Digitális lap - Digitális lap - Digitális lap - Mediapiac.com

Mi történne, ha egy reggel nem szólalna meg a két országos kereskedelmi rádió? A gondolattal egyelőre nem a közönségnek, hanem a Sláger és a Danubius Rádió menedzsmentjének kell eljátszania. Kérdésesnek látszik ugyanis, hogy a koncessziók november közepi lejártáig dönt-e valaki valahogyan, és ha igen, melyik fórumé lesz az ügyben a végső szó.

Fontos Ádám   |   szerk@lapkiadas.hu

Talán a hatályos médiatörvény szerzői sem gondolták, micsoda kalamajkát okoz majd tizenkét év múltán egy pontatlanságuk – valamint a magyarországi messiásvárás. Az ORTT ugyanis 2007 őszén pár hetes önkéntes frekvenciamoratóriumot hirdetett, mondván, nyakunkon az új médiaregula, minek osszanak nyakra-főre hullámsávokat. A helyzet fonáksága, hogy az 1996. évi I. törvény utódja nem lépett hatályba, de az Országgyűlés – biztos, ami biztos – kerek egy esztendővel megfejelte a korlátozást, amely így a múlt év utolsó másodpercében vesztette érvényét.
Tette ezt annak ellenére, hogy kezdettől fogva világos volt: a két országos kereskedelmi rádió számára – ha például a piac szabályainak megfelelően hosszabb távú szerződésekben gondolkodnak – életbevágó, hogy 2008-ban rendeződjön az ügyük. A törvényhozó azonban csak egyszeri hosszabbítást engedélyezett, a hogyan továbbról viszont egy mukkot sem írt. Vagyis hogy mi a teendő, ha sem az első, legfeljebb hét éven át tartó időszak, sem az ötesztendőnyi hosszabbítás nem vette el egy cég kedvét attól, hogy a magyarországi rádiós piac meghatározó szereplője legyen.
Minden eshetőségre felkészülve az ORTT már nyár végére kidolgozta azt a metódust, amellyel tizennégy hónapról alig fele ennyi időre tudja csökkenteni az eljárást. November közepére információink szerint szinte minden készen állt a médiahatóság Reviczky utcai székházában ahhoz, hogy megpályáztassák a két hullámsávot.
A bökkenő csak az volt, hogy a kancelláriaminiszter még novemberben azt javasolta, gyakorlatilag automatikusan újrázhasson a két adó, a parlament pedig – annak rendje-módja szerint alaposan átírva az indítványt – végül nagy többséggel a kezdeményezés mellé állt. A ritka médiaidillt azonban a legváratlanabb pillanatban törte meg az államfő, amikor karácsony és újév között jelentette be, hogy nem írja alá a törvényt, hanem előzetes normakontrollt kér. Indoklása szerint ugyanis igaz, hogy egy 2007 nyarán született alkotmánybírósági döntés az alaptörvénnyel ellenesnek ítélte a médiahatóság pályázati rendszerét (egyebek mellett azért, mert azt nem törvény szabályozza, valamint nem kellően átlátható), a pályázat nélküli hosszabbítás viszont a sajtószabadság sérelméhez vezet, hiszen aránytalanul kedvezőbb helyzetbe hozza az épp lejáró koncessziók birtokosait, mint a többi érdeklődőt.
Több szakértő is örömmel borítékolja, hogy mit hozhat a taláros testület eljárása, s mindannyian arra utalnak: esély sem látszik arra, hogy az egykori AB-elnök Sólyom László kifogásai elvérezzenek a procedúra során. Ahogy – mondják – az sem tűnik valószínűnek, hogy a döntés február végére, március elejére várható kihirdetésekor már hatályos lesz az új médiatörvény, amely nem csupán elvenné (és parlamenti eseti bizottság felügyelete alá helyezné) a pályáztatást, de lefújná a már meghirdetett eljárásokat is.
Parlamenti forrásaink elképzelhetőnek neveztek egy olyan forgatókönyvet is, hogy a politika addig csiszolgatja az új médiaszabályozást, hogy az ORTT – ha sikerül eléggé felpörgetnie az eljárást – még oda tudja ítélni a két koncessziót. A kérdés csak az, mennyiben vetné vissza a digitális átállás folyamatát, hogy a két leghallgatottabb adó továbbra is analóg műsorszórással üzemel, mégpedig úgy, hogy az új platformmal kapcsolatosan ezért semmiféle kötelezettséget nem kellett vállalniuk.
Az eddigi hírek szerint a pályáztatni készülő médiahatóság erre – a két kispárt delegáltját és Majtényi László elnököt is leszavazva – január elején úgy döntött: kivárja az AB-döntést, és csak azt követően lép. A sajtószemléket áttekintve csendes érdektelenség fogadta azt a – Sarkady Ildikó médiajogász, volt kormánybiztos nevével fémjelzett – felvetést, hogy írják ugyan ki a versenyt, de ne évekre, hanem csupán az új médiatörvény elfogadásáig. A kérdés már csak az, hogy a történet fordulatait sorra véve ki merné megjósolni ma Magyarországon, mikor születhet meg az új, eurokonform hazai médiaszabályozás.