Elektronikus média

2009. 1-2. szám

Ki fogja irányítani?

Áprilisig nem lesz elnöke a köztévének

Végre egy óriáscég berkein belül is működni képes menedzser kerülhetett volna a Magyar Televízió élére – aztán az utolsó pillanatban elvérzett a szinte a semmiből előlépő pályázó. Április végéig így biztosan választott vezető nélkül működik tovább a köztévé.


Fontos Ádám   |   szerk@lapkiadas.hu


Minőségi kifogása volt a tévékuratóriumnak az elé állított, tizenötös mezőnyből kiválasztott jelölttel. A leszavazás legfőbb okaként több résztvevő is azt említette lapunknak, hogy Sztaricskai Tamás telekommunikációs cégnél már dolgozott ugyan, de a médiában soha, márpedig erre a posztra vérbeli médiatudor kell. Az aggályoskodók szerint tévés-rádiós előélettel lehet e téren nagyot alkotni – kivétel nélkül a Magyar Rádiót két és fél éve irányító Such György eredményeit hozták fel példaként. Egyikük egyenesen arról beszélt: a menedzser elnök nélkül a Bródy Sándor utcában nemsokára lehúzhatták volna a rolót.
A Szabadság térről elköltöző Magyar Televízió (MTV) helyzete a közrádióénál sokkal bonyolultabb: az utóbbi években csöbörből vödörbe kerül a cég, és rendre elmaradt az oly sokszor beígért áttörés. A 2004-ben elnökké választott Rudi Zoltán elképzeléseiből vajmi kevés valósult meg – a posztot mostanáig rendszeresen megpályázó exelnök fél évvel mandátuma lejárta után maga is elismerte, hogy sok ponton nem sikerült beváltania a pályázatában foglaltakhoz fűzött reményeket. Reálértéken nem nőtt az MTV ­büdzséje, nem sikerült tematikus adókkal fél tucatra növelni csatornáik számát, létszámcsökkentés helyett pedig távozásakor többen dolgoztak a cégnél, mint hivatalba lépése idején. Mindezeken alig változtatott a március elején kezdődött interregnum, legfeljebb a dolgok rendbetételére maradt kevesebb idő.
Az MTV-nek ugyanis decemberre be kellene rendezkednie új, óbudai székházában. Csakhogy a bérelt ingatlan technikai eszközeire kiírt tender mindeddig nem zárult le, így ma még közvetítőkocsikból lövik fel a hipermodernként beharangozott új gyártóbázis udvaráról az ott készült műsorok adásjeleit. Nem késlekedhet azonban sokat a köztévé ­me­nedzs­mentje az eszközbeszerzéssel: a ter­vek szerint júliusra vége a hurcolkodás­nak, s akkor már a hír-, információs és sport­műsorokat is Óbudáról fogják sugározni.
A kérdés csupán az, hogy mivel: szakemberek egybehangzó állítása szerint ugyanis irreálisan sokba kerülne a most használt, elavult technikát beszerelni, majd az új eszközök érkezésekor lecserélni. Ráadásul a párhuzamos működés lehetőséget nyújtott volna arra is, hogy a költözés során álljanak át a munkatársak az egyik technológiáról a másikra.
A gond csak annyi, hogy ma még az sem világos, miből teremtik elő az eszközbeszerzés fedezetét. Rudi Zoltán két éve még arról beszélt, saját forrásból állják az akkor 6-8 milliárd forintra becsült summát, csakhogy – állítják egybehangzóan az MTV-t felügyelő kuratórium elnökségének pártdelegált tagjai – az idei üzleti tervben egy peták sem szerepel e célra. Közben pedig az összeg is 9-10 milliárdra nőtt.
A tévések közül sokan éppen azért bíztak az immár negyedik elnöki pályázat sikerében, hogy hátha lesz egy ember, aki nem csupán a saját pajzsra emelését képes megszervezni, de azt is, hogy pottyanjon egy tíz számjegyű summa az új menedzsment ölébe. Ezért is keltett meglepetést (és ébresztett bizakodást), amikor az ős-MTV-s Székely Ferenc és a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot egykor irányító Zelles Sándor mellett január első napjaiban újabb MSZP-favorit neve bukkant fel lehetséges elnökként, mégpedig a Raiffeisen Banktól a Vodafone-on át több világcégnél vezető posztokon megfordult Sztaricskai Tamásé.
Miközben a politikai delegáltakból álló elnökségben létrejött az (MSZP–SZDSZ–MDF) kiskoalíció, és épp a szükséges támogatással jelöltté emelték Sztaricskait, a fideszesek és a KDNP delegálta tag a konszenzus hiányában „rájuk oktrojált” jelölt ellen tiltakoztak; eközben a kuratóriumi civil küldöttek (legalábbis az ülésről kiszivárgott, eléggé töredékes információk szerint) pont azt rótták fel neki, ami az előnyévé válhatott volna. Hiányolták ugyanis a médiatapasztalatot. Pedig – állítja több, lapunknak név nélkül nyilatkozó bennfentes – több jel is arra mutatott, hogy megválasztása esetén mindegyik politikai oldal támogatását élvező, erős szakmai elismertséggel rendelkező második vonal áll Sztaricskai mögé. Akiről nem kell még lemondaniuk pártfogóinak, hiszen épp a már emlegetett Such György volt az, aki bő egy évvel azután nyerte el az elnöki címet, hogy elbukott az utolsó akadályon: a kuratóriumi szavazáson.