Komment
2009. 10. szám
10 kérdés Borókai Gáborhoz
Az utóbbi hetek történéseit Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztő-lapigazgatója kommentálja
1 Alig egy éven belül ismét tulajdonosváltás történt a Heti Válasznál. A menedzsment kistulajdonos tagjai – köztük ön is – eladták a részesedésüket. Nem bízik a jövőben?
A nagyok úgy állapodtak meg, hogy osztozunk a sorsukban. Ellenállhattunk volna, de jobbnak láttuk nem tenni. A vevők azt ígérték, médiaportfóliót hoznak létre, amelynek a zászlóshajója a Heti Válasz lesz. A további befektetések az elektronikus média világából kerülnek ki. Azóta megvették a Lánchíd Rádiót, és tárgyalásokat folytatnak internetes portál megszerzéséért.
2 A Heti Válasz az utóbbi években számtalan kiváló írásban leplezett le korrupciós ügyeket. A jövő tavaszi választások és a vélelmezhető kormányváltás után mi lesz a gyanús ügyletek körül vizslató oknyomozó riporterekkel, lesz munkájuk?
Egy oknyomozó riporter nem tud mást, csak oknyomozni. Drága műfaj, amit csinál, speciális szakértelmet kíván, és kevesen is művelik. Bódis András – Pulitzer-emlékdíjas, Gőbölyös Soma-díjas – kollégánk belepusztulna, ha nem tudnánk a szakavatottságát értékelni. A Heti Válasz neve összekapcsolódott az oknyomozással, számunkra ez unikális tartalom. A politikusok nem lesznek jobbak vagy rosszabbak, ahogy az újabb generációk sem jobbak vagy rosszabbak az előzőeknél. A politikus úgy cselekszik, ahogy a környezete megengedi. Gondok akkor vannak, ha a jogszabály nem feszes, az ellenőrzés nem szigorú. Ha rigorózusabb a rend, akkor a közélet szereplői is alkalmazkodnak. De nemcsak a jogalkotásban, az újságírás erejében is bízunk. Érezze, akinek kell, hogy Damoklész kardja bármikor lecsaphat.
3 Hírek szerint Marian Cosma gyilkosa akár húsz évet is kaphat. A romák elleni sorozatgyilkosság gyanúsítottjai is rács mögött vannak. A magyar rendőrség a minap elfogta a nápolyi Camorra egyik vezetőjét. Ugrásszerűen nő a rendőri munka színvonala, javul a közbiztonság?
Kétségtelenül vannak látványos ügyek. De a rendőrség eddig is jobb lett volna, ha a politika nem nehezedik rá. A nyilvánosságban megjelentek zavaros ügyek, terrorizmus és más különös történetek. A nemzetbiztonság és a rendőrség ezekben az esetekben nem állt a helyzet magaslatán, talán nem véletlenül.
Ha a mélyrétegekbe lefúrunk, azt látjuk, hogy a renddel alapvető baj van az országban. Egyes régiókban az emberek kiszolgáltatottnak érzik magukat, és megszervezik a saját védelmüket, gárdák, polgárőrségek jönnek létre. Ezen változtatni kell, a rendőrséget meg kell erősíteni.
4 Rengeteg érdekes részletet tudtunk meg a BKV-nál kifizetett prémiumokról, végkielégítésekről. Nem kis részben emiatt hozták most nyilvánosságra az állami cégek vezetőinek bérét. Mire lesz ez jó?
Az e héten megjelenő (szeptember 24-i – a szerk.) lapszám Végjáték rovatában éppen erről írtam. A nagy állami, önkormányzati vállalatokat egyszerűen pénzkifolyató helyként üzemeltetik, emiatt a hatalmas végkielégítések, a semmit nem érő tanulmányok sora. Nem csupán egy-egy cég, hanem a rendszer működik így. Ezért okkal feltételezhető a hatalmi elit felelőssége. A súlyos mulasztásokat most azzal a látványos akcióval igyekeznek elfedni, hogy mindenki mutassa meg a fizetési céduláját. Így a teljesítményük szerint jól keresők ugyanarra a szégyenpadra ülnek, mint a tolvajok. Hogy ez kinek jó, nem kérdés? Világos, következetes követelmény- és elismerésrendszer kellene, amelyben elképzelhetetlen, hogy a miniszterelnök kisebb jövedelmet kap, mint egy állami vagy önkormányzati vállalat főosztályvezetője. Amikor mi középiskolába jártunk, elhihettük, hogy érdemes diplomát szerezni, mert a tudást megbecsülik. Ehhez képest ma teljes a zűrzavar. A mai gyerekek számára a tanulás értelme, a tudás értéke erősen kétséges. És ez roppant káros.
5 Elemzők szerint ősztől elindul a gazdaság lassú kilábalása a válságból. Stabilizálódott a forint árfolyama, emelkedik a tőzsdeindex, visszatérőben a befektetői bizalom. Jobb miniszterelnök Bajnai Gordon, mint elődei voltak?
Röviden nehéz válaszolni. Ami a költségvetést illeti, Bajnai sokkal erősebb kézzel nyúl a problémákhoz, és határozottabban dönt. Ebben támaszra lel az IMF-ben, amely gyámként határozta meg a kormány teendőit, és segítségére van a kiszolgáltatott szocialista és szabaddemokrata frakció, amelynek tagjai mindent megszavaznak a túlélésért.
Most olvastam újra a Chryslert talpra állító menedzser, Lee Iacocca könyvét, aki szerint még az üzleti világ értékrangsorában is az ember az első, a termék a második, és csak harmadik a profit. Bajnainál a költségvetés számai látszanak mindennél fontosabbnak, az embernek meg egyetlen dolga elszenvedni a kormány megszorító lépéseit. Holott nem igaz, hogy ha a költségvetés számai jók, akkor minden rendben van. Gondoljunk a családra: lehet spórolni a gyerekek taníttatásán, a fogorvosi ellenőrzéseken vagy a kocsiszervizelésen, de csak időlegesen, mert hosszabb távon sokkal többe kerül majd a mulasztások pótlása. Hasonlókat tapasztalunk a médiában: a cégek elsődlegesen a marketingköltségeken, az innováción takarítanak meg. És felélik a jövőt. A folyamatos, átgondolt irányítást nem lehet rapszodikus, kapkodó kormányzással pótolni. A politikai haszonszerzés adósságba sodorta az országot, és most mindent a bennünket finanszírozó nemzetközi hitelintézetek kedvére teszünk, tőlük várjuk az elismerést, pedig nekik nem több a céljuk velünk, mint haszonnal hozzájutni a kölcsönzött pénzükhöz.
6 Szlovákia ragaszkodik a nyelvtörvényéhez, Sólyom Lászlót nem engedték be az országba. Van esély rá, hogy magyar állampolgárok hazahozzák ottani cégüket, magyar rendszámot tesznek itthon használt autóikra?
Itt két kérdéskörről van szó. Van egy gazdasági és egy politikai aspektus. Az előbbi az, hogy Szlovákiában ma jobb üzletelni, mint Magyarországon. Az Európai Unió kereteket ad ahhoz, hogy a vállalkozások más országokba helyezzék a székhelyüket, ahol kedvezőbb a gazdasági környezet. A politikai aspektus pedig az, hogy Szlovákiában kormányzati szintre emelkedett a magyarellenesség. Fiatal államról van szó, amelynek nem volt ideje kiélvezni az önállóságot, hiszen az integrációban gyorsan elvesztette a határait. Most azzal próbál kohéziót teremteni, hogy ellenségnek tekint egy másik közösséget. Ez visszahat a Szlovákiába települt cégek tevékenységére is.
7 Az idei melegfelvonulás kevesebb atrocitással zajlott, mint a tavalyi. Mi legyen a melegekkel? Vonuljanak fel békével? Maradjanak otthon? Esetleg gyógykezelni kellene őket?
Minden alkalommal letettük a voksunkat a különböző kisebbségek jogai mellett. El kell fogadni, hogy vannak, akik másképp élik az életüket, mint ahogy azt a többség jónak látja. De ne legyenek provokatívak. Sokan azt hiszik, minél kihívóbban lépnek fel, annál inkább használnak a közösségüknek. Ezzel kapcsolatban a meleg kisebbségen belül is eltérőek a vélemények.
A fogyasztás világában különböző célcsoportok vannak. Ezeket piaci szempontból meghatározzák. Van, akinek üzleti érdeke, hogy ezt a közösséget megformálja, láthatóvá tegye, mert így tudja piaci szereplőként is használni. Szerintem némelyeknek eminens üzleti érdeke a homoszexualitást divattá tenni, ami több szempontból is rossz. Az viszont magától értetődő, hogy a homoszexuálisokat nem érheti másságuk miatt atrocitás, hátrány.
8 Közeledik október 23-a. Mit fog csinálni az ünnepen, elmegy valamilyen rendezvényre, vagy inkább kimenti Budapestről a családját?
Nem szoktam elmenekülni, bár 2006-ban nem tartózkodtam itthon, éppen Kanadában jártam. Torontóból követtem figyelemmel a budapesti eseményeket. Riasztóak voltak.
A Gyurcsány Ferenc kormányzása miatt felkorbácsolt közhangulat jelentősen lecsillapodott azóta. Ehhez az is hozzájárult, hogy új miniszterelnökünk van, és hogy az államot képviselő rendfenntartó erők már a rend fenntartásában érdekeltek. Nem hiszem, hogy a mostani ünnepen zavargások törnének ki. Közeledünk a választásokhoz, az ország többsége elfogadta, hogy a változások rendkívüli események nélkül is végbemennek.
9 Sokáig hittünk abban, hogy labdarúgó-válogatottunk versenyben lehet a vb-selejtezőcsoport második helyéért, de kaptunk két zakót. A Debrecen tisztes vereséget szenvedett Liverpoolban. Van esély rá, hogy a nem túl távoli jövőben magyar futballsikereknek tapsolhatunk?
Szeretném hinni, hogy így lesz. Tíz évig sportújságíróként dolgoztam. Már akkor leszálló ágban volt a futballunk, pedig a kezdetektől egészen a nyolcvanas évek közepéig voltak sikereink. Látszott, hogy ehhez a játékhoz van közünk, nem vagyunk tehetségtelenek. A labdarúgásban elmaradt a rendszerváltás, sőt, ott alakult ki a legzavarosabb katyvasz. Az államnak jelentős szerepe lenne abban, hogy megteremtse a sportág infrastruktúráját, segítse a fiatal tehetségeket, emelkedő pályára állítsa a magyar futballt. Akkor labdába rúghatnánk ebben a nemzetközi üzletben, ráadásul sok kallódó fiatal is visszatérhetne a helyes útra. Jót tett velünk az UEFA, hogy nem kell a selejtezőben a legnagyobb klubokkal megmérkőznünk, ezzel megteremtette a kelet-európai csapatok főtáblára jutásának lehetőségét. A magyar klubok is megerősödhetnek, otthont adhatnak a felépített sztároknak, jobb közegben dolgozhatnak.
10 Mi volt az az esemény, ami az utóbbi hetekben leginkább jókedvre derítette?
A Debrecen sikere erőt adott. Látható, hogy szisztematikus munkával egy csapat, egy közösség sikeres lehet. Ez jel a vállalkozóknak is – akiket eddig taszított a rendszer átláthatatlansága –, hogy nem kell félniük a futballtól, ezentúl nem a semmibe folynak el a milliók. Debrecennek szurkol az egész ország.




Közösségi Média