print lapot forgatók között 35 százalék feletti a budapesti olvasók aránya, míg az online változatnál csupán 8 százalék.
A korábbi évek eredményei és az internethasználók anyagi státusára vonatkozó vizsgálatok alapján azt gondolhatnánk, hogy az AB státusú rendszeres online olvasók aránya minden esetben körülbelül másfélszeres a nyomtatott változatnál mérthez képest. Ezt megerősítő és megcáfoló példákat egyaránt találunk. A 168 Óra online verzióját például 20 százalékponttal kisebb arányban olvassák az AB státusúak, mint magát a nyomtatott lapot. Ugyanakkor például a Story esetében ellenkező irányú elmozdulás tapasztalható: az online változat közönségén belül csaknem 10 százalékponttal nagyobb az AB státusúak aránya, mint a print kiadás olvasótáborában.
„Kereskedelmi szempontból sem mindegy, hogy ESOMAR-kategóriák szerint milyen az olvasói tábor összetétele. A jó tartalom és szolgáltatásfejlesztés súlyos hirdetői forintokat jelent a kasszánál” – hangsúlyozza Gábos Zsuzsanna.
| Az online-offline médiahasználati szokások együttes vizsgálata A nyomtatott, illetve az internetes lapverzióhoz kapcsolódó médiahasználati szokások együttes vizsgálatának módszerei még kialakulóban vannak világszerte, egységes metódusról nem beszélhetünk, itthon is többfajta kísérlet létezik az adatok közös elemzésére. Az offline olvasottságmérés eredményei minden esetben a Nemzeti Médiaanalízisből származnak, a különbség az online adatok felvételében van – tudtuk meg a Szonda Ipsos médiakutatási üzletágának vezetőjétől. Az egyik módszer szerint a CAPI (computer assisted personal interviewing) adatgyűjtési eljáráson alapuló Nemzeti Médiaanalízis kutatásban veszik fel az adott lapok offline, illetve online verziójának olvasottsági, illetve látogatottsági adatait is (single source módszer). A másik eljárás során külön kutatás (CAPI) keretében jutnak hozzá az online változatok látogatottsági adataihoz, majd ezt az adatbázist fuzionálják a Nemzeti Médiaanalízisben mért offline (olvasottsági) adatokkal (ilyen például a Szonda Ipsos GfK Hungariával közösen végzett 2005-ös Internet Audience Research – IAR – kutatása). A harmadik módszer, amikor a Nemzeti Médiaanalízis offline adatait az internetes verziók online közönségmérésből származó látogatottsági adataival egyesítik (erre példa a Népszabadság Nemzeti Médiaanalízis, illetve gemius/Ipsos Audience – gIA – kutatásban mért olvasottsági/látogatottsági adatainak fúziója). |




Közösségi Média