Digitális lap - Digitális lap - Digitális lap - Mediapiac.com

Tekintélyes, patinás kiadvány. Az 1877-ben alapított, eredetileg az amerikai fővárost és környékét hírekkel ellátni hivatott újság lehetne akár afféle sajtótörténeti őskövület is. De egyáltalán nem az.

Pécsi Ferenc   |   szerk@lapkiadas.hu

A WaPo – csak azt becézzük, akit szeretünk – nagyon is élő kiadvány. Csupán 2008-ban hat Pulitzer-díjat gyűjtött be. (Az összesített versenyben ugyan elmaradnak riválisuk, a másik „helyi lap”, a The New York Times 101 trófeája mögött, viszont a Post élő voltát jól mutatja, hogy 47 Pulitzerükből 25-öt az elmúlt 18 évben kaptak.)
A Washington Post legnagyobb dobása természetesen az 1970-ben kirobbantott Watergate-botrány: Bob Woodward és Carl Bernstein oknyomozó anyaga akkor a figyelem középpontjába helyezte az újságot – és mellesleg Nixon elnök bukásához vezetett.
A radikális változás a lap életében mégsem ekkor, hanem 1996-ban kezdődött; ekkor indult el online kiadása, a Washingtonpost.com. Kezdetben persze ez az internetes verzió is csak a nyomtatott újság webes másolata volt, a Postnál azonban sok más lapnál hamarabb éreztek rá az online média lényegére.
A Washingtonpost.com intenzíven és sikeresen vett részt az ezredforduló táján kialakuló internetes hírversenyben, közben tekintélyes méretűre duzzasztotta fel online szerkesztőségét. Az új éra, amelyben a Post sokak számára a webes újságírás példaképévé vált, a dotkom korszak után kezdődött, mikor néhány igazán kreatív, az új média lehetőségeit értő szakembert sikerült a kiadványhoz csábítani.
Köztük volt Adrian Holovaty, aki 2005-től a Washingtonpost.com „szerkesztőségi innovációért felelős vezető” pozícióját töltötte be. Az újságírói végzettséggel rendelkező, de programozóként is elismert Holovaty irányítása alatt a WaPo egész sor adatbázis-alapú megoldással rukkolt elő. (Manapság az ilyesmi már nem akkora különlegesség, de az idő tájt forradalmi újdonságnak számított.) Holovaty 2007-ben hagyta el a szerkesztőséget, amikor elnyerte a Knight Foundation 1,1 millió dolláros ösztöndíját. Ennek keretében – már a The Wa­shington Post falain kívül – valósult meg az EveryBlock, az az adatbázis-alapú hiperlokális információszolgáltatás, amelyben sokan a média jövőjét vélik felfedezni. (A Microsoft és az NBC tévétársaság közös cége, az MSNBC 2009 nyarán megvásárolta az EveryBlockot.)
2006 októberében termékfejlesztési elnökhelyettesként csatlakozott a Washingtonpost.com-ot is kiadó Washingtonpost.Newsweek Interactive (WPNI) csapatához Rob Curley.
A hangzatos titulusnál sokkal fontosabb, hogy Curly azon kevesek közé tartozik, akiknek nemcsak határozott elképzelésük van a digitális média jövőjéről, de képesek is azt megvalósítani. A szakember látványos eredményeket ért el, de úgy érezte, hogy nem tudta eléggé mozgásba hozni a WaPo nehézkes gépezetét, ezért 2008 nyarán csapatával együtt távozott. (A nagy múltú The Washington Postot elhagyva szó szerint a sivatagba vonultak, hogy felépítsék a Las Vegas Sun webes kiadását.)
Innen, kívülről nézve nekünk persze nem kell a Washigtonpost.com jövőjéért aggódnunk, érdemesebb inkább az elért eredményeket, az előremutató megoldásokat szemléznünk.
Más vezető kiadványokhoz hasonlóan a Washingtonpost.com is évek óta publikál videókat, podcastokat (hangos adásokat) és interaktív grafikákat. Versenytársai többségét megelőzte viszont, amikor felismerte a közösségi média jelentőségét. A szerkesztőség amellett, hogy több tucat saját blogot működtet, figyeli is a blogoszférát. Valamennyi cikk mellett található egy link (Links to this article), amelyre kattintva nemcsak az adott írásra hivatkozó blogbejegyzéseket, hanem a cikktől független, annak tárgyával foglalkozó írások linkjét is megkapjuk. A szolgáltatás dinamikus, vagyis a hivatkozások folyamatosan, automatikusan frissülnek.
Ez persze még nem minden. Az egyes cikkek alatt, ahol hagyományosan a témához kapcsolódó korábbi anyagok linkjei sorakoznak, a Washingtonpost.com új eszközök egész arzenálját helyezte el. A legkülönbözőbb közösségi site-okhoz, szolgáltatásokhoz (Facebook, Twitter, Digg, Delicious stb.) egyetlen klikkeléssel történő csatlakozás természetesen már nem újdonság. Régóta ismert ez a blogokon és a „tech”-közönséget vonzó webhelyeken, s ma már egyre inkább kötelező eleme a „mainstream” online oldalaknak is.
„A cikk olvasói még ezeket is olvasták…” Ismerős? Persze, az Amazon.com zseniális „találmánya” ez, aminek segítségével olyasmire hívható fel a látogató/vásárló figyelme, ami valószínűleg jobban érdekli, mint a hagyományos módon, kulcsszavakon alapulva kapcsolódó anyagok. A Washingtonpot.com dinamikus linkajánlásában külső szolgáltató, az Aggregate Knowledge a partner.
Az internetes tartalomszolgáltatás egyik legfantasztikusabb lehetősége, hogy nem csak egyetlen szinten szolgálható ki a közönség. A többrétegű tartalom megvalósulásának legismertebb formája, amikor a szövegben helyezünk el linkeket. A meg­oldás előnye, hogy az olvasó maga választ, a megszokott módon, lineárisan halad-e a szövegben, vagy a hivatkozásokat követve elkalandozik a „mélység”, a háttér-információk felé.
A Washingtonpost.com további lehetőségeket is nyújt a cikkek hátterének megismeréséhez:
Ha például szeretnénk jobban megérteni egy, az orosz rakétatelepítések felfüggesztésével foglalkozó írást, alatta megtaláljuk a megfelelő linkeket. Egyetlen kattintással eldönthetjük, hogy a Washingtonpost.com korábbi cikkeinek linkjei vagy a web teljes kínálatán alapuló válogatás jelenjen-e meg. A lehetőségeket tovább bővíti egy interaktív grafikus eszköz, amelynek segítségével tovább szűrhetjük az információkat. Így például két klikkeléssel megkaphatjuk azoknak az írásoknak a linkjét, amelyek a rakétatelepítésekkel kapcsolatban mondjuk Csehország helyzetét elemzik. (A Washintonpost.com itt is külső szolgáltató, az Evri megoldását integrálta.)
Hogy az online újságírás egyik legnagyobb vívmánya, az egyes témák adatbázis-alapú feldolgozása Holovaty és Curly távozása után is kiemelt szerepet kap a Washingtonpost.com-on, mi sem bizonyítja jobban, mint a POTUS Tracker. A speciális kereső révén az olvasók szinte percről percre követhetik Obama elnök programját. Az egyszerű, jól áttekinthető felület segítségével akár dátum, téma, az esemény jellege vagy a partner neve szerint visszakereshető minden találkozó, megbeszélés, szereplés.
Gyakran hallani, hogy az újságírók szerepe az internet hatására gyökeresen megváltozott. Ma már nem kapuőrök, akik eldöntik, hogy a hozzájuk beérkező információk közül mit adjanak át a közönségnek. Napjainkban, az információbőség idején egyre fontosabb a weben bárki rendelkezésére álló tartalmak szűrése, rendszerezése. Az új feladatkört szem előtt tartva hozta létre a WaPo a Political Browsert (politikai böngésző). Itt a Washingtopost.com politikai újságírói az interneten (saját kiadványukon kívül) megjelent cikkeket, blogbejegyzéseket ajánlanak a látogatók figyelmébe. (Pár esztendő alatt ilyen messze jutottunk az olvasók erőszakos „benn tartásától”.)
A leltár nem teljes. Nem is lehet az, hiszen a Washingtonpost.com a többi vezető online laphoz hasonlóan naponta rukkol elő új szolgáltatásokkal, megoldásokkal. Az internetes hírszolgáltatók néhány év alatt igen távol kerültek a „képernyőre ragasztott” újságoldalaktól. Az új, csak a weben megvalósítható eszközök segítségével a közönség minden eddiginél alaposabban tájékozódhat, olyan mélyen áshatja be magát a háttér-információk közé, amire korábban csak a kiválasztott szakértőknek volt módja. A kérdés csak az, lesznek-e, akik élnek is ezzel a lehetőséggel, illetve hogy ki fizeti a minőségi tartalomgyártás számláját.