Terjesztés

2008. 7-8. szám

Exportkonferencia Hungaropress-szervezésben

Milliós piacok, bővülő eladás, kevés információ

Május elején exportkonferenciára és üzleti találkozókra hívta a Hungaropress a ha­zai kiadókat. A tavalyi évhez hasonlóan idén is bemutatkoztak a külföldi ter­jesz­tő partnerek, és mód nyílt kétoldalú megbeszélésekre is. A már ismert ro­mán, szerb és szlovák partnereken kívül eljött a rendezvényre a Distriest kép­vi­se­lője is. E cég Szlovéniában és Horvátországban teríti a magyar sajtókiadványokat.

erős-hajdu szilvia szerk@lapkiadas.hu


A Hungaropress hagyományt teremtett egy évvel ezelőtt, amikor üzleti találkozót szervezett a külföldi terjesztő partnerek és a hazai kiadók között. Előbbiek éltek az együttes bemutatkozás lehetőségével, utóbbiak pedig kíváncsiak voltak azokra az üzletfeleikre, kiknek munkája révén az országhatáron kívül is ismerté válnak ­kiadványaik. Mint Hinnerk de Boer ügy­ve­zető igazgatótól megtudtuk, az idei rendezvény létrejöttében fontos szerepet ­játszott a kiadók export iránti növekvő ­érdek­lődése.
A konferencia első részében a Hungaropress termékmenedzsmentért és exportért felelős csoportvezető-helyettese, Bernhardt Ákos mutatta be a cég tevé­keny­ségét. A vállalatot 1990-ben a Magyar Posta és az Axel Springer kiadó alapította, majd 2001-ben a cég tulajdonának 50 százalékát megvásárolta a Lagardère Services-csoport. A Hungaropress tavaly 34 fős személyzetével 1500 külföldi lapot importált Magyarországra, éves bevétele elérte az 1,7 milliárd forintot. Sokrétű tevékenységének keskeny, de egyre bő­vülő szelete az export (190 millió forint).
A Hungaropress 2003 óta kereskedik ma­gyar lapokkal Szerbiában és Németországban. Szlovákiában 2004-ben, Romániában pedig 2005-ben kezdődött meg a hazai lapok szisztematikus értékesítése. A ro­mán piac a legdinamikusabban fejlődő terület, 2007-ben az előző évhez képest 67 százalékos teljesítménybővülést re­giszt­ráltak, de sajnos itt a leginstabilabb a piaci szereplők helyzete, a pénzügyi biztonság. A nyári szezonban a Hungaropress magyar lapokat a horvát és szlovén ten­ger­partra is szállít.

Új piacok, választékbővítés
A cég tavaly egységesítette a remittendaelszámolást, és új honlapjának segítsé­gé­vel gyorsította az export-előfizetők ki­szol­gálását. Az idei év feladatai között leg­inkább az új, akár szezonális piacok fel­ku­tatása és a választék folyamatos bő­ví­té­se szerepel, de fontos kihívás a jövőre be­ve­zetendő számítógépes rendszerre való átállás is.
A 2001-ben alapított Global Press a Hun­garo­press legrégebbi exportpartnere, ré­sze­sedése a Hungaropress exportforgal­má­ból 19 százalék. A cég 2003 tavasza óta terjeszti a magyar lapokat Szerbiában. A leg­na­gyobb felvevőpiac az Újvidék-köz­pontú vaj­dasági régió, ahol mintegy 300 ezer magyar él. A Global Press 70 magyar ma­gazint három csatornán terjeszt: helyi újság-nagykereskedőkön keresztül, továbbá direkt módon a helyi Mercator, KTC, TUS, HDS Retail áruházakban, valamint nyolc benzin­kúti shopban is. Legnagyobb part­nere 31 lap­pal az Axel Springer, őt kö­ve­ti tizenegy kiadvánnyal a Ringier-csoport. A tavaly ér­tékesített több mint 320 ezer példány zöme heti- és kétheti lap volt, a vajdasági ma­gyarok leginkább a Tvr-hetet, a Kiske­gye­det és a Blikk Nőket for­gatták.
Immár négy éve, 2004 májusában kezdte meg együttműködését a Hungaropress és az Interpress Slovakia. Jóllehet tavaly piaci átrendeződés történt, a tradicionális ­magyar lapterjesztői hálózat 62 százaléka elszerződött az Interpresstől, még mindig e célországnak a legnagyobb (42 százalékos) a részesedése az exportforga­lomból. Nem véletlenül, hiszen Szlovákia la­kos­­ságának egytizede vallja magát ma­gyar­­nak. Az 1990-ben alapított vállalat 50 százaléka a Lagardère Services-é, a másik tulajdonos a Bacigál testvérpár.


A Hungaropress tavaly 34 fős személyzetével 1500 külföldi lapot importált Magyar­országra, éves bevétele elérte az 1,7 milliárd forintot. Sokrétű tevékenységének kes­keny, de egyre bő­vülő szelete az export (190 millió forint).

Az Interpress Slovakia az importált sajtótermékek 74 százalékát direkt mó­don (250 eladási helyen: benzinkutakon, szupermarketekben, hotelekben és idegenforgalmi központokban) teríti, 20 szá­za­lék az előfizetők aránya, és hat százalékot értékesít a Mediaprinten keresztül. Szlovákiában is az Axel Springer a legna­gyobb kereskedelmi partner 31 kiadvánnyal, ezenkívül 52 más magyar nyelvű sajtó­terméket forgalmaz az Interpress az országban.
A Hungaropress Romániában a HDSI Romaniával működik együtt. A Lagardère százszázalékos tulajdonában lévő cég ­terjeszti a 700 legfontosabb belföldi sajtó­terméket, és az importlapok piacának 95 szá­za­léka is az övé. Az egyre gyorsuló gaz­da­­ság­ban a belföldi kiadványok pél­dány­száma csak lassan nő, ennek egyik oka, hogy kevés (mindössze 650) árushellyel rendelkeznek. A cég 1996 óta működtet Inmedio hírlapüzleteket, tavaly év végén elérték a száz egységet, s az idei esztendő végére tervek szerint meglesz a 150.
A 22 milliós országban évente 400 millió példányban adnak el román nyelvű saj­tó­ter­méket, az értékesítés összbevétele csu­pán 150 millió euró, van még hová fejlődni, bár hirdetési bevételeik alakulásával már most is elégedettek a kiadók.
A lapterjesztést a HDSI Romania több csa­tor­nán végzi: 103 saját tulajdonú árushelye mellett nagykereskedői hálózatokon keresztül értékesít, de néhány kereskedelmi vállalattal (Carrefour, Cora, Delhaize-cso­port), benzinkúthálózattal (Agip) ex­k­lu­­zív szerződéseket is köt. Az import­kiad­ványok többsége magyar nyelvű, de ezek értékben csupán a harmadik helyre szo­rulnak az angol és a francia nyelvű lapok mögött.

Magyar olvasók, eltérő ízlések
Romániában a legnépszerűbb magyar nyelvű sajtótermék a Tina, a Kiskegyed a második helyen szerepel az értékesítési lis­tán. A gyermek- és a konyhai lapok iránt is nagy az érdeklődés. Meglepő módon itt kevesebben forgatják a tv-újságokat és a rejtvénylapokat, mint a Vajdaságban.
A szlovén Distriest a Hungaropress szezonális disztribúciós partnere. A cég csak­nem 1300-féle kiadványt terjeszt Szlo­vé­niá­ban és Horvátországban, évente 16 mil­lió példányban. A külföldi sajtótermé­ke­ken kívül tavaly 400 ezer matricagyűjtő al­bumot és 25 millió csomag matricát is ér­tékesítettek, éves bevételük 32 millió euró volt. Szakembereik naponta hat útvona­lon látják el friss idegen nyelvű olvasnivalóval a szlovén és a horvát tengerparti településeken nyaralókat.
A cég elsődleges célcsoportjába a szlovén és horvát tengerparton pihenő turisták tartoznak. Az utóbbi öt évben Szlo­vé­niá­ban csökkent a Németországból érkező vendégek száma, de szép növekedést mutatott a magyar, a francia és az olasz idegenforgalmi reláció. Horvátország válto­zat­lanul népszerű a német turisták kö­ré­ben, a magyarok száma némileg csökkent az utóbbi években, de az egy főre jutó ven­dégéjszakák száma nőtt. Idén nyáron is le­het majd magyar nyelvű napilapokat vá­sá­rolni a tengerparton. A kétmilliós Szlo­véniában 2100 újságárushely van, kö­zü­lük 1200 külföldi sajtótermékeket is ér­té­kesít, ugyanez a 4,5 milliós lélekszámú Hor­vát­or­szág­ban 6000, illetve 1600 egység.


axel springer:
Van még min javítani
Szlovákiában, Szerbiában, Romániában, de a nyári idényben a hor­vát tengerparton is értékesíti a Hungaropress az Axel Springer kiad­vá­nyait. A nem csak turistaszezonban árusító három országban a ki­adó szinte valamennyi terméke kapható, a női és ifjúsági lapoktól kezd­ve a műsormagazinokon át a férfiaknak szóló autóslapokig és a köz­kedvelt rejtvényújságokig. Kozáry Szilvia, az Axel Springer ter­jesz­tési csoportvezetője úgy véli, a személyes találkozók jobb le­he­tő­séget nyújtottak az eredmények megbeszélésére, az új célok ki­tű­zé­sére, mint ha telefon vagy egy e-mailben egyeztettek volna. „Alap­vető probléma az iszonyatosan hosszú – több hónapos – átfu­tá­si idejű adatszolgáltatás. Ezzel semmilyen körülmények között nem lehet hatékonyan reagálni a változó tendenciákra, sőt adott eset­ben jelentős károkat (remittendatöbblet) vagy bevételkiesést (lap­hiány) okozhatnak a partnerek a magyarországi kiadóknak.
A hosszú átfutási határidő komolyan megkérdőjelezi a partner ter­jesz­tők naprakész piaci információkon alapuló elosztási rendsze­ré­nek meg­létét, hatékonyságát” – értékelte a helyzetet Kozáry Szilvia.


Ringier:
Napilapból csak frisset, külföldön is
A Blikk vidéki mutációját Szlovákia, Románia és Szerbia magyarlakta területein is terjesztik, de a Ringier és az Euromédia teljes maga­zin­portfólióját ugyancsak megtalálhatják mindhárom országban a vá­sárlók. A nyári szezonban a magyarok által leginkább látogatott te­rületek, így Horvátország mellett Olaszország, Görögország és Ausztria is érdekes lehetne a Blikk számára, de szállítási nehézségek miatt ez jelenleg még nem megoldható – tudtuk meg Prokaj Máriától, a Ringier Kiadó magazinterjesztési menedzserétől. „A szál­lí­tási időn túl a magas szállítási díj is lehetetlenné teszi azt, hogy a már bejáratott horvátországi tengerparton kívül más országokban is el­érje a magyar turista lapjainkat” – magyarázta. A szakember el­mond­ta, a külföldi terjesztés ellenőrzése a távolság miatt eleve ne­héz­kes, a helyzetet csak bonyolítja, hogy nem állnak rendel­ke­zé­sük­re listák arról, mely árushelyeket látják el a nagykereskedők, illetve ezen áruspontok milyen mennyiségeket kapnak az egyes lapokból, és ezeket milyen százalékban értékesítik. Tapasztalataik szerint eb­ben a kérdésben évek óta nem léptek előre az importőrök.


marquard media:
2008 a tesztelés éve
Pintér Klára, a Marquard Media terjesztési igazgatója üdvözölte a konfe­rencia ötletét. A kiadó tavaly nem vett részt a rendezvényen, a külföldi ér­té­ke­sí­tés gondolata csak idén merült fel.
A Marquard Media elsősorban pré­mium­­magazinjai esetében lát fantáziát a határon túli terjesztésben. A konfe­ren­cián tapogatózó beszélge­té­se­ket foly­tattak minden célország kép­vi­se­lő­jé­vel, a folyamat megindult, vár­hatóan még ebben az évben kap­ha­tó lesz a magyar nyelvű Joy és Shape a ha­tár túl­ol­dalán is. „A prezentációk alap­ján a Distriest képviselőjét tartottam a leg­in­kább felkészültnek, velük már előre­ha­la­dott állapotban vannak a tár­gyalások, idén nyáron már biztosan nem maradnak kedvenc lapjuk nélkül a hor­vát tengerparton nyaraló magyarok!” – mondta lapunknak Pintér Klára.