Elektronikus média

2009. 11-12. szám

Tánczenei koktél

Vételi zavarok

Nem kellett végül átmeneti megoldáshoz folyamodnia a két országos kereskedelmi rádiós koncesszió pályáztatásakor a médiahatóságnak: a két jogosultság lapzártánk napján „elkelt” hét évre. A vesztesek nem látszanak belenyugodni a kudarcba, vagyis abba, hogy az econet.hu Nyrt. és Fellegi Tamás üzletember egy-egy cége működhet a következő hét esztendőben a pár hétig még a Sláger és a Danubius Rádió által használt frekvenciákon. A médiahatóság elnöke már le is mondott az eljárás elleni tiltakozásul.


Benedek B. Levente   |   szerk@lapkiadas.hu


Mindvégig kafkai hangulat lengte körül a háromnegyed éves előkészület-széria után kiírt pályázatot, hiszen az Országos Rádió- és Televíziótestület (ORTT) csak a győztesek vállalásait hozza nyilvánosságra a procedúra végén, a menet közben elvérző játékosokét nem. Így viszont nehezen értelmezhető az a vita, amelyik arról robbant ki, hogy kit kell, illetve lehet kizárni a versenyből – gyakorlatilag ajánlata érdemi vizsgálata nélkül.

Egyből kettő
A testület ugyanis visszadobta a korábban is a leggyengébb láncszemnek tekintett Zene Rádió Zrt. ajánlatait. (A frissiben létrehozott társaság mindkét jogosultságra bejelentkezett.) Az ötmilliós jegyzett tőkéjű cég egyetlen tulajdonosa a Rádió1 korábbi ügyvezetője, Márton Dávid, aki lapunk információja szerint oldies hangulatú csatornát indított volna, ha nyer. Az eddig napvilágot látott, igencsak szűkszavú indoklás szerint a társaság irreális ajánlatot tett le a médiahatóság asztalára.
Ennél az a napokban nyilvánosságra került határozat sem megy messzebb, amelyik arra szorítkozik, hogy hivatkozza a pályázat földtől elrugaszkodott ajánlatok kizárását előíró passzusát. Lapunknak testületi tagok annyit mondtak el: a hét esztendőre szóló koncesszió egyes éveiben milliárdos nagyságrenddel nagyobb bevételt vizionált a cég, mint az a társa, amelyik végül versenyben maradhatott, noha az ORTT hivatala őket is kizáratta volna.
A szóban forgó FM1 Konzorcium húzóereje az Est-lapokat kiadó, a fővárosi radiocafé 98.6 adót is működtető econet.hu Nyrt. Médiahatósági forrásaink némelyike már a társasági formában is talált kivetnivalót, mondván, egy nyílt cégbe bárki egy perc alatt bevásárolhatja magát, ez pedig kérdésessé teszi, hogy valóban az a tulajdonosi kör működtetné-e a frekvenciát, amelyik megpályázta. Végül a 2011 közepén kezdődő díjfizetési ciklusra tett ajánlat behozhatatlan előnyhöz juttatta őket – akárcsak a másik, a Danubius Rádió hullámsávjáért versengő mezőnyben az Advenio Zrt.-t.

Elvekkel telve
A jobboldali kötődésűnek mondott Fellegi Tamás érdekeltségei közé tartozó cégnek ennél is cifrább a története.
A szintén újonc társaságot azért kellett volna kizárni egyesek szerint, mert nem nyilatkozott arról, hogy tulajdonosai eladják a Lánchíd Rádiót, ha elnyerik a Danubius által használt frekvenciát.
A dolog lényege, hogy a médiatörvény értelmében országos jogosultság mellett nem lehet másik adót működtetni.
A pályázat visszadobását szorgalmazók a kiírás azon pontjára hivatkoznak, amely szerint ebben az esetben nincs mód hiánypótlásra, az ajánlatot érvénytelenné kell nyilvánítani, míg a versenyben hagyás támogatói közül megszólaló Szalai Annamária Fidesz delegálta testületi tag úgy véli, nem az indulónak, hanem a tulajdonosnak kell nyilatkoznia, így nem is az Adveniót kellene sújtani, amiért nem érkezett be ilyen papír.
Vagy mindenkit, vagy senkit – érvelt több tag is a vitában. Merthogy – mondják – a nem egyenlő mércével mérés nem csupán szabálytalan, de következménye lehet akár az is, hogy valamelyik fél bírósághoz fordul. Vagy kártérítés reményében (és ha nyer, az ORTT-nek kell fizetnie), vagy azért, hogy a kifogásolt ponttól induljon újra az eljárás.

Elnöki búcsú
„A pályázati kiírás jó, a versenyt el lehet dönteni” – hangoztatta elnöksége utolsónak bizonyult napjaiban is Majtényi László, aki szerint minden megoldás jobb annál, ha döntés híján el kell hallgatnia a két adónak. A tender több érdekeltje szerint komoly értékcsökkentő tényező lehet, ha csak egy napra is, de nem működik a két csatorna. Hiszen az adás híján más állomást választókat vissza kell csábítania, ez pedig időt és pénzt igényel, az esetleg jelentősebben megcsappanó hallgatottság pedig visszaveti a reklámbevételeket. A testület huszáros rohama azonban feleslegessé tett minden további találgatást: október 28-án épp azt a két társaságot nyilvánították győztesnek, amelyeket korábban a kizárás rémképe fenyegetett.
Azaz miközben a további frekvenciaszerzéstől mindeddig eltiltott Sláger és Danubius (legalább egy időre) eltűnik a hazai éterből, olyan cégek lépnek pályára, amelyek veszélyesen nagy summát kínáltak a jogosultság megszerzéséért. Más kérdés, hogy nemigen volt más lehetőségük, ha biztosra akartak menni. Másrészt – hívták fel lapunk figyelmét név nélkül nyilatkozó médiahatósági források – a pár évvel ezelőtti nagy koncessziósdíj-csökkentés előtt a két eddigi piacvezetőnek is volt olyan éve, amikor nettó árbevételük több mint felét utalták át a médiahatóságnak.

Új zene, régi csapattal
Mivel azonban a kiírás csak a műsor-szolgáltatási szerződés megkötésének pillanatáig korlátozza a pályázók tulajdonosi szerkezetének változását, végül akár az is megeshet, hogy a két most működő cég (vagy valamelyikük) tőkés társként jelenik meg a jövőben valamelyik nyertes társaságban. Egyes ORTT-tagok viszont azt nem tartanák meglepőnek, ha a Sláger és a Danubius munkatársai indulnának meg csapatostul az új frekvenciatulajdonosok felé. Elvégre – állítják – bármennyire is vádolják politikai kötődéssel a győzteseket, azok ugyanúgy könnyűzenei rádiót csinálnak majd, mint elődeik.
Azt viszont már a szkeptikusok teszik hozzá, hogy a kérdés csak az, valóban befolyik-e a médiahatóság számlájára a koncessziós díj. Hiszen a most kifutó jogosultságok birtokosainak működését is az tette oly nyereségessé, hogy sikerült elérniük az ORTT-nél a járandóság ötödére-hatodára csökkentését.


Erős mondatok

„A testület rendelkezésére álló szakvélemények egyöntetű álláspontja szerint az ORTT-hez beérkező pályázati ajánlatok közül többről is egyértelműen kijelenthető, hogy teljes mértékben irreális piaci szempontokon és számításokon alapulnak, piaci feltételezéseik és várakozásaik nyilvánvalóan megalapozatlanok, ebből következően alkalmatlanok arra, hogy a vállalt feltételek szerint a műsor-szolgáltatási jogosultságot annak teljes időtartama alatt gyakorolják.” (Majtényi László)

Az ORTT „szakmai szempontból indokolhatatlanul, önkényesen, a pályázati felhívást sértően tett különbséget lényegében azonos tartalmú pályázati ajánlatok között”. (Majtényi László különvéleménye)

„A radiocafé 98.6 közel hétéves működése során bebizonyította, hogy igenis lehetséges egy időben megvalósítani a kulturális, közcélú és nem utolsósorban igényes műsorszolgáltatást és az üzletileg is rentábilis működést.” (FM1 Konzorcium)

„Egy vitát minimum megér ez az ügy.” (Tirts Tamás KDNP által delegált testületi tag, a gyors kizárás helyett az ajánlatok tüzetesebb szemrevételezését javasolva)

„Az ORTT várható hamaros megszűnésével szép ívet zárhat le. Piacindító döntése a jogállam semmibevételét jelentette, és várhatóan utolsó jelentős piacra lépési döntése is ugyanilyen lesz.” (Tímár János, az SZDSZ által delegált testületi tag, a kilencvenes évek végi országos kereskedelmi tévés pályázatok körüli problémákra utalva)

„Az objektív és átlátható elbírálás során az ORTT-nek azt kell leginkább mérlegelnie, hogy kitől várhatja ígéretei teljesülését, mi pedig az elmúlt 12 évben is betartottuk azt, amit vállaltunk.” (Oláh László, a Danubius tulajdonosainak magyarországi képviselője)