Lapkiadás
2009. 1-2. szám
2,5 millió olvasó egyetlen hívással
A koncentrálódó kereslethez igazították a kínálatot
A regionális kiadók nem versenytársak az országos piacon, hiszen a régiókon átívelő hálózattal rendelkező cégek nem lapkiadókban, hanem médiumban, elérésben, összköltségben gondolkodnak. A kiadók felismerték, hogy összefogással kedvezőbb eredményeket érnek el a budapesti piacon, ezért tavaly néhány esetben már alkalmazták az egykapus rendszert, amikor a tárgyalásokon a legjobb kapcsolatokkal rendelkező iroda képviselte mind a négy regionális kiadót. Idén a közös munka még nagyobb lendületet kap.
Erős-Hajdu Szilvia | szerk@lapkiadas.hu
Bár a kidolgozott, immár teljes mértékben működő koncepció hivatalos bejelentésére és széles körű kommunikálására csak most került sor, az ötlet nem új – tudtuk meg Molnár Peggytől, a Pannon Lapok Társasága (PLT) hirdetési főosztályának vezetőjétől. A regionális kiadói csoportok évek óta egyeztetnek, közös melléklettervet munkáltak ki, és kedvezményes akciókat szerveztek együtt, de mostantól a napi adminisztráció szintjén is könnyebbé válik az ügynökségek és az ügyfelek élete.
A rendszer alapja az egykapus elérés, melyen belül mind a négy kiadó egyenrangú félként van jelen. „Az ötlet, hogy egyesítsük erőinket, fűzzük szorosabbra az együttműködés szálait, már az egyes képviseletek létrejöttekor felmerült; az évek folyamán a kezdeményezés hol erőre kapott, hol visszaszorult. 2003-ban még közös sales house létrehozásában is gondolkoztunk, de az elképzelés végül nem valósult meg. Az igazi aktív közös fellépés másfél évvel ezelőtt kezdődött, azóta rendszeresen találkozunk, beszélgetünk, egyeztetünk” – mondja Molnár Peggy.
Az új módszer lehetővé teszi, hogy a legtöbb időt és energiát követelő munkafolyamatok (tervezés, ártárgyalások) immár egy lépésben megvalósíthatóak legyenek. A kiadók közti gyors információmegosztásnak köszönhetően a partnernek elég csak egyiküket felkérnie, és az adott cég rövid határidőn belül már küldi is az elkészített, akár több kiadó termékét is érintő, részletekbe menő tervezetet. Nincs többé négyfelé telefonálgatás, levelezés, adategyeztetés és ártárgyalás, ami néha még a legrutinosabb médiatervezőket is próbára teszi.
Egy hajóban eveznek
„Tévhit, hogy mi, regionális lapkiadók egymás konkurenseként léteztünk és létezünk a piacon. A semleges hozzáállástól már csak egy lépést jelentett az összefogás gondolata. A tényleges megvalósulás alapfeltételei a már meglévőnél is erőseb nyitottság, kezdeményezőkészség és a megelőlegezett bizalom volt. Amint mind a négyen hajlandóak voltunk ezek teljesítésére, elkezdődtek a tárgyalások. A piaci helyzet változásai csak felerősítették és immár szükségszerűvé tették a folyamatot” – teszi hozzá Ajtai Hajnalka, az Inform Média budapesti képviseletének értékesítési vezetője.
Az egykapus rendszerbe a nyomtatott termékek mellett januártól az internet is bekerült. A tizennyolc megye összesen több mint 715 ezer példányban megjelenő napilapja, valamint ezek hetilapjai mellett a kiadók érdekeltségébe tartozó egyéb kiadványok is foglalhatók ilyen módon.
A koncepció egyik fő jellemzője a rugalmasság, igény esetén bármilyen hirdetési konstrukcióra tudnak megoldást kínálni.
Tavaly a megyei napilapok több tartalmi és layoutátalakításon estek át, a termékek megfiatalodtak. Idén a kiadók a könnyebb tervezhetőség érdekében összehangolták speciális kínálatukat (egyedi megjelenési lehetőségek, tematikus kiadványok, marketingakciók).
E folyamat még nem zárult le, az értékesítést irányító szakemberek szüntelenül keresik az együttműködés további lehetőségeit.
„Mi, kiadók a rendszertől elsődlegesen piaci helyzetünk megerősödését várjuk. Szintén fontos cél az ügyfelek elégedettségének növelése, illetve az, hogy új ügyfeleket nyerjünk meg, hiszen az eddigiekhez képest sokkal hatékonyabban tudjuk kiszolgálni a partnereinket – emeli ki Györke Zoltán, a Lapcom üzletfejlesztési igazgatója, miért vesznek részt szívesen az egykapus rendszerben. – Ez nem jelenti azt, hogy az egyes ügynökségek éves jutalékait is egységesítettük volna, ezt a kiadócsoportok továbbra is szeparáltan kezelik.”
Ahol munka folyik, ott természetesen mindig akadnak menet közben felbukkanó akadályok, de eddig még nem volt olyan eset, hogy ne tudtak volna valamit békés úton elintézni egymással, állítják egybehangzóan. A jó munkakapcsolat egyik titka, hogy rendszerint megpróbálnak elébe menni a problémáknak, igyekeznek feltárni az esetleges ütközési pontokat, ha véletlenül mégis beüt a krach, akkor közösen hozott szabályok alapján találnak megoldást. „Egyszerűen csak elfogadtuk, hogy bizonyos esetekben kénytelenek vagyunk a közös célt a személyes érdekek fölé helyezni, hiszen hosszú távon mindannyiunk érdekét ez szolgálja” – hangsúlyozza Ajtai Hajnalka.
Többször cseng a kassza
Bár a kiadók eddig csak viszonylag szűk körben kommunikálták a koncepciót, máris érzik annak előnyeit. Megerősödött a partnerek regionális napilapokba és kiadókba vetett bizalma. A rendszer igazán csak idén fog kibontakozni, de az eddigi kedvező visszajelzés láttán a megyei lapok reményekkel telve néznek a 2009-es év elé. „Az együttműködés fogadtatása házon belül nagyon jó, amit nagyban segít az is, hogy a rendszeren keresztül érezhető bevételnövekedést értünk el. Ami azonban ennél is fontosabb, a partnerek üdvözölték a lehetőséget, és folyamatosan érkeznek a megkeresések” – mondja Lengyel András, az Axel Springer hirdetési igazgatója.
| A Séta megfiatalítja az olvasókat A Pannon Lapok Társasága hat éve indította el a Séta, azaz a Sajtó és tanulás nevű médiapedagógiai programot, mely kezdeményezéshez 2004-ben az Inform Média, 2005-ben pedig az Axel Springer is csatlakozott, útjára bocsátva saját Séta-kurzusait. A projektet bevezető kiadó lapjainál már érezhető a hatás, mára olvasóik között – a Nemzeti Médiaanalízis kutatási adataival igazoltan – nőtt a 15–19 éves fiatalok aránya – tudtuk meg Molnár Peggytől, a PLT hirdetési főosztályának vezetőjétől. Az oktatási program kurzusain részt vevő tanárok és diákok a PLT saját terjesztőhálózatán keresztül hét hétig ingyen jutnak hozzá a megye napilapjához. Minden iskolát több alkalommal is felkeresnek a helyi szerkesztők, akik megismertetik a tanulókat az újságírás alapjaival. A diákok lehetőséget kapnak arra, hogy látogatást tegyenek a helyi szerkesztőségben, és a veszprémi nyomda munkájába is belepillanthatnak. A program ideje alatt a középiskolások publikálási lehetőséget kapnak a kiadó napilapjaiban, a szerkesztőségek minden héten a terjesztési területükön tanuló diákok cikkeiből állítják össze a Sétatér oldalt. A kurzusok végén a legkiemelkedőbb írásokból Vas, Zala, Veszprém és Fejér megyében, ahol a PLT gondozza a megyei napilapot, közös melléklet jelenik meg. A médiapedagógiai projektbe bekapcsolódók nyaranta együtt táboroznak. A PLT Séta programjában jelenleg több mint 1600 középiskolás vesz részt, a kurzusok 54 iskolában zajlanak párhuzamosan. „Bár a hirdetők még alig éreztek rá a lehetőségre, számunkra mindenképpen megnyugtató, hogy az új olvasói generációt már kapun belül tudjuk, ők valószínűleg az internet nyújtotta multimédiás lehetőségek ellenére sem fordítanak majd hátat a megyei napilapnak” – mondta Molnár Peggy. A Séta mintája a WAZ német lapkiadócsoport által 1997-ben elindított és azóta is sikeresen működő ZEUS (Zeitung und Schule, azaz Újság és iskola) projekt. Akkor a ZEUS program résztvevőinek száma hétezer volt, ma mintegy 45 ezer német diák végzi el a speciális médiakurzust. |




Közösségi Média