Digitális lap - Digitális lap - Digitális lap - Mediapiac.com

Átlépett egy lélektani határt a hazai internetpenetráció: a TNS–NRC közös kutatásai szerint 2009 első fél évében az internet elterjedtségének mértéke meghaladta az 50 százalékot, azaz immár többen veszik igénybe a világhálót, mint ahányan ilyen-olyan okok miatt távol maradnak tőle. A számok mögötti mozgásokról, a piaci trendekről Klenovszki Jánossal, az NRC kutatócég ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Munkatársunktól   |   szerk@lapkiadas.hu

Fél év alatt 3 százalékpontot nőtt a 15–69 éves lakosság körében az internetezők aránya – derül ki a TNS és az NRC közös InterBus kutatásából. Így 2009 első fél évében hazánkban 52 százalékos az internetpenetráció, azaz immár több mint 3,9 millióan kapcsolódnak minimum havi rendszerességgel a világhálóra. A legalább hetente netezők mértéke is elérte a 47 százalékot.
Az internetet ennél többen próbálták már ki, a lakosság kétötödéről ugyanakkor még mindig elmondható, hogy gyakorlatilag semmilyen személyes tapasztalattal nem rendelkezik a világhálóval, illetve az ott található tartalmakkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban. Ennek lehetséges okairól Klenovszki János lapunknak elmondta, hazánkban még mindig nagy a „digitális írástudatlanok” száma (akiknek egy része hagyományos értelemben is írástudatlannak tekinthető). A hálótól távol maradók egy hányada nem képes számítógépet és internet-hozzáférést vásárolni. Egy másik csoport számára nem csupán a költség az akadály, hanem az új dolgok elsajátítása is komoly kihívás. Végezetül létezik egy harmadik csoport, amely érdektelenséget tanúsít, nem érzi ugyanis, mit jelenthetne az életében az internethasználat, milyen gyakorlati hasznot hozna számára a hálón való megjelenés.
Az internetpenetráció további növekedését az utóbbi csoport aktivizálása hozhatja el. Ma ugyanakkor még nincs kényszer, ami a világháló felé mozdítaná az érdektelenek tömegét. Klenovszki János szerint a kormányzat is adós például az elektronikus ügyintézés általánossá tételével.
Bár az utóbbi években – néhány kisebb megtorpanástól eltekintve – dinamikus növekedést figyelhettünk meg az internetet használók arányában (1. ábra), az elterjedtség jelenlegi, 52 százalékos mértéke nemzetközi viszonylatban még mindig relatíve alacsonynak mondható, és nemcsak az USA vagy a skandináv államok kiemelkedően magas penet­rációs szintjéhez képest, hanem az EU 60 százalék feletti átlagához és néhány szomszédos ország adatához viszonyítva is.
Ennek nyilván vannak és még sokáig lesznek gazdasági okai. Noha egy számítógép ma már százezer forint alatt megvehető, és az internet-előfizetés is megoldható akár havi háromezer forintból, ezek az összegek is sokak büdzséjét meghaladják. Klenovszki János úgy véli, némi felelőssége a médiának is van abban, hogy a világhálónak igen gyakran az árnyoldalait hangsúlyozzák, a letölthető bombareceptektől a különféle csalásokon át a pornográfiáig, miköz­ben a potenciális felhasználók egy részé­ben nem tudatosul, hogy az internetnek mennyi haszna is van.
Vagy legalábbis lehetne. A magyar webvilág alapos vizsgálata azt is kimutatja, hogy a kínálati oldalnak is jócskán kellene még fejlődnie ahhoz, hogy széles körben vonzó legyen. Az ügyvezető szerint az internetes újságírásban is hatalmas üzleti lehetőségek rejlenek még, az egyedi, hasznos és így fizethetővé tehető tartalmak megjelenése a reklámfelületek értékesítésén túl is bevételt jelenthet az online médiumoknak. Ebből elsősorban a szakmai tartalmat előállító kiadványok tudnak profitálni. Példáként említette az iPhone-t is: ha jó a tartalom, a szolgáltatás, az „aprópénzért” értékesítve is hihetetlen siker lehet. A multinacionális szoftverfejlesztők szintén lehetnének rugalmasabbak, jobban figyelembe vehetnék a változó fogyasztói igényeket: a programok eladása helyett előtérbe kerülhetne azok bérlése, a tényleges használatáért fizetendő, mérsékeltebb díj (ami persze hosszú távon akár profitábilisabb is lehetne).
A penetráció növekedésével ugyan fokozatosan csökken az egyes társadalmi csoportok közötti különbség a világháló igénybevételét illetően, azért az internetezők aránya még mindig nagyobb a férfiak, mint a nők körében: előbbiek 55, utóbbiak 48 százaléka netezik rendszeresen.
Még jelentősebb az eltérés az egyes életkori csoportok között. A világháló még mindig fiatalos médiumnak számít, amit jelez, hogy míg a 15–24 évesek 84 százaléka internetezik rendszeresen, a 25–34 éveseknek már csak 67 százaléka – az 50 év felettiek körében pedig az átlagosnál lényegesen alacsonyabb, mindössze 21 százalékos a penetráció (2. ábra).
A fiatal generációk felnövekedésével drámaian megváltozik majd az internethasználat. Míg a mai középkorúaknak nem is olyan régen a mobiltelefon vagy a digitális tévé is újdonságnak számított, a mai tinédzserek számára a világháló nem nóvum, hanem egy olyan dolog, amely „mindig is volt”. Bennük fel se merül a kérdés, kell-e internetezni, legfeljebb az, hogy milyen eszközökkel és mekkora sávszélességgel.
Budapesten az internetezők aránya még mindig jelentősen meghaladja az országos átlagot: a fővárosban 70 százalékos a mért elterjedtségi szint, a kisebb városokban, illetve a községekben ugyanakkor elmarad az átlagtól a hálót használók mértéke (3. ábra). Míg 2008 második fél évében 11 százalékponttal nőt a kistelepüléseken a penetráció, az utóbbi fél évben megtorpant a hirtelen emelkedés, és csupán egy százalékponttal növekedett ez az érték.
A 15–69 éves rendszeres internetezők 80 százaléka szokott odahaza netezni – ez azt jelenti, hogy a teljes populáció 41 százaléka veszi igénybe otthonról a világhálót. A lakosság ennél valamivel nagyobb részének – 46 százalékának – van a háztartásában internetkapcsolata, de nem mindenki él a lehetőséggel. Azt, hogy az otthoni elérés megléte még nem jár automatikusan internethasználattal, jól mutatja, hogy az odahaza hozzáféréssel rendelkezők egytizede egyáltalán nem netezik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy család(fő) megveszi a gépet, előfizet a világhálóra, de csak a család legfiatalabb tagjai használják azt. De vannak olyanok is, akik a munkahelyükön szinte minden idejüket a monitor előtt töltik, így otthon már inkább távol tartják magukat a klaviatúrától.
Az elmúlt fél évben 50-ről 53 százalékra emelkedett az otthoni számítógéppel, és 43-ról 46-ra az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkezők aránya. Az odahaza internetezők mértékének korábban tapasztalt erőteljes növekedése ugyanakkor megtorpant: fél év alatt mindössze egy százalékponttal lett nagyobb a világhálóra a háztartásukban (is) csatlakozók aránya (4. ábra). Klenovszki János azt a kérdést is felveti, manapság mit kell internetezésnek tekinteni: a levelezést, a szórakoztató tartalmak böngészését, a fórumozást, a blogolást? Ő maga például a levelezést már nem is sorolná ide.
2009 első fél évében az otthoni ­in­­ternettel rendelkezők körében tovább csök­kent az ADSL részaránya, míg a kábelneté tovább nőtt: 32 százalékuknak ADSL-, 49 százalékuknak pedig kábeltévés elérése van.
Klenovszki János szerint ezt a fejlődési irányt elsősorban az magyarázza, hogy korábban nagyon sok előfizető csatlakozott a hagyományos rézkábeles hálózatokra, amelyek időnként már nem bírják a terhelést, míg a televíziós szolgáltatók kábelei újabbak, és nagyobb forgalmat képesek elviselni a teljesítmény csökkenése nélkül.
Azok körében, akik rendelkeznek háztartásukban internetkapcsolattal, 5 százaléknyian elsődlegesen mobilinterneten keresztül csatlakoznak otthonukban a világhálóra (5. ábra) (a mobilinternetet kiegészítő technológiaként igénybe vevők aránya ennél természetesen nagyobb).
A jelenleg nem internetezők 1 százaléka biztos abban, hogy néhány hónapon belül elkezdi használni a világhálót, további 4 százalékuk pedig valószínűnek tartja ezt. Ez – és az eddigi trendek – alapján a közeljövőben 2-3 százalékpontos növekedés várható az inter­ne­te­zők arányában. Az otthoni internetkapcsolattal nem rendelkezők 12 százaléka tervezi, hogy vásárol valamilyen hozzáférést. A jelenleg nem internetezők 6 százaléka gondolkodik azon, hogy előfizet háztartásában a világhálóra, míg azok körében, akik használják az internetet, de otthonukban nem érik el, 39 százaléknyian tervezik az internetkapcsolat kiépítését. Azok, akik döntöttek már a csatlakozás módját illetően, elsöprő többségben valamilyen széles sávú technológia bevezetésében gondolkodnak.
A hagyományos internetes tevékenységek – e-mailezés, böngészés, informálódás, online magazinok olvasása – mellett a netezők mind nagyobb hányada használja a világháló egyéb hasznos vagy éppen szórakoztató funkcióit. Az NRC és a TNS közös Visitor Media Research (VMR) kutatása szerint a legalább hetente internetező 14–69 évesek 67 százaléka keresett már állást az internet segítségével, és közel ugyanennyien vannak, akik minimum egyszer rendeltek már valamilyen terméket, szolgáltatást a világhálón. Pénzügyeit minden harmadik internetező szokta online módon intézni.
Blogot a netpolgárok 52 százaléka olvas, saját webes naplót viszont csak 9 százalékuk vezet rendszeresen vagy alkalomadtán. Videomegosztó site-okat több mint kétharmaduk látogat legalább alkalmanként – 21 százalékuk pedig már minimum egyszer fel is töltött valamilyen mozgóképet az internetre. Jelentős az online rádiót hallgató, tévéadást nézők aránya is: 58 százalék rádiózik a neten, a tévézést pedig 31 százalék próbálta már ki a weben keresztül (6. ábra).
Az már nem újdonság, hogy az internetezők több mint kilenctizede használja a világhálót vásárlás előtti információgyűjtésre – komolyabb döntés meghozatala előtt tájékozódik a gyártók, forgalmazók weboldaláról, a különböző ár-összehasonlító honlapokról vagy éppen vásárlói fórumokról, ahol a termékek, szolgáltatások fogyasztói megoszthatják egymással pozitív, illetve negatív tapasztalatikat.
Az online vásárlást a legalább hetente internetező 14–69 évesek körében kipróbálók aránya 2009 első fél évében 65 százalék. Kisebb-nagyobb rendszerességgel 40 százalékuk rendel termékeket, szolgáltatásokat a világhálóról, vagyis a vásárláshoz az internetet is aktívan használók száma ma már Magyarországon is meghaladja az 1,4 milliót. Az online vásárlás, rendelés azonban természetesen nem jár mindig együtt online fizetéssel: a legfrissebb adatok szerint a legalább hetente internetezők 18 százaléka szokta a weben vett áruk ellenértékét bankkártyaszáma megadásával az interneten keresztül kiegyenlíteni (7. ábra).
Klenovszki János az online vásárlás területén számít nagyobb arányú növekedésre a következő időszakban. Ehhez ugyancsak a kínálati oldalon lesz szükség fejlesztésekre, bővítésre. Mint lapunknak elmondta, több mint 300 internetes bolt kínálatát vizsgálták meg, amelyek szolgáltatásai, minősége óriási eltéréseket mutat. Az online jelleg sok esetben abban merül ki, hogy e-mailt lehet küldeni az üzletnek… Pedig ezen a területen nagyok a tartalékok: ásványvizet vagy más háztartási árukat különösebb kockázat nélkül lehet rendelni. De akár a divatcikkek egy része is bekerülhetne ebbe a körbe, hiszen egy övet, egy táskát nem kell felpróbálnia leendő viselőjének.