Digitális lap - Digitális lap - Digitális lap - Mediapiac.com

a kiadóknak éppen ebben a nehéz gazdasági helyzetben kell a legtöbbet fejlesztésre költeniük – véli Stig Nordqvist, az IFRA digitális kutatási igazgatója. Közép- és hosszú távon a lapkiadók csak akkor maradhatnak sikeresek, ha képesek kihasználni az új média nyújtotta lehetőségeket. Hölgyeim és Uraim, bátran dőljenek hátra, és képzeljenek el egy új jövőt, ahol szinte minden eszköz az Önök által előállított híreket sugározza! – biztatta a budapesti IFRA-konferencia résztvevőit a szakember. A konferencia-összefoglaló első részét előző lapszámunkban közöltük.

Erős-Hajdu Szilvia   |   szerk@lapkiadas.hu

Internetes fejlesztések az ezüstgenerációnak
A konferencia érdekes színfoltja volt a francia Bayard-csoport bemutatkozása. A kiadó három, látszólag élesen elkülöníthető célcsoportnak készít offline és online kiadványokat, de az összképből mégis egy harmonikus, a család barátjaként aposztrofálható médiavállalkozás képe rajzolódott ki. Termékei három téma köré csoportosulnak: a gyermek- és ifjúsági könyveken és lapokon túl több keresztényújságot is készítenek, legerősebb kiadványaik azonban az ötven év felettiek korosztályát szólítják meg. Havonta tízmillió ezüstkorú olvasó választja a Bayard által szerkesztett lapokat, illetve barangol a számukra készített internetes oldalakon. Az idősebbeknek szóló első kiadványuk, a Notre Temps magazin 1968-ban jelent meg, havonta négymillióan olvassák, 900 ezres példányszámával a legnépszerűbb francia havilap. Az internetes változat 1998 óta működik.

Újságolvasás elektronikus eszközökön
Stig Nordqvist, az IFRA digitális kutatási vezetője bemutatott néhány olyan e-reader-eszközt, amelyről olvasóink már lapunkból értesülhettek. Mint mondta, a nyomdatechnika tökéletesedése az elmúlt évtizedekben felgyorsult, míg korábban egy-egy nagyobb ugrás (mint például a fekete-fehértől a színes ofszetnyomtatásig) öt-hat évtizedenként következett be, mára a látványos minőségi ugrások öt-tíz évente követik egymást. A 2004-ben megjelenő első e-olvasó még nem volt képes a színek kezelésére, de ahogy nő a piaci siker, úgy áramlik a fejlesztésekre fordítható összeg az iparágba. Ma már létezik olyan e-papír, amely képes színek megjelenítésére is, de tömeges gyártása egyelőre nem megoldott.
Talán nem is kell olyan sokat várni, véli Stig Nordqvist, és 2012-re már kezünkben tarthatjuk a papírvékonyságú, de könyvtárnyi méretű információt hordozó e-readerünket, ami persze megfelelő tartalmak nélkül mit sem ér. A kiadók érdeke s egyben túlélési lehetősége, hogy a számítógép és internet előtt felnőtt generáció számára ezekre az új eszközökre is ­releváns tartalmakat fejlesszenek. Néhányan már belefogtak, az Amazon Kindle bevezetése óta 28 napilap csatlakozott a rendszerhez, egy év alatt több mint kétszázezer új e-könyv talált gazdára.

Mozgóképek a napilapokban
A svéd Aftonbladet volt az első olyan napilap, amely mozgóképeket közvetített olvasóinak. A részletekbe Jan Helin, az újság főszerkesztője avatta be a hallgatóságot. A kiadó a napilapban közölt némely cikk mellé úgynevezett taget, kódot tesz, melynek segítségével a kíváncsi olvasók mobiltelefonjukon nézhetik meg a hírhez kapcsolódó rövidfilmet. Ma naponta több mint ezer Aftonbladet-olvasó dönt úgy, hogy megtekinti az újságban taggel jelölt öt-tíz anyag egyikét vagy akár többet is. A szolgáltatás bevezetését követő két hónapban 55 ezer letöltést regisztráltak, legtöbben Apple iPhone-nal vették igénybe a szolgáltatást.
A fogyasztók maguk is tartalomszolgáltatóvá válhatnak, a környezetükben történt érdekes, mozgóképen rögzített hí­reket egy mozdulattal elküldhetik a szer­kesztőségbe. Az Aftonbladet a „tages információk” iránt érdeklődő olvasóknak speciális, naponta többször frissülő mobiltartalmakat (tőzsdei árfolyamok, blogok) is kínál. Az ötletet a svéd mobiltartalom-fejlesztők szervezete tavaly Arany Mobil díjjal tüntette ki.

Az új típusú lapkiadói magatartás
Publishing 2.0 címmel tartott előadást az angol Clearleft internetes fejlesztési tanácsadó cég vezetője. Andy Budd a lemezipar moguljainak rossz példáján keresztül hívta fel a kiadók figyelmét arra, hogy nem mehetnek árral szemben. A cél a színvonalas és megbízható tartalom többplatformos előállítása, az olvasók aktivizálása. Az új médiumok használói elvárják, hogy a kiadók megszemélyesítsék a hírek készítőit, azok ne csupán arctalan krónikások legyenek. Egyre nagyobb az igény a tematikus összeállítások iránt, az emberek ma már nem töltenek hosszú órákat a tájékozódással, mégis átfogó képet akarnak kapni egy-egy témáról.

Lapkiadóból médiaház
Theo Blanco, a svéd Upsala Nya Tidning AB értékesítési és marketingigazgatója szuggesztív előadásában arra hívta fel a kiadók figyelmét, hogy a potenciális hirdetési csatornák száma egy évtizeden belül szinte megduplázódott. A könyvek és újságok társaságában eltöltött idő egy része átkerült a netre. A jelenség visszafordíthatatlan, ezért a kiadóknak kell alkalmazkodniuk, minél több platformon közvetítve az általuk előállított értékes tartalmakat.
Az Upsala Nya Tidning néhány éve úgy döntött, hogy kilépve a klasszikus lapkiadói szerepkörből szolgáltató médiaházzá alakul át. A cégen belül létrejött az újmédia-üzletág, amely az online és mobil tartalmak-szolgáltatások fejlesztésével foglalkozik, átalakították az értékesítési struktúrát, és házon belül életre hívtak egy integrált kommunikációs ügynökséget, amely képes minden offline és online kiadványuk stratégiai kampányának szervezésére és lebonyolítására. Komoly összegeket fordítottak a munkatársak oktatására, a korábban elsősorban kiadói célokra fókuszáló személyzet ügyfélközpontú átképzésére.

Egész pályás letámadás Ázsiában
Sarmad A. Ali, a pakisztáni Jang kiadói csoport értékesítési és marketingigazgatója egy intenzíven fejlődő piac meghódításának történetével ismertette meg a hallgatókat. A 160 milliós Pakisztán népes­ségének 75 százaléka 30 év alatti. Az ország az egyik legurbanizáltabb az ázsiai régióban, lakosainak 34 százaléka él nagyvárosokban. A pakisztániak fele rendelkezik mobiltelefonnal, az internetpenetráció egyelőre csak 10 százalékos, a 12 millió aktív netező fele 25 év alatti. A városi lakosság 89 százaléka rendszeresen néz televíziót, az elérhető csatornák száma 2004 óta megháromszorozódott. A városiak 54 százaléka napilapolvasó (az országban 134 napilap jelenik meg), és nagy, 27 százalék a rendszeresen rádiót hallgatók aránya.
A pakisztáni reklámtorta 2007-ben 400 millió amerikai dollárt tett ki, ennek 35 százalékát a Jang médiacsoport érdekeltségeiben költötték el. A médiaházé az ország legtöbb tévécsatornája, kilenc offline kiadványuk van, és rádióállomást, internetes oldalakat is üzemeltetnek.
A csoport a pakisztániak 67 százalékát éri el. A 20. nemzetközi krikettbajnokság kapcsán olyan integrált kommunikációs kampányt terveztek, amely során minden platformon maximalizálni tudták a hirdetési bevételeket.

Pontosítani a felhasználókról szóló információkat
Andy Flint, a brit ABCe internetes mérésre szakosodott vállalat ügyfélkapcsolati vezetője azt az itthon is gyakran felmerülő dilemmát járta körbe, hogy milyen kutatási módszerekkel lenne érdemes adatokat szolgáltatni az internetes tartalmak olvasóiról. A logikusnak látszó gépi számlálást néhányan azért kifogásolják, mert ügyes klikkelőprogramok segítségével viszonylag könnyen megtéveszthető. A nyomtatott lapoknál alkalmazott, önbevalláson alapuló módszer ellenzői szerint ugyanakkor a fogyasztók gyakran idealizálni akarják a róluk kialakult képet, és olvasottként neveznek meg olyan médiumokat is, amelyeket fontosnak tartanának olvasni, de igazából kézbe sem vettek.
A kiadóktól, reklámügynökségektől független ABCe által kidolgozott eljárást jelenleg több kiadó használja Angliában és Írországban, a cég tagja a WAN internetes kutatócsoportjának. Fejlesztéseit világszerte tesztelik.

Cross-mediás hirdetési kampány Nagy-Britanniában
A dél-angliai Herald Express szerkesztősége nemrég gondolt egy nagyot, és az MTV-ben futó Pimp My Ride show-műsor mintájára versenyt hirdetett online és offline fogyasztói számára. Az olvasók által kiválasztott szerencsés nyertes jutalma egy felújított álomautó volt. Andy Phelan szerkesztőtől megtudtuk, a Mod My Motor címet viselő akciónak köszönhetően megnőtt az újság példányszáma, és olyan hirdetőket sikerült megnyerniük, akik eddig nem találták vonzónak a 23 ezer példányban ­ki­adott bulvárlapot.
A jó reklámötlet nem elég, hívta fel a figyelmet az előadó, a szerkesztőségnek az akció ideje alatt folyamatosan új tartalommal kellett támogatnia a többcsatornás kampányt. Ehhez sok segítséget kaptak a fellelkesült olvasóiktól is, akik szép számban küldtek be információkat a szerkesztőségbe. A kiadó most új akciót hirdetett, ezúttal rocksztárokat keresnek a helyi fiatalok között, s a kampányhoz már számos helyi és országos hirdetőt megnyertek.

Magazinkiadóból médiaház – magyar módra
A Sanoma Budapest új médiás eredményeiről tartott záró előadást Szabó György, a cég ügyvezető igazgatója.
A legnagyobb hazai magazinkiadó ideje­korán belevágott az internetes fejlesztésekbe, 2005-ben az üzletág új lendületet kapott, a cég számos portált meg­vásárolt, és önállóan is indított újakat. A kiadó legerősebb új médiás termé­ke, a Startlap a harmadik legláto­gatottabb internetes oldal Ma­gyarországon, naponta több mint félmillióan keresik fel.
A Sanoma a honi újmédia-szegmens legerősebb szereplője, a hazai internetes hirdetési piac 24 százalékát uralja. Újmédia-üzletágának 2008-as bevétele eléri a 16,5 millió eurót. A kiadó tavaly novemberben indította el mobilmédia-üzletágát, gőzerővel folyik a tartalom- és szolgáltatásfejlesztés erre a korszerű platformra.