Digitális lap - Digitális lap - Digitális lap - Mediapiac.com

A BBC, a britek nemzeti intézménye óriási mérete ellenére nyitott az újdonságokra. Az internet korai „felfedezése”, a közönséggel folytatott párbeszéd, a közösségi média felé való nyitás nagyban hozzájárult, hogy a BBC ma nemcsak mint a hagyományos média szilád bástyája, hanem mint korszerű, az innováció terén élen járó intézmény jelenik meg a köztudatban.

Pécsi Ferenc   |   szerk@lapkiadas.hu

A BBC Online, a brit médiaóriás, a British Broadcasting Corporation internetes „leágazása” kétségkívül a világ leglátogatottabb webes médiaoldalainak élmezőnyében található. Közszolgálati médiavállalatként egyetlen ott az üzleti alapon működő tartalomszolgáltatók között. A jó helyezés nem mindenkit dobott fel. Vannak, akik azzal vádolják a BBC-t, hogy a brit előfizetők pénzéből épít globális médiabirodalmat. Innen nehéz megmondani, hogy igazuk van-e, de mi mindenképpen jól járunk. A BBC ugyanis nemcsak rengeteg ingyenes tartalmat nyújt az interneten, hanem innovatív megoldásaival nagyon sokat tesz a webes tartalomszolgáltatás fejlődéséért.
A brit rádió- és tévétársaság fizetős szolgáltatásaival már 1994-től kóstolgatta az internetet – egyes közösségi próbálkozásokkal évtizeddel megelőzte a korát, hivatalosan azonban csak 1997-ben lépett színre a világhálón, miután kormánydöntés született a BBC újfajta, televíziós előfizetési díjon alapuló finanszírozásáról. A BBC nemcsak azért különleges része az internet tartalomkínálatának, mert végtelenül gazdag, sokrétű, hanem azért is, mert szinte a kezdetektől érvényesített olyan szempontokat, amelyek iránt mások csak most kezdenek fogékonyságot mutatni. Az eredmény havi 3,6 milliárd oldalletöltés (page impression), heti 33 millió egyedi látogató a világ minden csücskéből.

A BBC mint „hagyományos” hírszolgáltató
A BBC neve mára a korrekt, kiegyensúlyozott, etikus hírszolgáltatás szinonimájává vált. A recept (szerintük) egyszerű: a megfelelő emberekkel, jól szervezetten, alapos munkát kell végezni. A BBC „hírgyára” a tévét, a rádiót és az online híroldalt anyagokkal ellátó BBC News. A 3500 főt – köztük kétezer újságírót – foglalkoztató híróriás napi 120 órányi friss termésével a világ legnagyobb hírszerkesztősége.
A meglehetősen konzervatív megjelenésű, viszont egyszerűen kezelhető és gyorsan működő BBC News site (http://news.bbc.co.uk) havi négymillió látogatójával a világ híroldalainak elitjébe tartozik. A felhasználó nemcsak „helyi” (UK) és nemzetközi kiadása között választhat, de a weboldalak az angol mellett arab, orosz, spanyol, kínai és még vagy két tucat nyelven olvashatók. Talán megemlíteni sem érdemes, hogy a BBC News a szöveges tartalmon kívül rengeteg videót és hanganyagot is kínál. (A BBC News nem tévesztendő össze a BBC World Service rádióval, amely számos fejlődő ország számára a helyi nyelven sugároz adást, és szintén rendelkezik saját weboldallal: www.bbc.co.uk/worldservice).

„Csináld magad” weboldal
A BBC 2008 elején, néhány hónapnyi, a hagyományos honlappal párhuzamos próbaüzem után indította el a teljesen a ­látogató igényei szerint alakítható központi weboldalát (www.bbc.co.uk). A felhasználó itt beállíthatja, milyen anyagokat akar látni a vezető hírek között, kiválaszthatja, milyen sportágak eredményei jelenjenek meg a sporthírek dobozában ­(elkülönített tartalmi részében), kijelölheti, milyen mértékegységben jelezze ki az értékeket az időjárás-jelentés. Dönthet arról is, hogy a piaci adatokat, a cégadatokat, a saját megtakarításai miatt fontos információkat vagy a devizaárfolyamokat akarja-e látni a gazdasági-üzleti dobozban. Külön boxot kapott a BBC World Service, ahol 32 nyelv közül választhatjuk ki, hogyan akarjuk olvasni/hallani a híreket. Természetesen a dobozok helye változtatható, az oldal saját érdeklődésünk szerint, egyedi módon berendezhető.
Ha esetleg valaki nem találná meg az őt érdeklő témákat
a BBC nyitóoldalán, a kiegészítő anyagokból a történelemtől a gasztronómián át a tinédzsertémákig számos tematika közül választhat. (Ez a kínálat is egyre bővül.) A nyitóoldalon ezek az új témák is önálló dobozban jelennek meg, az egérrel egyetlen mozdulattal tetszőleges helyre húzhatók.
A tartalmi kínálat személyre szabásával messze nem érnek véget a felhasználó lehetőségei. Megadhatja, milyen grafikákkal, fotókkal (szokásos/egyszerűsített), mekkora betűmérettel kívánja nézni a BBC nyitóoldalát, milyen színnel szeretné jelölni a még nem látott és a már meglátogatott linkeket, stb. (Aki elveszne a sok lehetőség között, egyetlen gombnyomással visszaállíthat mindent a „gyári” alaphelyzetbe.)
A minden részletében személyre szabható BBC-nyitólap mellett egyszerűen elérhető az a tisztán szöveges információkat tartalmazó, „akadálymentesített” változat is, amelynek segítségével a csökkent látóképességű felhasználók is olvashatják a BBC információit.

Szól a rádió...
A BBC az erős internetes jelenlét ellenére sem hanyagolja el korábbi büszkeségeit, a rádiót és a televíziót. Sőt. Az internet révén a médiavállalat számos műsorát most azok is elérhetik, akik kívül esnek a BBC-adók hatókörén, vagy lemaradtak valamilyen adásról. (Szerzői jogi és egyéb okokból a BBC teljes kínálata – benne a tévéműsorok többsége – sajnos csak az Egyesült Királyságon belül élvezhető az interneten is.)
A brit adófizetők és a BBC működéséhez hozzá nem járuló külföldi „potyautasok” 2007-ben karácsonyi ajándékként kapták meg a BBC iPlayert (www.bbc.co.uk/iplayer), a társaság multimédia-központját. Segítségével egyes műsorok élőben (a sugárzással egyidejűleg), mások hét napra visszamenőleg, konzervből nézhetők, hallgathatók. Sok adást a közönség saját számítógépére, telefonjára vagy hordozható (MP3-, iPod) lejátszójára is letölthet. Ezt támogatja, hogy egyre több műsor érhető el podcast (számítógépre vagy hordozható lejátszóra automatikusan letöltődő) formátumban.

Túl a hagyományos csatornákon
Nagy-Britannia Európa egyik internetes nagyhatalma. A BBC a bedrótozott háztartások nagy száma miatt nyugodtan tervezheti az iPlayer további fejlesztését, a webalapú interaktív tévézés bevezetését, de számol a mobilinternet dinamikus terjedésével is. A BBC minden lehetőséget megragad, hogy elérje potenciális közönségét. Ehhez ügyesen használja az internetes közösségi médiát is. A YouTube népszerűségével élve önálló, hivatalos csatornát nyitott a videomegosztón (www.youtube.com/bbc), és beköltözött a Second Life játék virtuális világába, ahol műsort működtet. Ha némileg kalandos úton is, de a BBC végül a Twitter microbloging platformon is önálló csatornával jelent meg. (Lásd keretes írásunkat.)

Kritikák kereszttüzében
Az angolok büszkék nemzeti intézményükre, a BBC-re, de ez nem akadályozza meg őket abban, hogy folyamatosan, élesen bírálják annak munkáját. A kritikus hozzáállást jól tükrözi a brit média is, amely rendszeresen, alaposan elemzi az óriási médiavállalat működését.
A BBC a televíziós előfizetési díjakból él. Évi 139,5 angol fontot (nagyjából 46 200 forintot) kell fizetnie minden olyan háztartásnak, ahol legalább egy tévékészülék üzemel. Ebből a BBC legutolsó, 2008 márciusában nyilvánosságra hozott éves jelentése szerint 4,5 milliárd font bevételük származott. Ez az az összeg, amelyiknek hatékony elköltését árgus szemmel figyeli a 61 millió brit állampolgár. (Az évek óta folytatott szigorú takarékosság ellenére a BBC ezenfelül még 60,5 millió fontos veszteséget is termelt.)
Az üzleti élet szereplőit más izgatja. Az online médiában érdekelt cégek például kifogásolják, miként lehetséges, hogy az előfizetési díjakból és más állami forrásokból is részesülő BBC megjelenik a nemzetközi hirdetési piacon. Hogyan lehetséges, hogy a vállalkozásoktól beszedett adók egy részét az állam arra fordítja, hogy ugyanezeknek a cégeknek konkurenciát teremtsen? Mindezek után érthető, hogy a 2004 óta a BBC élén álló Mark Thompsonnak gyakran kell csuklania.