Digitális lap - Digitális lap - Digitális lap - Mediapiac.com

a kiadóknak éppen ebben a nehéz gazdasági helyzetben kell a legtöbbet fejlesztésre költeniük – véli Stig Nordqvist, az IFRA digitális kutatási igazgatója. Közép- és hosszú távon a lapkiadók csak akkor maradhatnak sikeresek, ha képesek kihasználni az új média nyújtotta lehetőségeket. Hölgyeim és Uraim, bátran dőljenek hátra, és képzeljenek el egy új jövőt, ahol szinte minden eszköz az Önök által előállított híreket sugározza! – biztatta a budapesti IFRA-konferencia résztvevőit a szakember. A konferencia-összefoglalót két részletben közöljük.

Erős-Hajdu Szilvia   |   szerk@lapkiadas.hu

Beyond the Printed Word 2008 címmel rendezett nemzetközi konferenciát Budapesten a híripar kutató és szolgáltató szövetsége, az IFRA. A szervezet immár 16. konferenciájára 2008. november 20–21-én került sor a Budapest Kongresszusi Központban. Az eseményre a világ 23 országából 220 sajtómunkatárs érkezett, akik bemutatták a cégüknél kialakított legjobb digitális megoldásokat. A rendezvény házigazdája Theo Blanco, a svéd Upsala Nya Tidning AB kiadó értékesítési és marketingigazgatója, valamint Jennifer Carroll, a USA Todayt is jegyző Gannett kiadó újmédia-üzletágának alelnöke volt.

A türelem online bevételt terem
A résztvevők először a norvég Schibsted ASA online üzletágának kiépítését ismerhették meg. Az 1839-ben alapított kiadó 1992-es tőzsdei céggé válása után kezdett nagyobb arányú fejlesztésekbe. Ekkor tévécsatornát és filmstúdiót vásároltak, 1995-ben pedig megindultak internetes fejlesztéseik, és ebben az időszakban tűzték ki azt az ambiciózus tervet is, hogy a Schibsted rövid időn belül Skandinávia vezető médiavállalata lesz. A cég számos napilapot vásárolt a régióban, és 1999-ben Zürichben és Kölnben megjelentette a 20 Minuten ingyenes napilapot, amelyet később Spanyolországban és Franciaországban is sikerre vitt.
A kiadó internetes üzletága hét évig veszteséggel működött, a rengeteg befektetett munka gyümölcse csak 2002-t követően érett be. Ma a Schibsted éves bevétele eléri a 13,6 milliárd norvég koronát, a médiaháznak 23 országban vannak érdekeltségei, és profitjának 62 százaléka származik az online tevékenységekből. Legnyereségesebb üzletáguk az internetes apróhirdetés, de egyre nagyobb hangsúlyt kap a webtévérészleg, és sikeresnek bizonyult a mobiltelefonokra optimalizált hírszolgáltatás is. A 2005-ben kifejlesztett Sesam keresőrendszer még kevés bevételt hoz, de a keresőmarketing előretörésével nőhet a szerepe.
Kjell Aamot, a Schibsted vezetője szerint a legnagyobb feladatot számukra a kannibalizációtól való félelem legyőzése volt. Hosszú időbe telt a szervezet átalakítása és az erőforrások átcsoportosításának elfogadtatása is. Az elért eredmények azonban azt mutatják, a tulajdonosoknak érdemes volt türelmesen kivárniuk.

A kapcsolati tőke hatalma
A közösségi portálok bevételteremtő lehetőségeiről beszélt Kate Burns, a Bebo Europe alelnöke és ügyvezető igazgatója. A Nagy-Britanniában elsősorban a 18–24 évesek korosztálya körében népszerű Bebo oldalnak a szigetországban 11,7 millió rendszeres felhasználója van, de a világ számos pontján népszerű, eddig több mint 49 millióan regisztráltak. A tagok naponta átlag 25 percet töltenek a site-on. A Time Warner érdekeltségbe tartozó Bebo tagja az AOL által nemrég létrehozott People Networks csoportnak, mely részleg az AIM-et és az ICQ-t is kezeli.
Kate Burns előadásából megtudhattuk, a 2005-ben alapított közösségi portál tavaly három sikeres kampányt is folytatott, az egyikben arra kérték a felhasználóikat, hogy készítsenek rövid, a Földről, az emberiségről szóló üzenetet. Az ötszáz legjobbat időkapszulába zár­va kiküldték az űrbe. Az akció megmozgat­ta a fiatalokat, többmilliós oldalletöltést eredményezett, és több ezer rö­vid­film érkezett.
A kampány reklámjait szin­tén több millióan látták. A tét nem kicsi, az AOL idén tavasszal 850 millió dollárt fizetett a Bebo két alapítójának a cégért, mindent megtesznek azért, hogy ez a pénz minél hamarabb megtérüljön.

Oktatás és szórakoztatás online videóval
Steve Filler, a brit VideoJug kereskedelmi vezetője szerint az online világban egyre nagyobb szerep jut majd a filmeknek, 2012-re a világ internetforgalmának 30 százalékát mozgókép fogja kitenni.
A három éve alapított VideoJug videotárában ma már több mint 45 ezer professzionálisan forgatott oktató és szórakoztató kisfilm található. Havonta 3,2 millióan keresik fel a cég weboldalát, és filmjeik 27 online platformon jelennek meg, a ­You­Tube-tól a wikiHow-ig. Nézőik száma meghaladja a havi hatvanmilliót.
Steve Filler szerint a felhasználók részéről hatalmas igény van a színvonalas mozgóképes anyagokra, mára már a kiadók is belátták, hogy a minőségi írott tartalomhoz érdemes értékes mozgóképes információt nyújtani. A VideoJug folyamatosan frissülő videotárában a kiadók megtalálják a témához illő rövidfilmeket.

Tények a világ online használatáról
Ole Petter Nyhaug, a norvég Synovate trendkutatási igazgatója az internethasználatról rendelkezésükre álló adatokat ismertetett. 26 országban 14 ezer ember bevonásával végzett felméréseik szerint a szép új internetes világ keretei már régen túlnőttek az Egyesült Államokon. A legaktívabb netezők az ázsiai térségben találhatók, de Afrikában is nő a fogyasztás mértéke. Az átlagos netező naponta több mint két órát tölt a világhálón, szemben az újságolvasásra fordított 1 óra 25 perccel vagy a tévénézésre szánt 1 óra 50 perccel. Szakértők szerint 2020-ra az összes tartalom 80 százaléka digitális formában is vagy kizárólag ilyen formában lesz elérhető.
A mai fiatal nemzedék számára a tanulás, a szórakozás, a közösségi élet legfontosabb forrása az internet lesz.
A Synovate felmérései szerint a weben rendszeresen böngésző fiatalok 90 százaléka tagja valamelyik közösségi portálnak, s ugyanekkora a széles letöltési sávval vagy mobil internet-hozzáférési lehetőséggel (mobiltelefon vagy számítógép) rendelkezők aránya. A netező tinédzserek négyötödének van valamilyen játékkonzolja, 42 százalékuk pedig online is néz televíziót. A legnagyobb reklámköltők megjelentek a világhálón, tavaly 43 milliárd dollárt költöttek csak virtuális játékok szponzorálására, többet, mint filmtámogatásra.
A szakember olyan mítoszok megcáfolására vállalkozott, mint hogy az internetet főleg fiatal srácok használják. A tények ugyanis azt mutatják, a nők sokkal nyitottabbak a világháló és a mobiltechnológia iránt, és jóval aktívabbak is e területeken. Az internet mindennapi szociális életük részévé vált. A digitalizáció az idősebb korosztályba tartozókat sem hagyja érintetlenül, ahogy a tévécsatornákon, úgy a weben is keresik a számukra releváns tartalmakat.

Az ingyenes újság esete a mobilmédiával
Svájc legolvasottabb ingyenes napilapjának internetes stratégiáját ismerhettük meg Stephan Obwegeser marketing- és new business vezető előadásából. A 20 Minuten lapot naponta 1,766 millió svájci olvassa. Az online kiadás napi 18 órában frissülő hírszolgáltatása havonta 749 ezer egyedi látogatót vonz, kiknek 43 százaléka nő, ami a legnagyobb ilyen arány a svájci hírportálok között. Az egyedi felhasználók 89 százaléka 15–54 év közötti. A 20 Minutennél ugyan még nem jött létre az integrált szerkesztőség, de a külön egységben készült anyagok megjelenhetnek egymás platformján.
A 20 Minuten 2005 óta kínál mobiltartalmat. Ezt először csak SMS formátumban tették, erre a szolgáltatásra az intenzív reklámkampánynak köszönhetően 850-en fizettek elő. 2006 májusában a kiadó bevezette képekkel illusztrált ingyenes hírszolgáltatását, a rendszeres használók száma rövid idő alatt elérte a 6500-at. Még az év szeptemberében meg­hirdették az előfizetői díj nélkül kínált WAP-alapú böngészési lehetőséget, ez azonban nem volt túl sikeres, a felhasználók száma egy hónap alatt kétezerrel csökkent. A 2006 októberében bevezetett mobil online tartalom ugyanakkor már népszerűbbnek bizonyult, de az igazi áttörést az Apple iPhone 2008 júliusi svájci piacra dobása hozta meg.
Azóta a mobilra optimalizált 20 Minuten weboldalnak több mint 120 ezer olvasója van havonta, akik a mobiltelefonra érkező információkat az internethez hasonlóan továbbküldhetik egymásnak, s akár maguk is riporterré válhatnak, ha valamely esemény helyszínén készített fotóikat vagy videóikat egy program segítségével eljuttatják a szerkesztőségbe. A 20 Minuten partnereinek integrált kommunikációs megoldásokat kínál. A nyomtatott lapból jól ismert hirdetések lassan megjelentek a website-on, majd némi késéssel a mobiltelefonok képernyőjén is.

(Folytatás a következő lapszámban.)