Digitális lap - Digitális lap - Digitális lap - Mediapiac.com

Századik nyomtatott lapszáma után a magyar Playboy megjelent a világhálón is. Az olvasói érdeklődés nagy, másfél hónap alatt hétezren regisztráltak az ingyen látogatható oldalra. Előkészületben vannak a fizetős tartalmak. A „napi Playboyt” a hirdetők is értékelik.

munkatársunktól szerk@lapkiadas.hu

Margaret Ann Dowling, a Marquard Me­dia és a Playboyt kiadó, külön jogi sze­mély MAP Magazine ügyvezető igazgatója hang­súlyozta, a Playboy már több mint fél év­százada elismert brand, de életgörbe szem­pontjából ma újra a csúcson van.
A ki­­lencvenes években az FHM és néhány más havilap alaposan kikezdte a piacát Európában és Amerikában egy­aránt, sőt meg­jelentek sikeres férfihetilapok is, de a szeg­mens sokak által legerő­sebb márkájának tartott Playboy nap­jaink­ban világ­szer­te ismét megerősítette vezető pozícióját. Tar­tós sikerének titka éppen az, hogy nem vál­tozott. „A fiatalabb olvasók, akik az új, kon­kurens lapo­kon nőttek fel, most bele­nőt­tek a Playboy-életérzésbe. A Playboy olyan ér­té­ke­ket ad az olvasóknak, amelyek valóban fon­tosak számukra” – tette hoz­zá az ügyvezető.
A magyar nyelvű Playboy századik számának megjelenésekor bejelentett fejlesztés, a playboy.hu elindítása beleillik a nem­zet­kö­zi márka stratégiájába. A licenctulajdo­nos úttörő szereplőnek számít az internet vi­lágában. Az alapító lánya, Christie Hef­ner fektetett be elsőként jelentősebb össze­geket az internetes üzletbe a maga­zin­kiadók közül. Később az internetlufi ki­puk­kadt, a fejlődés lelassult, de ez csak idő­legesen hátráltatta a magazin online szol­gáltatásainak fejlesztését.
Margaret Ann Dowling szerint Magyar­or­szá­gon most érett meg a helyzet a playboy.hu elindítására: „Kellett egy »billenési pont«, hogy meglegyen a 30 százalék ­fölöt­­ti internetpenetráció. Az oldal mű­köd­­te­­téséhez szükséges hirdetési bevétel ak­­kor realizálható, ha az üzenetekkel tö­me­­ge­ket lehet elérni. Idén jött el az a pilla­nat, amikor már érdemes ebbe invesztálni.”
Távlatilag a weboldalnak is az a célja, hogy bevételt generáljon, de haszna már akkor is megmutatkozik, amikor még in­gye­nesen látogatható. „Az internetes fe­lü­letek nem valamiféle különálló szigetet alkotnak a kiadón belül – fogalmazott Rákosi Krisztián, a kiadó újmédia- és üzletfejlesztési menedzsere. – Az online esz­köz, hogy valamennyi termék ha­té­­konyabban működjön. A weboldalakon fogadjuk a kommenteket, figyeljük, kinek mi tetszett, kit vagy mit szeretnének látni az olvasók a lapban. Sok interaktív meg­oldást alakítottunk ki, amelyek segítik a szerkesztőség munkáját.”
A playboy.hu elindításánál a kiadó épít­hetett korábbi tapasztalataira. A Marquard Media már hosszabb ideje mű­­ködteti a ckm.hu, a shape.hu, az eva­­ma­ga­zin.hu site-okat, a marquardmedia.hu cor­po­rate-oldalt, valamint az elo­fi­ze­te­sem.hu weblapot. „Utóbbinak jelentős sze­­repe volt abban, hogy tavaly meg­dupláztuk az előfizetések számát – fűzte hozzá Rákosi Krisztián. – A kiadó összes hon­lapjáról link vezet az előfizetési ol­dalra.”
Vannak témák, amelyek kifejezetten az internetre valók. A magazin terjedelme szükségképpen korlátozott, viszont a web­oldalra egy fotósorozatból akár százas nagyságrendben is felkerülhetnek képek. A videók, werkfilmek esetében pedig ez a magától értetődő közlési forma. A nyom­tatott lap 20 Kérdés ro­vatában nyilván nem jelenhet meg a 21. kérdés, a neten viszont sokkal több is lehet. Pluszinfóknak jut hely az interjúk mellett, számtalan fel nem használt anyag publikálható. „Az Éva-launchból sokat tanultunk – tette hozzá Margaret Ann Dowling. – Ha biztosítunk egy csatornát az olvasóknak, rengeteg visszajelzést, felvetést kapunk. Gyakran tőlük jönnek a legjobb ötletek.”
A kiadó egyáltalán nem tart attól, hogy az online megjelenés gyengítené a magazint. Az olvasó a nyomtatott lapot és webes változatát egyaránt igényli, egyik forma sem gyakorol káros hatást a másikra. „Nem lapkiadó, hanem brandkiadó vagyunk – fogalmazott Margaret Ann Dowling. – Mindennek, amit csinálunk, illeszkednie kell a brandhez. Ha szoros a kapcsolat a nyomtatott lap és a webes kiadás között, az olvasók jobban ragaszkodnak a laphoz is. Tudnak fórumozni, véleményt mondanak, rajtuk is múlik, milyen lesz a tartalom: így alakul ki az erős olvasói kötődés.”
A print-online szimbiózis gyakorlatilag na­pi megjelenésűvé teszi a havi magazint, lét­rejön a „napi Playboy”. A rendszer mű­kö­d­éséhez a szervezetnek tanulnia kell, és szo­ros kooperációra van szükség az inter­ne­tes és a nyomtatott kiadás készítői kö­zött. A szerkesztőségnek mindenekelőtt el kell fogadnia, hogy a feladata nem lap­szer­kesztés, hanem „brandszerkesztés”, a mun­katársaknak folyamatosan számolniuk kell a webes megjelenés igényeivel is. Más stílusban kel írniuk, másképpen kell dol­gozniuk. Aminek persze bőven vannak elő­nyei is. Nincs többé olyan, hogy egy anyag lapzárta után érkezett, közölni tud­ják az „elkésett” híreket is, és mun­ká­juk­ról folyamatos visszacsatolást kapnak azok­tól, akikért dolgoznak.
A nyomtatott lap csapatának alkotómunkájára azért is nagy szükség van, mert az újmédia-divízió létszáma jelenleg mindössze két és fél fő, Rákosi Krisztián mellett Ribánszky Zsolt, a Playboy korábbi főszerkesztő-helyettese, valamint egy részmunkaidős kolléganő foglalkozik a honlapokkal. „Eleinte mi magunk ol­dottunk meg mindent, ma már rengeteg külsős végez különféle részmunkákat – világosított fel Rákosi Krisztián. – Ilyen szempontból külsősnek számítanak a saját újságíróink is, ha az online kiadás számára dolgoznak.”
Ami a playboy.hu konkrét létrejöttét illeti: tavaly decemberben született meg a licencszerződés a Playboy internetes tartalomszolgáltatásáról. Az offline szer­kesztőségre alapozva gyorsan kialakult a stáb. „Fontos célkitűzés volt – mondta Rákosi Krisztián –, hogy az offline szer­kesztőség minden tagja vegye ki a részét a munkából. El akartuk kerülni azt más lapok által sokszor elkövetett hibát, hogy az online tartalomnak nincs sok köze a nyom­tatott laphoz.”

Prémiumtartalmak
Amerikában a playboy.com ingyenes felület, amely a „klubhoz” csalogatja az olvasókat, három-négy kattintás után már fizetni kell a tartalomért. A fizetős rész, a cyberclub.com már egy különálló márka. A kettő között természetesen van átjárás: sok playmate-ből lett már cybergirl.
„A ma­­gyar weboldal tervezésekor figye­lem­be vettük az amerikai megoldásokat, de a licenc nem tartalmazott olyan ki­kö­té­se­­ket, hogy bármit másolnunk kellene – tá­­jé­koztatott Rákosi Krisztián. – Az ame­ri­kai cyberclub.com egyébként ötszázezer ol­­dal­ból álló, lassan áttekinthetetlen monst­rum, amelyet idén ősszel megújítanak.”
A playboy.hu kínálatát a hirdetői igények maximális figyelembevételével alakították ki, az életmódtartalomra fektették a leg­na­gyobb hangsúlyt. A hirdetői piac ugyan­is nem nyitott az erotikára: mér­sé­kel­ten öl­tözött lányok fotóival sok kattintást lehet generálni, de abból mégsem lesz reklámbevétel. (A legnagyobb forgal­mú erotikus oldalak napi 40–100 ezer egyedi látogatójukkal sem képesek jelentős számú hirdetőt vonzani.) „A Playboy-életérzéshez hozzátartoznak a szép nők, de nem szűkít­hető le csak erre – mondta Rákosi Krisztián. – A lányok olyanok, mint egy szem cseresz­nye egy habos torta tetején.”
A playboy.hu egyelőre nem kínál fizetős tartalmakat. Az életmódanyagok ingyenesek, a lányokhoz kapcsolódó rovatok megtekintése pedig regisztrációhoz kö­tött. „Ingyen mindenképpen kell valamit kínálnunk – magyarázta Rákosi Krisztián. – Az a réteg, amelyik valószínűleg később sem fog előfizetni, az adatai révén adatbázis-marketingre, kutatásokra, felmé­ré­sekre lesz használható. Az oldal elindulása után hat héttel a regisztráltak száma elérte a hétezret, azt az értéket, amelyet a ckm.hu másfél éves működése alatt tud­tunk produkálni. A magyar Playboy jövőre lesz tízéves, és csak most jelent meg az interneten. Volt már egyfajta vára­kozás, az újdonság sokakat vonzott ide, az oldalletöltések száma is igen nagy.”
De a fizetős (prémium-) szolgáltatásokra sem kell már sokat várni. Rövidesen indul a magyar Cyberclub is, rengeteg olyan tartalommal, amelyhez eddig csak az ame­rikai weboldalra kattintva lehetett hozzá­jutni. Az oldal még nincs készen, de Rákosi Krisztián szerint valószínűleg ötvözni fogja az időszakra szóló előfizetést az egyes tartalmak alkalmi megvásárlásával (például SMS-ben).
A szakember végül azt is elmondta, az oldalt fejlesztő Arcus Interactive céggel nagyon jól együtt tudtak működni. Ez az ügynökség készítette el többek között a magyar MTV weboldalát is, van nem­zet­kö­zi tapasztalatuk, és a kiadó munkatársaihoz hasonlóan gondolkodnak.
A fejlesztést jól fogadta a hirdetői piac. Pár héttel az indulás után feltűntek az első ügyfelek, jórészt világcégek, mint például a Procter & Gamble, amely már jelezte, hogy az első, sikeres kampányt foly­tatni akarja. De a nyomtatott lap hagyományos hirdetői is érdeklődnek. „A havi perio­dicitás már nem elég – mondta Margaret Ann Dowling –, ha két lapszám között kell kommunikálni, szükség van az internetre.” A megjelenés minőségében azért egyelőre a nyomtatott lap vezet.