Digitális lap - Digitális lap - Digitális lap - Mediapiac.com

Válságforgatókönyveket írnak a Magyar Televízióban, miután nagyon valószínű, hogy milliárdokkal kevesebből gazdálkodhat a nagyobbik köztévé 2010-ben, mint idén. A kérdés így már az, hogy a jövő évi büdzsé ismeretében mitől kell megválnia az MTV-nek, illetve mi (és meddig) maradhat a kiadási listán. A lapunknak interjút adó Medveczky Balázs ügyvezető alelnök szerint ördögi kör alakulhat ki, mert a külsős műsorgyártási szerződések felmondása miatt a korábban tervezettnél is kevesebb belsős dolgozót tudnának elküldeni, és őket is csak akkor, ha a leépítéshez van költségvetési támogatás. Ennek viszont minimális az esélye.

Elvesznek valamit a Magyar Televíziótól, vagy nem kapnak meg egy olyan juttatást, amelyhez évek alatt hozzászoktak?
Vissza kell mennünk az időben 2004. július 19-ig. Akkor mondta ki egy kormányrendelet, hogy a kulturális és a pénzügyi tárca dolgozza ki a közmédiumok normatív finanszírozásának rendszerét. Ez azonban nem készült el, de az anyagot azóta sem kérte senki számon a két minisztériumon.

Közismert, hogy a jelenlegi szisztéma nem EU-konform.
Ez tény. Az öt évvel ezelőtti döntésből az a felismerés is kiolvasható, hogy csak költségvetési céltámogatással tartható fenn a köztelevízió jelenlegi működési modellje. A céltámogatás drasztikus csökkentésével, netán teljes megvonásával viszont nem üzemeltethető például a regionális stúdiók hálózata, ami rendkívül költséges, és a médiatörvény szerint nem is kötelező feladat.

Tehát a szisztéma addig működik, amíg érkezik a céltámogatás.
Igen. Ehhez képest a költségvetési törvény tervezetében az szerepel, hogy az MTV 9,5 milliárd forintos idei céltámogatásából jövőre elvesznek 7,1 milliárdot. Ezt, második menetben, egy kormánypárti képviselő „megfejelte”, amikor azt javasolta, hogy a maradék 2,4 milliárdot is vonják el, és ezt az összeget – kiegészítve 3,5 milliárdra – adják oda a határon túlra fókuszáló Duna Televíziónak. A következményekről viszont nem készült semmilyen hatástanulmány. Mi ez, ha nem átgondolatlan lépéssorozat a vezető nemzeti köztévé rovására?

Ezt nemrégiben nyilvánosan a cég folyamatos és tudatos kivéreztetésének nevezte.
Előtte azonban több fórumon is javasoltam, hogy alakítsuk át a közmédiumok rendszerét, működési modelljét. Azok a feladatok ugyanis, amelyeket az MTV, a Duna Tv és a Magyar Rádió teljesít, önmagukban nem indokolják három különálló vállalat fenntartását. A közszolgálati műsorszolgáltatás egy részvénytársaságban, egy telephelyen, egy menedzsmenttel is maradéktalanul teljesíthető. Álmomban sem gondoltam azonban, hogy az átalakítást bárki is az MTV forrásainak drasztikus elvonásával képzeli el úgy, hogy közben a Duna Tv jelentős tőkeinjekciót kap…

Erre azt mondhatjuk: az MTV idén 34, a Duna 9 milliárdból gazdálkodik, itt az ideje a kiegyensúlyozásnak.
Súlyos hiba pénzügyi szempontból azonos platformon emlegetni a két köztévét, mert más a feladatuk, más a műsor­struktúrájuk, és a nézettségük is különböző. A Duna elsődleges célcsoportja a határon túli magyarok közössége, mi pedig a Magyar Köztársaságban élő tízmillió emberhez szólunk. De mégis az MTV az, amelyik naponta készít műsort a határ túloldalán élőknek, a Duna viszont ezt elmulasztja. Ráadásul az MTV többször annyi saját erőforrásból gyártott adást, hír- és hírháttérműsort, kulturális és közéleti produkciót, vallási és nemzetiségi műsort állít képernyőre, mint a szinte filmcsatornaként működő kisebbik köztévé.

Mondhatnánk, éppen emiatt kaptak eddig több pénzt a költségvetésből.
Csakhogy forrásainkat már régóta nem igazítják az inflációhoz, így a támogatás értéke folyamatosan csökkent. Ez évente milliárdos nagyságrendű kiesést jelentett, miközben megjárta a mélyt a forintárfolyam, az áfát pedig megemelték. Ezek mind-mind költségnövelő tényezők. Nem mellesleg: pluszpénzre lenne szükség jövőre az országgyűlési és a helyhatósági választások miatt jelentkező többletfeladatokra, amelyekre – ellentétben az MTV-vel – az MTI kap támogatást. Az pedig másfél év múlva fog sokba kerülni nekünk, hogy 2011-ben fél éven át Magyarország fogja betölti az Európai Unió soros elnökségét, és az események közvetítésében feladatot kell majd vállalnia a köztévének is. Erre is kellene céltámogatás.

Számszerűen mennyi?
Ahhoz, hogy az MTV tisztességesen tudjon közvetíteni, és minőségi módon szolgálja ki a külföldi csatornák hírigényét, legalább egymilliárd forintnyi pluszpénzre van szüksége médiavállalatunknak. Ebből közvetítőkocsit és más felszereléseket vennénk, tudósítói állásokat építenénk ki. Ha jövő év elejéig nem születik döntés arról, hogy a feladat mellé pénzt is rendelnek, megint csak bérelnünk kell a szükséges technikát. Ez pedig pénzügyileg előnytelen volna a számunkra.

Apropó, bérlet. Cél az, hogy felmondják a székházbérleti szerződést, vagy megelégszenek azzal, hogy megpróbálják lenyomni az árat?
Az MTV abban érdekelt, hogy hosszú távra megnyugtató legyen az elhelyezése. Ötvenkét év után költöztünk be végre egy olyan médiaüzembe, amely logisztikájában, felépítésében méltó egy európai köztelevízióhoz. Tehát szeretnénk megőrizni ezt a gyártóbázist. Csakhogy a megvonni tervezett céltámogatás egyik része éppen arra szolgált, hogy abból fedezzük a bérleti és üzemeltetési díjat. Amikor ezt a pénzt a kormányzat elvonja, azt üzeni, hogy az MTV-nek nem kell itt laknia. Ettől még tény, hogy a nézőt nem érdekli, honnan sugároz a Híradó, mert neki az a fontos, hogy mit lát a képernyőn.

Azaz ha nincs pénz, költöznek.
Nem szeretném, ha belekényszerítené a költségvetés a Magyar Televíziót abba, hogy ehhez a szerződéshez hozzá kelljen nyúlnia, de van olyan vészforgatókönyvünk, amely számol a költözéssel is.