Digitális lap - Digitális lap - Digitális lap - Mediapiac.com

Lassan két és fél éve annak, hogy a Népszabadság vezetése – látva a világban zajló folyamatokat – elkezdett foglalkozni azzal, hogyan lehetne megerősíteni a Népszabadság Online-t. Arra jutottak, hogy ennek legjobb módja, ha integrált szerkesztőséget hoznak létre.

Váradi Piroska   |   szerk@lapkiadas.hu

Tavaly októberben megújult a Népszabadság Online, majd egy hónap múlva Magyarországon elsőként bevezették az integrált szerkesztőség működési modelljét. Az új szervezeti rendben egységes szerkesztőségi vezetés irányítja a napilapot és a hírportált. „A több mint két évvel ezelőtt kigondolt stratégia megalkotásának egyik oka az volt, hogy a Népszabadság szeretett volna lapkiadó vállalatból tartalomszolgáltatóvá válni. Ez azt jelenti, hogy a szerkesztőségben előállított tartalmat a lehető legtöbb módon értékesítsük – mondta lapunknak Kovács Tibor, a kiadó elnök-vezérigazgatója. – Ehhez társult az éleződő verseny az internetes piacon. Ha továbbra is szerettünk volna a minőség talaján egy versenyképes hírportált fejleszteni, az mindenképpen többlet­erőforrás bevonását igényelte volna. Az integrált szerkesztőség létrehozásával ettől mentesültünk, hiszen számításaink szerint ha a print szerkesztőségében dolgozó 130 kolléga a munkája 10 százalékát az online-nak szenteli, az a gyakorlatban 13 embert jelent a másik platformon. És ezzel a nyomtatott kiadvány sem fog sérülni.”
Először a printszerkesztőség vezető beosztású munkatársai vállaltak feladatokat az internetes terméknél is, majd ezt követően minden munkatárs ismereteit bővítették az online sajátosságairól.
A lapvezetés tervei szerint az egybeolvasztásnak három síkon kellett megvalósulnia. Az első az úgynevezett technikai integráció, ami azt jelenti, hogy összekötötték a szerkesztőségek rendszerét, így hozzáférhetnek egymás tartalmához. A másik a fizikai: egy helyre ültették őket, ami megkönnyítette a kommunikációt. A harmadik – és egyben legkényesebb – összevonás a tartalmi integráció. Ennek lényege, hogy az egyes médiumok nem pusztán megjelenítik a másik cikkeit, hanem „konvergens újságírást hajtanak végre”. Vagyis amint elkészül a hír, azt a leggyorsabb hírcsatornán közlik. Amint van hírmagyarázat, eldöntik, melyik felületen publikálják. „Viszonylag gyorsan tettük meg az első lépést, a technikai integrációt.
A médiaintegrációt kell most érlelnünk, hogy hogyan fog erre reagálni a lap, mit kell másként csinálni ezentúl” – tette hozzá Kovács Tibor.
A külföldi tapasztalatok áttekintése sokat segített, hiszen a világ napilapjainak 35-40 százaléka már integrált módon működik, és további 20-25 százaléka tervezi ennek bevezetését.
A Népszabadság hat-hét európai szerkesztőségbe látogatott el tapasztalatszerzésre, köztük egy kisebb csapattal az osztrák Österreichot is felkeresték, ahol egy hatalmas összevont szerkesztőség működik. Ezenkívül a svájci Cash újság integrációs folyamatát is tanulmányozták. Ők szintén sikeresen oldották meg az egybevonást, ám vannak olyan kiadók is a világon, amelyeknél egyelőre problémás az átállás.
Az integrált szerkesztőségek kialakításának „hőskorában” az elsődleges cél a költségmegtakarítás volt. A Népszabadság esetében elsősorban nem ez, hanem a tartalomértékesítés került a fókuszba. „A technikai fejlesztés befejeződik az első fél évben, a két médium összecsiszolódása hosszabb folyamat lesz” – mondta a vezérigazgató.
A szerkesztőség átalakításának lépéseiről Vörös T. Károly főszerkesztő tájékoztatta lapunkat. „Komoly multimédiás egységet hoztunk létre. Tavaly a székház ötödik emeletén kialakítottunk egy olyan teret, ahol egy kör alakú asztalnál dolgozik az ügyeletes főszerkesztő-helyettes, balján az ügyeletes online lapszerkesztő, jobbján pedig az ügyeletes printlapszerkesztő. Ugyanennél az asztalnál végzi munkáját a belpolitikai rovatvezető, mögötte alakítottuk ki a belpolitikai rovat szerkesztői munkahelyeit, ahol print- és online szerkesztő is dolgozik. Szintén ennél az asztalnál kapott helyet a gazdasági és a külpolitikai rovatvezető, és mögöttük – hasonlóan a belpolitikai rovathoz – dolgoznak a rovatszerkesztők.”
Az újonnan kialakított közös térben a kollégák gyorsan tudnak információt cserél­ni, tájékozódni arról, hogy hol tart egy anyag, és dönteni az ügyben, mikor közöljék a portálon, egyáltalán oda kerülhet-e, vagy szerencsésebb, ha megtartják a
reggel megjelenő lapba. A szerkezeti ­átalakítá­sokat követően a munkarend ­átszervezé­se is elkezdődött. „Igyekszünk meg­értetni a Népszabadság szerkesztősé­gének minden tagjával, hogy az online-ra is érdemes dolgozni. Ez a Népszabadság Online színvonalát is tovább javítja, mely portál tavaly az Év Honlapja címet is elnyerte” – tette hozzá a főszerkesztő.
Az összevont szerkesztőség felépítése során csak részben tudtak új erőforrásokat bevonni. Át kellett ugyanis csoportosítani a belső erőforrásokat, mivel az integráció új munka- és ügyeleti rendet igényelt, új pozíciók, új munkakörök jöttek létre.
Arra a kérdésre, hogy mekkora dilemmát okoz, melyik médium élvezzen elsőbbséget, Vörös T. Károly megjegyezte: jelen pillanatban a Népszabadság Zrt. „vezérhajója” a print. Nemcsak azért, mert ez a legismertebb, legnagyobb példányszámú politikai napilap a magyar sajtóban, de annak a pénznek is a nyomtatott kiadvány termeli ki a nagy részét, amiből a részvénytársaság működik. Ám reményeik szerint két-három év múlva a portál legalább ennyire fontos lesz. Most nagyon odafigyelnek a printre, de azon dolgoznak, hogy minél ütőképesebb, gyorsabban pörgő, minél megbízhatóbb és tartalmasabb legyen a Népszabadság Online.
A print úgy általában, „köszöni szépen”, az egész világon jól van, és fejlődik – mondta Vörös T. Károly. Egyre több nyomtatott hetilap, magazin és a legkülönbözőbb speciális érdeklődéseket kielégítő nyomtatott sajtótermék jelenik meg. Világszerte a minőségi politikai napilapok helyzete lett egyre nehezebb. Ám ez a printnek csak egy része. A főszerkesztő szerint egyelőre biztosan nem kell arra számítani, hogy a nyomtatott kiadványt minden területen felváltaná az online. „Házon belül az online és a print között hírversenyről nem beszélhetünk, mivel a munkamegosztás abba az irány­ba halad, hogy a hír az online-on, az elemzés, az összefüggések feltárása pedig a printben élvez elsőbbséget – mondta. – Nagyon fontos, hogy másnap az adott hír hátterét összefüggésekbe ágyazott elemzés formájában a Népszabadságban találják meg az olvasók. Másrészt az internetes lapok közti versengés miatt a mindenki számára hozzáférhető híreket azonnal közölni kell. Ha viszont esély van arra, hogy megőrizzük a hír exkluzivitását, a print élvez elsőbbséget.”
Hogy mennyire lesz sikeres az új felállás, azt az előállított termékek látogatottsága, illetve eladottpéldány-száma és a hirdetés árbevétele alapján tudják majd értékelni. „Amíg nem volt integrált szerkesztőség, teljesen külön kezeltük a két médiumot. Mi az ügyfél oldaláról közelítjük meg a kérdést. Ők pedig azt mondják, hogy nekik egy céljuk van, egy célcsoport, egy fogyasztói profil elérése, és az ehhez vezető utakat kell biztosítanunk. Az már kevésbé érdekli őket, hogy e célt a print vagy az online révén sikerült-e teljesíteni, vagy esetleg mindkettőnek köszönhetően” – mondta lapunknak Hanák Tamás, a Népszabadság hirdetési igazgatója.
Idén a direkt ügyfeleknek csomagban értékesítik a két médium felületeit. A hirdető kérhet egyszerre mindkét, illetve csak az egyik vagy másik helyen való megjelenést is, de javaslatot is tesznek neki, hogy esetében melyik megoldás a célszerűbb. Ehhez kutatási adatokat is biztosítanak, hatékonyabb-e, és ha igen, mennyivel, ha a kettőt együtt használják.
 „A mi oldalunkról az integráltság ebben merül ki. A nem direkt hirdetők esetében nagyon sok ügynökségnél külön online divízió működik, ott megkapják a segítséget. Az ügyfelek pozitívan fogadták az integrált hirdetést, ők is rég­óta igényelték, hogy egyszerre lehessen intézni a kétféle felületen való megjelenést. A szolgáltatás terén színvonalasabbnak nevezhető ez a fajta kapcsolattartás. Lévén az ügyintézés egykezes, az elérést illetően is sokkal hatékonyabbak vagyunk. Így pedig időt, energiát takarítanak meg” – összegezte Hanák Tamás.