Komment

2009. 3. szám

10 kérdés Kázmér Judithoz

Az utóbbi hetek hazai és külföldi történéseit Kázmér Judit, a Pannon Lapok Társasága stratégiai ügyvezető igazgatója kommentálja.


1    Önt ellenjelölt nélkül, meggyőző egyetértésben választották meg ismét a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) elnökévé. Milyen prioritásokat fogalmazott meg a következő két évre?
Mind szervezetileg, mind stratégiailag előrelépett az egyesület, ezt a fejlődést az elmúlt két év közös munkája alapozta meg. A nagy projektek sikeréhez többéves kemény munkára van szükség. A jelenlegi prioritások: a sajtótörvény technikai módosítása, saját fórumunk, a sajtóparlament létrehozása és a mostanában ismét emlegetett sajtóalap megteremtése. Ezek mellett persze sok háttérmunka folyik majd, igyekszünk minél több kiadót bevonni az egyesületi tevékenységekbe. A cselekvési tervben – melynek részleteit még ki kell dolgoznunk – rengeteg egyéb feladat is szerepel, a stratégiai célok ütemezése, új tagok toborzása. Folytatjuk az elmúlt évek sikeres kezdeményezéseit, a Sajtófesztivált, az olvasásranevelési programokat, és ezek eredményeiről folyamatosan tájékoztatjuk a nyilvánosságot.

2    Nemrégiben egy másik elnököt, Barack Obamát is beiktatták, ő az Egyesült Államok első embere lett. Mit hozhat az új amerikai államfő a világnak, Európának, Magyarországnak?
Máris hozott egy derűs, optimizmusba hajló várakozást, ami jó hatással lehet a világ többi részére. Erőt ad, együttműködési készséget mutat a világgal. Olyan pezsgést hozott, ami gazdaságilag, kulturálisan kivetül a többi térségre is. Példás a nyitottsága, az a törekvése, hogy a kényes kérdéseket tárgyaljuk meg nyíltan. Bebizonyosodott, hogy az USA-nak lehet színes bőrű elnöke. Ez lecke Európának és Magyarországnak is.

3    New Yorkban és Washingtonban nagy sikerű koncertet adott Kurtág György, akit az amerikai sajtó korunk egyik legnagyobb zeneszerzőjeként ünnepelt. Ön szerint értékén kezelik a magyar kultúrát a világban?
Nem kezelik értékén, mert nem ismerik. Volt idő, amikor Kodályt, Bartókot és a gulyás-csikós-Marischka Magyarországát ismerték. Ez messze nem az a sokszínűség, amire vágyunk. Bár ismerjük a közmondást, mindegy mit, csak beszéljenek rólunk, azért ennél többre tarthatunk igényt. Jó lenne a kultúránk populárisabb termékeit is szélesebb körben megismertetni a világgal. De azért így is fantasztikus, hogy Kurtágot és Magyarország más kulturális nagyköveteit elismerik.

4    Januárban a gázválság okozott súlyos gondokat kontinensünkön. Érheti kelet felől újabb gazdasági, netán politikai fenyegetés hazánkat?
Nem csak kelet felől érheti. De alapvetően derűs, optimista alkat vagyok. Minden fenyegetettség közben azt keresem, hogyan lehet a helyzeten felülemelkedni. A globális krízisek, a pénzügyi válság, a környezetvédelem gondjai a világ minden táján egyszerre és egyforma erővel jelentkeznek. A problémák kivetülnek ránk is. Védekezni úgy lehet, ha van egy jól kimunkált nemzeti stratégiánk. Fel kell, mérnünk, kik vagyunk, mit adhatunk a világnak. Kimaradni nem tudunk a nagy nemzetközi folyamatokból, de tegyünk rendet a saját országunkban, akkor könnyebb lesz elviselni a válságokat is.

5    A Postabank-botrány kitörése után tizenkét évvel 3,6 millió forint pénzbüntetésre ítélték Princz Gábor bankárt, aki a kilencvenes évek médiavilágának egyik meghatározó szereplője volt. Tekintsük úgy, hogy jó munkához idő kell?
A magyar igazságszolgáltatás törékeny lábakon áll. Bárcsak azt mondhatnánk, rendben van. Az ehhez hasonló horderejű ügyeket sokkal gyorsabban le kellene zárni. Az igazságszolgáltatás nem bíbelődhet tizenkét évig egy ilyen esettel. Az is különös, hogy egy bankelnök a médiavilág sztárja lehetett. A ­szak­­újságírók tényleg nem látták, mi történik a Postabankban? Nagyon sok kisbefektetőt ért kár, és áttételesen az összes adófizető állampolgárt. Elfogadhatatlan egy ilyen súlytalan ítélet.

6    Két ország gyászolja a Veszprémben meggyilkolt Marian Cozma kézilabdázót. Egyetért azokkal, akik szerint robbanásveszélyes helyzet alakult ki hazánkban?
Mint a helyi újság kiadója és a veszprémi kézilabdacsapat szponzora érintett vagyok a tragédiában, és magánemberként is teljes döbbenettel fogadtam a hírt. A magyarországi helyzet még kezelhető, nagy empátiával. A közbiztonságot helyre kell állítani, úgy, hogy ne ­legyenek túlkapások. Mint polgár és adó­fizető elvárom, hogy késelők, pénzbehajtók ne garázdálkodhassanak szabadon. A bűnözőket ki lehet szűrni, bár a hatóságoknak későn jutott az eszük­be, hogy a vagyonosodás vizsgálata is célravezető lehet. A munkanélküliek feltűnő gyarapodása szemet szúr a környe­zetükben, hatalmas családi házak nem két perc alatt nőnek ki a földből.
A Pannon Lapok Társasága nem volt nagyon népszerű az ötletével a rendőri vezetők között, amikor kétszázezer forintos Betli Díjat alapított olyan rendőrök munkájának elismerésére, akik a nehéz körülmények között is helytállnak. Például megjutalmaztunk egy rendőrt, aki egymaga kerített kézre egy tizenkét fős betörőbandát. A bűnözőket el kell fogni, példásan meg kell büntetni, és nem évek múlva, hanem most.

7    A parlament a sokadik változatban sem jutott közelebb az úgynevezett médiatörvény elfogadásához. Miért ennyire problematikus az elektronikus média szabályozása Magyarországon?
Mert érdekeket sért. A legfontosabb érdek az állampolgár érdeke lenne, de azt kevésbé veszik figyelembe. A szakmai javaslatok sem kapnak elegendő figyelmet. Kár, hogy a politika foglyai vagyunk, miközben ezt a problémakört szakmai szempontok alapján kellene rendezni. Ráadásul az idő telik, folyton a televízióról, rádióról folyik a szó, míg ezek jelentőségét rendkívüli gyorsasággal növi túl az internet és a mobiltelefon. Ma még igazán fel sem tudjuk mérni, öt év múlva milyen tartalmakat fogyasztanak, milyen alkalmazásokat használnak majd a fiatalok a mobiltelefonjaikon. Túl sok idő megy el a politikai egyeztetésekre. Részletkérdéseken „szüttyögnek”, miközben a viharosan fejlődő, már műsorokat szolgáltató telkó előretöréséről szó sem esik.

8    A sajtójog területén jobb a helyzet?

Igen. Az 1986-os sajtótörvénynek volt egy sor módosítása, ami előrevitte a dolgokat, de azért huszonhárom év nyomot hagyott rajta. A sajtó mint a média egyik szegmense a többinél korábban került magánkézbe, a piacon a sajtótermékek rendkívül sokszínű kínálata van jelen, amelyek esetében nem kell a közszolgálati és a kereskedelmi szerepek szembeállításával foglalkozni. A sajtóban nincs állami szerepvállalás.
A jogi helyzet jobb, mint az elektronikus médiában, a sajtótörvényt csupán elavultsága miatt kell modernizálnunk.

9    Egyre több médiacég jelenti be, hogy racionalizálja működését, ami jobb esetben létszámstopot, rosszabb esetben leépítést, elbocsátást takar. Milyen hatással lehet ez a médiatermékek minőségére?
Régen rossz, ha a minőség kérdését csak a válsággal összefüggésben vetjük fel. Akik hosszú távra terveznek, azok recesszió nélkül is felvértezték magukat a nehézségek elleni küzdelemre. Sarkozy elnöknek van egy érdekes meglátása: a sajtó a válság előtt is válságban volt. Az egyéb médiatermékek előretörése, bizonyos piacok problémássá ­válása arra késztette a tradicionális ­média­cégeket, hogy diverzifikálják tevékenységüket, legyenek aktívak az online piacon, a könyvkiadásban, a nyomdaiparban, találják meg a márkakiterjesztés lehetőségeit. Aki ezeket nem lépte meg, annak bizonyosan vannak most problémái. De az MLE tagságában én nem látok olyan kiadót, amely ne készült volna a jövőre. Egy dolog vitathatatlan: a minőség tartalmi kérdés, a nyomtatott és az internetes újságírásban ugyanazokat a minőségi és etikai szempontokat kell érvényre juttatni. Minőségi kérdés az is, hogy a munkatársakat meg kell fizetni, és ehhez mért elvárásokat kell velük szemben támasztani.

10    Mi volt az az esemény, ami az utóbbi hetekben jobb kedvre derítette?
A munkahelyemen nagy örömet szerzett, hogy a főnökeimtől pozitív jelzést kaptam egy akvizícióval kapcsolatban. Az is jólesett, hogy ismét MLE-elnökké választottak. Magánemberként pedig az derített jobb kedvre, hogy a fiam kertépítési vállalkozása jelentős megbízásokat kapott. Manapság a fiatalok nagyon nehéz helyzetben vannak. Boldoggá tesz, hogy a gyerekem jövője a megfelelő irányba alakul.